Az Egyesült Nemzetek genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-es évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt. Lapunk annak igyekezet utánajárni, hogy Szerbiában pillanatnyilag mennyire tisztelik a szellemi tulajdon védelmét. A zenével kapcsolatos szellemi tulajdonjogról Marija Cvijanović, a SOKOJ Szerbiai Zeneszerzők Egyesületének munkatársa, míg a legális szoftverhasználatól Dragomir Kojić, a nemzetközi Business Software Alliance szerbiai és montenegrói képviseletének jogi képviselője nyilatkozott a Magyar Szónak.
SOKOJ: A ZENE A SZERZŐ TULAJDONA
– Már hatvan éve létezik Szerbiában a szerzői jog védelme a zene területén, szervezetünk a SOKOJ, vagyis a Szerbiai Zeneszerzők Egyesülete nemrég ünnepelte hatvanadik születésnapját. De többről is beszélhetünk, ugyanis az első szerzői jogról szóló hazai törvényt a múlt század húszas éveinek végén hozták meg. A közelmúltban fogadta el a Szerbiai Képviselőház a szerzői jogvédelemről szóló új törvényt, amelyet a törvényhozók összehangoltak az európai és a világ más fejlett országainak hasonló jogszabályaival. Ebből a szempontból Szerbiában teljes mértékben létezik a törvényi szabályozás, méghozzá egy jó jogszabállyal, azonban gondok támadnak a törvény gyakorlati alkalmazásában. A szocializmus alatt sokkal kisebb volt a zenefelhasználók száma, ma közel 30 ezer személy sugároz zeneszámokat nyilvánosan. Közülük a legtöbben – legyen szó a vendéglátóiparban dolgozókról, szállodákról, televíziós-, vagy rádiócsatornákról, vagy akár koncertszervezőkről – engedély nélkül teszik ezt. A baj az, hogy az emberek nincsenek kellően tudatában annak, hogy a szerzőknek jogaik vannak és abban a hiszemben élnek, hogy a zene a közjó kategóriájába tartozik. Nem vesznek tudomást arról, hogy a zene kizárólagos tulajdonosai maguk a szerzők, akiknek az engedélye nélkül nem használhatók nyilvánosan a műveik.
Hogyan lehetne csökkenteni a zene jogtalan használatát?
– Az államnak jobban, vagyis többet kellene segíteni ez ügyben. Igaz, hogy a bevett gyakorlat szerint az egész világban a miénkhez hasonló szervezet foglalkozik a szerzők jogaival, ugyanis a gyakorlatban lehetetlen lenne az, hogy a zenefelhasználók minden esetben a szerzőhöz forduljanak engedélyért. Ugyan vannak ügynökeink terepen is, akiknek elsődleges feladatuk, hogy figyelmeztessék a felhasználókat, ha azok jogtalanul járnak el és vegyék fel a kapcsolatot szervezetünkkel. Azonban ezekre a felszólításokra nagyon kevesen reagálnak és csak akkor veszik fel velünk a kapcsolatot, amikor peres eljárásra kerül sor. Azonban az állam támogatása nélkül nem tehetünk sokat.
BSA: A KALÓZKODÁS BŰNCSELEKMÉNY
Milyen arányú Szerbiában az illegális szoftverhasználat?
– A Business Software Alliance egy olyan nonprofit szervezet, amelyet a legnagyobb szoftvergyártó cégek – Microsoft, Adobe, Autodesk –azzal a célkitűzéssel alapítottak, hogy síkra szálljon a legális szoftverhasználat mellett, illetve küzdjön egy biztonságos és jogszerű digitális világ megteremtéséért. Világszerte készítünk különböző felméréseket az illegális szoftverhasználatról. Ennek alapján, Szerbiában az illegális felhasználás 2008 júniusa és 2009 júniusa között 74 százalékos volt. Ha visszatekintünk néhány évet, akkor megfigyelhetjük, hogy évente ez a szám 2 százalékkal csökken. Azonban, ha megnézzük, mekkora az illegális programhasználók száma a régió országaiban, akkor ki kell mondani, hogy Szerbiában ez igencsak magas, hiszen Macedóniában 68, Horvátországban 54, Magyarországon pedig 42 százalék, míg Montenegróban a legmagasabb, 83 százalék az illegális szoftverek részaránya.
Jogszabályok szempontjából Szerbia le van fedve, méghozzá kitűnő törvényekkel, egyedül az optikai lemezekről, (CD,DVD) szóló törvény várat magára. De ha minden igaz, az év végére ezt a törvényt is elfogadja a parlament. Tehát nem a törvények hiánya a legnagyobb baj, hanem azok alkalmazása. Még az állami szervekben sincs meg az a kellő öntudat, hogy a szellemi tulajdonnal való visszaélés helytelen, bűnténynek, gazdasági vétségnek számít és óriási kárt okoz az államnak. A jelek szerint ennek az öntudatnak a polgároknál még fejlődnie kell, hiszen sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha a piacon vesznek egy kalózszoftvert, akkor ugyanúgy bűnt követtek el, mintha ellopták volna valakinek a táskáját.
Mit tudnak tenni az illegális szoftverhasználat ellen?
– Szervezetünk különféle marketingfogásokkal, hirdetésekkel igyekszik felhívni a figyelmet a legális szoftverhasználatra, képzéseket szervez a különféle állami szerveknek, felügyelőknek. Nagyon jó kapcsolatunk van a Szerbiai Adóhatósággal is, ugyanis a szellemi tulajdon védelméről szóló törvény értelmében minden felügyelő, így az adóellenőr is számon kérheti egy ellenőrzés során a jogtiszta szoftverhasználatról szóló dokumentumokat. Ettől függetlenül magas az illegális programhasználók száma, hiszen az európai színvonalú törvényeket nem alkalmazzák megfelelően. Ugyanakkor fontos lenne, ha az állam továbbképezné a káderállományát, hiszen hogyan ellenőrizheti le egy tisztségviselő, hogy valaki legális szoftvert használ-e, ha be se tudja kapcsolni a számítógépet. Például az Amerikai Gazdasági Kamara évente rendez egy konferenciát a szellemi tulajdonról, amelyet Szerbiában is megtartanak. Ide hívunk például vendégeket az Európai Unióból, de az amerikai FBI-ból is, és tapasztalatokat cserélünk, a szerb állam pedig a saját embereit külföldre küldi. Nagyon fontos lenne, ha maga az állam is jobban kiállna a szellemi tulajdon, és annak köztudatba helyezése mellett.
Mekkora károkat okoz Szerbiának az internetes kalózkodás?
Az internetes kalózkodással, az illegális letöltésekkel a Belügyminisztérium magas technológiai bűntényekért illetékes osztálya foglalkozik. Pillanatnyilag is folyamatban van több akció, amelyek célja bemérni, felkutatni és letartóztatni azokat a személyeket, akik illegális szoftvereket, filmeket helyeznek az internetre, majd eladják őket. Statisztikai adatok szerint a szerbiai gazdaság 2008-as vesztesége csak a szoftverkalózkodás miatt 99 millió dollár volt.
