Nagy Imre magyar miniszterelnök halálának 52. évfordulójáról emlékeztek meg a szabadkai Nyitott Távlatok civil szervezet keretében működő Délvidéki '56-os Műhely, valamint a Nagy Imre Társaság által szervezett rendezvényen a szabadkai Magyar Házban szombaton. A megemlékezést Kudlik Gábor, a Nyitott Távlatok elnöke, valamint Slavko Parać, a szabadkai képviselő-testület elnöke nyitotta meg. A megemlékezés után a Nyitott Távlatok civil szervezet ünnepelte 10 éves jubileumát.
– Az '56-os forradalom egy olyan pont a szerb–magyar kapcsolatok újkori történelmében, amit nagy szimpátiával követtek az akkori Jugoszlávia polgárai is. Megelégedettségemre szolgál, hogy mindezt évről évre felelevenítik, és méltóképp megemlékeznek erről az időszakról – mondta a szabadkai képviselő-testület elnöke, majd dr. Tóth Lajos nyugalmazott egyetemi tanár Nagy Imre államférfivá válásáról tartott előadást.
A mártírrá lett magyar miniszterelnökről szóló alapos értekezés után Kudlik Gábor és Molnár Verona kötetlen előadása következett a tíz évvel ezelőtt alapított civil szervezetről és annak számtalan tevékenységéről. Korsós Tamás szabadkai magyar főkonzul és Miljenko Dereta, a Polgári Kezdeményezések végrehajtó igazgatója levélben köszöntötte a civil szervezetet tízéves fennállása alkalmából. Dereta levelében kiemelte, hogy Szerbiában a jó dolgok rövid ideig tartanak, a hatalom és a civil társadalom is gyakran feladja a demokráciáért és a kisebbségi jogokért folytatott harcát, többek között ezért megtiszteltetés személyesen is ismernie azt a szabadkai civil szervezetet, amely az elmúlt évek során nem adta fel céljait, és letette az alapkövét a szabad Szerbia felé vezető útnak.
– A mindenkori hatalom teszi a dolgát, azonban rengeteg olyan terület van, amelyet az állam a legjobb jóindulata ellenére sem tud lefedni. A rendszerváltás előtt, 2000 májusában kaptuk meg a bejegyzés végzését az akkori szövetségi igazságügyi minisztertől, Petar Jojićtól, aki egyébként a Szerb Radikális Párt frontembere volt. Meglepődtünk, ugyanis az alapszabályunkban többek között akisebbségi jogok védelme, az európai értékek és a demokrácia népszerűsítése szerepelt, majd tevékenyen részt is vettünk az októberi folyamatokban, a rendszer megdöntésében – ecsetelte Kudlik Gábor.
Szavai szerint ma, amikor már megszületett az új kisebbségekről szóló törvény, megtörténtek a nemzetitanács-választások, és látszik, hogy talán a gyermekbetegségeket leküzdve elfoglalják az őket megillető helyüket, a civil szféra akkor sem ülhet ölbe tett kézzel, ugyanis rengeteg olyan terület maradt, amelyet sem a nemzeti tanács, sem az állam nem tud lefedni.
