A kettős állampolgárság kérdése a Fidesz hatalomra jutása után Magyarországon újból napirendre került, a Magyar Országgyűlés várhatóan a közeljövőben fog dönteni róla. Mint ismeretes, a kettős állampolgárság eddig is létező gyakorlat volt, azonban a hamarosan megalakuló jobboldali kormány könnyített módon adna szavazati joggal nem járó állampolgárságot. A minket is érintő jogszabályról dr. Mádl Ferenc volt magyar köztársasági elnököt, jogászt kérdeztük.
– A kettős állampolgárság egy bevett fogalom, így az elmúlt időszakban szóba került jogszabály a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének új törvényi rendjéről szól, azoknak a határon túl élő magyar polgároknak, akik magyar identitástudattal és – a felmenőik által – magyar nyelvi kultúrával rendelkeznek. A jogalkotók ebből a háttérből látják indokoltnak, hogy ezek a személyek viszonylag könnyen jussanak hozzá magyarságuk törvényi megjelenítéséhez. Amikor a kettős állampolgárság, vagyis a könnyített állampolgárság intézményének gondolata először megfogalmazódott a politikumban, valamint a népszavazásnál, akkor még nem differenciáltak arra, hogy tulajdonképpen mire jogosítson fel ez a fajta magyar állampolgárság. Jelentsen azonos jogosultsággal rendelkező állampolgárságot az anyaországi polgárhoz hasonlóan, avagy valamilyen szűkített jogosultságot kapjanak a kérelmező határon túli magyarok. Tehát ekkor ez egy picit homályban volt és egységben jelentkezett, így az volt a feltételezés a közvéleményben, a politikai fórumokon és a népszavazási kampány elején is, hogy nem lesz kétféle magyar állampolgár, nem lesz különbség a hazai magyar állampolgárság és a most szerzett állampolgárság belső tartalma között. Most azonban már komoly törvényjavaslat van a parlamentben, de a Fidesz korábban is kifejezésre juttatta, hogy megint elő fogják venni a kettős állampolgárság ügyét, parlament elé viszik és újragondolják annak tartalmát is. Most az elképzelés és a törvényjavaslat arról szól, hogy a könnyített kettős állampolgárság nem terjed ki az anyaországi magyar állampolgárra azonos módon a választójog gyakorlására nézve, kivéve, ha az illető legalább időlegesen át nem költözik Magyarországra, lakcímet szerez és életvitelszerűen él ott.
Milyen további szűkítésekre számíthatunk?
– Arra most nem tudok válaszolni, hogy mit mond a törvény, ugyanis az erről szóló törvény vitájára most kerül sor a parlamentben, de amennyire tudom, vannak nézetek, miszerint az egészségügyi ellátásra, a szociális ellátásra, az oktatásra stb. éppúgy vonatkozik a korlátozás, míg mások azt mondják, ezeket a jogokat meg kell adni. Ezek ugyancsak olyan rendkívül fontos tartalmi jogosultságai a magyar állampolgárságnak, amelyek csak a vita során fognak valamilyen végleges formát ölteni.
Véleménye szerint hogyan kellene kinéznie a szóban forgó kettős állampolgárságnak?
– Valamiképp végig kellene gondolni ennek az anyagi feltételrendszerét. Megvan-e az anyagi feltételrendszere a Magyar Köztársaságnak, hogy tömeges méretekben adjon oktatási, egészségügyi és más szociális ellátást a – hála Istennek – könnyített állampolgársággal ideérkező magyaroknak. Az az érzésem, hogy a magyar gazdaság képes erre, hiszen olyan nagy tömegben nem fognak jönni határon túli magyarok.
A nemzetközi joggyakorlatban létezik a könnyített állampolgárság fogalma?
– Többféle formája van. Vannak olyan országok, ahol a könnyített eljárással kettős állampolgársághoz jutó polgárok teljes egyenjogúságot élveznek az anyaországi polgárokkal. Más országokban pedig a szűkítésnek különböző elemeit gyakorolják. Németországban például a vendégmunkások millióinak egy része – akik a második világháború óta vannak ott – teljes jogú állampolgárságot kapott.
Szlovákia az elmúlt napokban igen hevesen reagált a Fidesz által bejelentett kettős állampolgárságra, sőt nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette...
– Azt gondolom, hogy eltúlozzák az egészet. Ugyan milyen kockázatot jelenthet, hogy máról holnapra tíz-, húsz-, harminc- vagy kétszázezer ott élő magyar, ott élő szlovák állampolgár magyar állampolgársággal is rendelkezik? Ezt nem tudom felfogni. Az az érzésem, ez kifejezetten politikai kampány szerinti érvelés. Szomorú, hogy egy ország politikai vezetése félti saját biztonságát néhány ezer magyar esetleges olyan döntésétől, hogy könnyített módon jut hozzá szűkített magyar állampolgársághoz.
A szlovák kormány megsértődött, hogy a még meg sem alakult magyar kormány visszautasította a kettős állampolgárságról szóló szlovák–magyar konzultációt, valamint hogy a Fidesz kimondta: csak az újonnan megalakult szlovák kormánnyal hajlandó tárgyalni. A nemzetközi diplomáciában létezik-e arra protokoll, hogy egy ország, amely be szeretné vezetni a kettős állampolgárságot, köteles az érintett országokkal tárgyalni?
– Olyan kötelezettsége semelyik államnak sincs, hogy konzultáljon, egyetértésre jusson, kikérje a másik véleményét. Ez most merült fel, amikor a szlovák államfő azt mondta, hogy kívánatos volna, ha erre nézve a felek egyfajta egyeztetésre, egyetértő megállapodásra jussanak. Szokatlan, ilyen általában nincs. Nagyon sok helyen van kettős állampolgárság, Önöknél, de majdnem minden államban is, és azoknak megadása sosem az érintett országokkal való egyetértésben történik. A kettős állampolgárság olyan természetes jelenség, amelyhez nem szükségeltetik nemzetközi megállapodás az érintett országok között.
