Manapság bárki tud rádiót üzemeltetni, nem kell már nagy szaktudás, – internet és egy kis ügyesség segítségével bárki forraszthat egy rádióadót –, vagy sok pénz, szinte már elég egy számítógép és akár egy kávéház teraszáról is az éterbe engedheti saját adását a zene szeretetének jegyében. Illegálisan. Mivel nem adóznak és szerzői jogdíjat sem fizetnek, az engedéllyel működő rádiók nem versenyképesek velük. A magyarkanizsai Panda rádiónak több mint 6 millió dináros vesztesége van, e rádiók miatt a tönk szélére került. A kalózrádiók pedig szólnak tovább.
Annak ellenére, hogy az interneten keresztül bárki működtethet rádiót, a kalózrádiók alapítói általában azért döntenek a földi sugárzás mellett, még akkor is, ha ezzel törvényt sértenek, mert a hallgatóik nagy része a kocsijában rádiózik, vagy pedig nem engedhet meg magának egy internet-előfizetést. A kalózrádiók tulajdonképpen a rádióállmásoknak azt a csoportját alkotják, amelyek nem rendelkeznek működési engedéllyel, ugyanis vagy nem tudják biztosítani a kellő anyagi hátteret, vagy nem felelnek meg valamiért a frekvenciakiosztási pályázaton és kiszorítja őket a konkurencia, de akár politikai, üzleti nyomás is lehet a háttérben. Ez a csoport ezért igen tág tematikát képvisel: kommersz zenét sugárzó éppúgy van köztük, mint progresszív kísérleti zenét – underground – kedvelő, kulturális beállítottságú, vagy éppen vallási fanatikus, politikai propagandaadó, vagy a demokráciáért küzdő ellenzéki állomás (az ún. klandesztin rádiók, ilyen volt például 1941-ben a Kossuth Rádió is – vagy anno az 1956-os rádiók). A kalózrádiók első csoportjai nemzetközi vizeken horgonyzó hajókról sugároztak és többnyire a zene szeretete motiválta őket, majd a bemérőkocsiktól menekülő korszakban, kisbuszokból, személygépkocsikból, tetőről sugároztak – ma pedig a második emeleti bérlakástól kezdve a kávéházakig bárhonnan leadhatják az adást.
HÁRMAN EGYSZERRE
A magyarkanizsai rádiót 1997 szeptemberében alapították, mint helyi rádiót, azonban közszolgálati teendőket is ellátnak, közölnek vajdasági, szerbiai, magyarországi híreket is, számolt be Vladimir Janjatović, a Panda rádió tulajdonosa. Szavai szerint a pár évvel ezelőtti frekvencia újrafelosztásakor, bár rengetegen pályáztak a 103,5-ös nemzetközi hullámhosszra, újra ők kapták meg e frekvenciát.
– Ennek ellenére Szerbiában egyedülálló az esetünk, hiszen még két adó is sugároz az általunk bérelt frekvencián. Egy időben hárman használjuk a frekvenciát – panaszolta a tulajdonos.
A frekvenciák újrafelosztása után azonnal gondja akadt a kalózrádiókkal, ugyanis az általa bérelt frekvencián, egy a Fruška Goráról sugárzó rádió és egy szabadkai rádió – a Radio 103 – is igénybe vette a 103,5-ös csatornát. A szabadkai kalózadó miatt Szabadkán egyáltalán nem hallható a Panda rádió, míg a Fruška Goráról sugárzó adó olyan erős jelet bocsát ki – mint megjegyzi, több mint 10 kilowattal sugároznak, mellyel beterítik egész Vajdaságot, míg ő csupán 1 kilowattal sugároz, amellyel csupán 80 kilométer átmérőjű területet tudna lefedni –, hogy Magyarkanizsa határán már nem tudja fogni saját rádióját, sőt időnként a településen belül is zavarják az adást. Megpróbált már megegyezni egyes kalózrádiósokkal, azonban megfenyegették, s mint utólag megtudta, a hátuk mögött vezetői pozícióban lévő emberek állnak. Ugyanakkor gondot okoz az is, hogy a kalózadók, mivel szerzői jogdíjat és adókat nem fizetnek, olyan olcsón kínálják a reklámfelületet, hogy azt nem tudja követni.
