Magyarcsernyének cukorgyára, étolajgyára, malma, péksége, szövetkezete, kereskedelmi vállalata, jó termőföldje és virágzó mezőgazdasága volt – manapság az EU határától alig húsz km-re a Vöröskereszt segélycsomagokat osztogat a rászorulóknak.
Nagy a munkanélküliség, mivel az ipari létesítmények többsége becsukta kapuit, közben a legfejletlenebb bánáti község lakossága az elmúlt évtizedek alatt csaknem megfeleződött. A kilencvenes években még 2500-an éltek a román határ közelében fekvő, magyar többségű községi székhelyen, ma a 610 háztartásban 1650-en élnek. De az itthon maradtak kilátásai sem fényesek, hiszen a lakosság egyharmada idős, sok esetben magatehetetlen ember. Átlagban havonta kialszik két háztartás. Százával állnak gazdátlanul a düledező, üres házak. A súlyos anyagi terhek ellenére a faluban 15 civil szervezet dolgozik, amelyeknek közel ezer tagja van. Közben folyik a falu templomának a felújítása is.
A csernyei piacot látva nem gondolnánk, hogy az országhatár közelében vagyunk
– Az utóbbi időben annyira leállt illetve lelassult minden, hogy az már zavaró. Legnagyobb gond a munkanélküliség, mivel munkalehetőség gyakorlatilag nincs. Egyedül a Banat étolajgyár üzemel, de az is csak takaréklángon, és elenyésző számú magyarcsernyeit foglalkoztatva. A legújabb törvényrendelet után, formálisan is megszűnt a Molin szövetkezet, amelynek egykori dolgozói nem kaptak semmilyen végkielégítést. Az egyedüli munkalehetőséget csak a falu néhány elárusítóhelye kínál(hat)ja. A helyi járulékot hetven foglalkoztatott után fizetik, közben háromszáz nyugdíjas van. Szinte semmilyen lehetőségünk sincs arra, hogy segítsük a civil szervezeteket, amelyek csak pályázatokból képesek biztosítani a tevékenységüket. A bajt tetézi, hogy egy bírósági döntés nyomán december 12-e óta zárolva van a helyi közösség folyószámlája. A vízvezeték-hálózat már három éve épül, és másfél évi kényszerszünet után (mert nem fizették a kivitelezőt) várhatólag májusban folytatódik a munka. A hálózat befejezése mellett új kutakat is kell fúrni – mondja Vajda Tibor tanácselnök.
Nincsen utca házrom nélkül
Tekintettel a határ közelségére a község lakói nagy reményeket fűztek a német CRH cégcsoport zsombolyai üzemének azon óhajához, hogy vendégmunkásokat alkalmaznának. Nyomban 1200 munkanélküli jelentette ki, hogy hajlandó lenne Romániában dolgozni, havi 200-250 eurós bérért. Sajnos erre mindmáig nem került sor. Közben a gazdasági válság nyilván visszafogta a határ túloldalán dolgozó társaságok munkaerő iránti igényeit. A 12 ezer lakosú Zsombolyán 14 ipari létesítmény működik, melyek zöme német, részben pedig olasz kézben van.
Alaposan felújítják a templomot
– A dolog kerékkötője az, hogy nincs államközi szerződés a vendégmunkások egészségügyi biztosításáról. A gazdaság és a határforgalom felélénkítésével nyilván lenne érdeklődés egy ipari övezet létrehozására a határ innenső oldalán is. Ez volna minden bizonnyal a legjobb megoldás számunkra – vélekedik a tanácselnök.
Nagy Ernő, a helyi közösség titkára szerint munkaerőhiány pedig nem volna, hiszen a tönkrement vállalatokban dolgozók egy jó része még munkaképes, és legtöbbjük jó szakemberként bizonyított. A zsombolyai munkavállalásból nem lett semmi, a külföldi beruházók irányából sincs (egyelőre) érdeklődés. Helyettük, úgy másfél évvel ezelőtt, néhány romániai állampolgár ingatlant vett a határ innenső oldalán. Mert amióta az EU-ba léptek, többszörösére emelkedett az ottani házak ára. A szomszédos Čenejen például infrastruktúra (utak, víz- és gázvezeték) nélkül is 15 ezer euróba kerül a legolcsóbb ház. Nálunk olyan épületeket 2000-4000 euróért lehet venni. A legtöbb ház az országhatárhoz közelebb eső Szerbcsernyén kelt el (12), de volt adásvétel Magyarcsernyén is. A szerződéskötés az érintett személyek magánügye, és ezekbe a helyi közösségnek nincs betekintése.
Nagy Ernő tudomása szerint mostanában nincs ingatlanvásárlásra vonatkozó érdeklődés a határ túloldaláról –az utóbbi időben csak egy belgrádi házaspár vásárolt házat a faluban.
Halász György: Köszönet minden adományozónak
A Szent Ágota Alap azzal a céllal alakult meg, hogy anyagiakat gyűjtsön a helybeli templom felújítására. Halász György, az alap elnöke szerint köszönettel tartoznak úgy a külföldön élő elszármazottak, mint az itthon maradt falubéliek adományaiért – bármekkora összegről is van szó –, hisz minden támogatás egyformán értékes a közösség számára. A Szent Ágota Alapnak és a Tartományi Nagyberuházási
Alap támogatásának köszönve a mesterek, a magyarcsernyei származású Tóth Árpád irányításával, karácsonykor munkához is fogtak. A munkálatokra odafigyelnek nemcsak a hívek, hanem a falu minden lakosa is, hiszen ez az utóbbi évek legnagyobb beruházása a településen.
Vajdaságban nyilván nincs olyan templom, amelyen ilyen méretű (a padlótól a tetőzetig terjedő, külső és belső) felújítást végeznek.
Koncz Tibor esperes: A templom felújítására mindenki odafigyel
Koncz Tibor esperes úr szerint jelentős hívőközösség a magyarcsernyei, hiszen tavaly augusztusa óta, amióta itt van, sok tehetséges gyereket, és sok aktív, tenni akaró embert ismert meg. Ezekkel az emberekkel érdemes foglalkozni. Egy ilyen közösségnek pedig – a sok nehézség ellenére is – van jövője.
