Az Újvidéki Antifasiszta Akció (AFANS) elnevezésű szervezet hétfői közleményében tiltakozását fejezte ki a hétvégén ötödször megrendezésre kerülő EMI-táborral kapcsolatban. Mint megjegyzik: a zenei fesztiválon a legismertebb magyarországi neonáci és skinhead zenekarok lépnek fel. A közlemény szerint ezek a Titkolt ellenállás, a Romantikus Erőszak és a Kárpátia. „Mint ahogyan az olyan szervezeteknek, amilyenek az Obraz, a Vér és becsület, valamint a Nemzeti arcvonal, semmi keresnivalójuk sincs az utcákon, úgy az Egyesült Magyar Ifjúságnak és fasiszta zenekaraiknak sincs keresnivalójuk Kanizsán (kiemelik, hogy a szervezők Kanizsát Magyarkanizsának hívják – a szerk. megj.) – olvasható a közleményben. Felhívásukban arra biztatnak minden hasonló szervezetet, hogy ne engedjék meg a „magyar fasiszták orgiáját”. Tegnap a koncertek betiltása mellett foglalt állást a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Szerb Megújhodási Mozgalom is.
– Nevetségesnek és felháborítónak tartom ezeket a vádak. Ha valaki elolvassa az Európa Tanács Regionális kisebbségi chartáját, amelyet Szerbia is aláírt, az nyíltan kimondja, hogy a kisebbség, illetve a nemzetek sokszínűsége érték az európai közösség számára. De a nemzetek sokszínűsége nem tud megvalósulni, ha a többségi nemzetek nem hagynak lehetőséget a kisebbségi közösségeknek, hogy hagyományaikat, kultúrájukat ápolják – nyilatkozta a támadások kapcsán Maurer Oszkár, az Egyesült Magyar Ifjúság alapító elnöke, a szervezet jelenlegi tiszteletbeli elnöke, a tábor egyik szervezője.
– Ha példát találnak arra, hogy az EMI bármikor is valamiféle ordas eszme mellett kiállt volna, akkor azt mondjuk: bocsánat, átgondoljuk a szervezetünk működését. De hát mi magunk is elítélünk minden olyan eszmét, amely az emberi civilizáció ellenében fogalmazódik meg, és még az emberi civilizáción túlmenően az élő környezet ellen történik. Az egyesületben elsősorban azzal foglalkozunk, hogy mesejátékokat, színjátékokat viszünk ki a szórványtelepülésekre, valamint az idén több mint 50 délvidéki településre – előzetes felmérés alapján – tankönyvcsomagokat juttatunk el. Ugyanakkor hagyományőrzéssel foglalkozunk, megemlékezéseket tartunk, vagyis elsősorban a kultúra területén próbálunk meg hozzájárulni a nemzeti közösségünk megmaradásához. Magunkért, de nem mások ellen.
Miről szól valójában az EMI-tábor?
– A tábort gyakorlatilag három részre oszthatjuk fel. Először is a gyermekprogramokat emelném ki, vagyis a különféle kézműves programokat, a nemezelést, a fafaragást, a korongozást, valamint a színjátszást, illetve gyermektáncházat, ahol is pedagógusok, kézművesek foglalkoznak a gyerekekkel. Ugyanakkor vannak olyan programok is, amelyek minden generációnak szólnak, mint a középkori lovasbemutató, de vannak filmvetítések és történelmi előadások is, neves professzorok közreműködésével, valamint borkóstolót is szervezünk. Este pedig koncertek következnek, ahol főleg olyan délvidéki amatőr zenekaroknak adunk teret, akiknek kijárna egy kis odafigyelés. Ők neves zenekarok előtt léphetnek fel, valamint repertoárunkban megjelenik a népzene is. Egy vidám, jó kedélyű családias tábor, amelyet nagyon sok gyerek tisztel meg jelenlétével.
Az AFANS közleménye szerint magyarországi neonáci, skinhead zenekarok lépnek fel az EMI-táborban. Kiemelik, hogy a rendezvényen fellép a Titkolt ellenállás, a Romantikus Erőszak és a Kárpátia is. Mennyire fedi ez a megállapítás a valóságot?
– Az EMI-táborban nem lépnek fel neonáci zenekarok. Az olyan zenekarok, amelyek szövegeikkel az alapvető emberi jogokat sértik, nem kívánatosak az EMI-táborban. Bármennyire szeretnék hozzánk kötni egyeseket, mint például a Titkolt ellenállást, egy dalukat sem hallottam még életemben. Ha pedig egy daluk is emberiségellenes, akkor az ellenünk is szól. A Titkolt ellenállás nem fog fellépni az EMI-táborban. Azonban itt lesz például a B-terv. Az a baj, hogy a megtámadott zenekarokat senki sem ismeri, nem ismerik a dalszövegeiket, homályban tarthatóak, így nyugodtan fel lehet őket címkézni szélsőségeseknek. Lassan már oda jutunk, hogy az is sok, ha magyarul beszélünk. Ha bárkinek is fontos, hogy valós demokrácia működjön Szerbiában, akkor minél előbb fel kell számolni azt az apartheid jellegű rendszert, ami itt működik. Ahol a kukáskocsikon törvényszerűen magyar fiúk kapaszkodnak, söprögetik az utcát, míg a kávézókban alig lehet találni magyarokat. Meg kell nézni, hogy a vállalatoknál vezető beosztásban, a rendőrségben és a hivatalokban milyen arányban vannak más nemzetiségűek. Meg kell nézni, hogy a kisebbségi jogok érvényesülnek-e.
A hatóságok által engedélyezett táborról van-e szó?
– Igen, engedélyezett. Büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt évek során egyetlen alkalommal sem történt incidens, semmi olyan nem történt, ami bárminemű kritikára adna okot. Érthetetlen, hogy egyesek miért szorulnak rá ilyen szánalmas megnyilvánulásokra. Hacsak nem az áll a háttérben, hogy a politikai holtszezonban felhívják magukra a figyelmet. A rendőrség jelen van a helyszínen, biztosítja azt, belátása van a tábor történéseibe. A rendőrök bejönnek, igazoltatnak, de nem találtak semmi olyant, ami miatt be kellene a tábort tiltani. A magyar emberek jól érzik magukat. Az is szélsőségesség, amikor a kisebbségekkel időközönként érzékeltetni akarják, ki az úr a háznál és ki a megmondhatója a dolgoknak.