– A frekvencia kiosztása óta több mint hatmillió dinárost kárt okoztak nekünk. A tönk szélére kerültünk. Ugyan ki szeretne hirdetni olyan rádióban, amelybe belezavar egy másik rádió adása is. Mindez pedig annak ellenére történik, hogy amikor megkaptuk az elégé boros árú engedélyeket, az illetékes szervek biztosítottak minket arról, hogy teljes védelmet kapunk a kalózrádiók ellen. Viszont a RATEL és az RRA semmit sem tett az érdekünkben, sőt egyre több rádió nyílik a környékünkön. Belgrádban természetesen bezárják az illegális adókat, azonban Vajdaságra nem terjed ki a figyelmük – emelte ki Janjatović.
Szavai szerint kérésére egyszer már kijöttek a szakemberek és felmérést is készítettek, azonban, mint állítja, semmiféle jegyzőkönyv nem készült erről. A frekvencia kiosztása óta szinte havonta küld az illetékes szerveknek levelet, amelyben arra kéri őket, hogy ismételjék meg a bemérést és zárják be a kalózadókat. Érdemi választ azonban nem kapott a leveleire. A mai napig összesen 67 levelet küldött el az illetékeseknek. Mint megjegyezte, nevetséges mértékű a büntetés is – hallomása szerint ezer dinár –, és ha véletlenül elkapnak valakit, nem veszik el a berendezéseket, csupán lepecsételik a rádiót, ezt követően pedig a tulajdonosai egyszerűen letörik azt.
„ARROGÁNS HATALOM”
A Panda rádió ügyében már felemelte hangját a Vajdasági Független Újságíró Egyesület (NDNV) is. Nedim Sejdinović, az egyesület titkára szerint minden jel arra utal, hogy az állami szervek figyelme csupán Belgrádra összpontosul.
– A kalózadók nem csupán a helyi adók munkáját és létét veszélyeztetik, hanem a regionális médiumokét is, méghozzá a tisztességtelen, alacsony áraik miatt. Hiába beszélnek bármit az illetékes szervek, gyakorlatilag nem tesznek semmit a kalózadók felszámolására, hiszen az utóbbi időben az állami beavatkozások után nem, hogy csökkent volna a számuk, hanem nőtt – fejtette ki lapunknak az egyesület titkára.
Szavai szerint a kalózadók száma ma már túllépheti a 200-at, azonban ez csak egy statisztikai adat, amely folyamatosan változik, hiszen némely kalózrádió nem sugároz állandóan. Véleménye szerint az, hogy a Panda rádió tulajdonosának több mint hatvan levelére nem válaszoltak érdemben, nem más, mint egy olyan hatalom arroganciája, amely nem képes elvégezni legalapvetőbb feladatait.
– Tulajdonképpen azok a hivatalok, amelyek engedélyt adnak egy rádió munkájára, egyben veszélyeztetik annak munkáját is. Ebből a szemszögből az is elképzelhető, hogy maga az állam akar egyes médiumokat elsorvasztani, a könnyebb politikai irányítás érdekében – emelte ki Sejdinović.
A Köztársasági Telekommunikációs Ügynökség (Ratel) közleményében kijelentette, hogy az elmúlt két évben adás sugárzásának betiltásáról 102 végzést hoztak, átadtak 75 szabálysértési eljárásra vonatkozó kérelmet és 4 büntetőjogi eljárást kezdeményeztek ismeretlen tettesek ellen, pecsétfeltörés gyanújával. Emellett a magas technológiai bűnözés felszámolásával foglalkozó ügyészséggel együtt 16 büntetőjogi eljárást kezdeményeztek engedély nélküli műsorszórás alapos gyanújával. Mint megjegyzik, az ügyészséggel kialakult együttműködéssel kielégítően meg fogják tudni oldani a szerbiai illegális műsorszórási problémákat.
