A Vajdasági Magyar Civil Szövetség a napokban tartotta meg közgyűlését, melynek témája a civil szféra támogatáspolitikája és az erre vonatkozó alapelvek és javaslatok kidolgozása volt. A téma alapját az a januárban megtartott tanácskozás adta, amelyen a civil és politikai szféra képviselői a civil szervezetek pénzelési módjáról, lehetőségeiről és megreformálásáról folytatott eszmecserét. A CISZ ennek folytatásaként dolgozta most ki a civilek által elképzelt támogatáspolitikát, melyet az MNT és a VMSZ közreműködésével szeretnének megvalósítani.
Mint azt Miskolczi József, a CISZ elnöke elmondta, a vajdasági magyar civil szféra legalább 60-70 százalékban a magyarországi támogatásoktól függ, így amilyen támogatáspolitikát folytat Magyarország, olyan lesz a civil szervezeteink fejlődése is. Eddig azonban semmilyen párbeszéd nem volt az adományozók és a civil szféra között, sőt, sokáig a politikummal sem, ugyanakkor a januári fórum egy áttörést jelenthet ezen a téren, s az adományozóval eddig fenntartott részleges kapcsolaton is változtatni szeretnének, melyben a Magyar Nemzeti Tanácsra is számítanak, ami közvetítene a két fél között.
– A támogatáspolitikát az MNT és a VMSZ részvételével képzeltük el, hiszen a nemzeti tanács bevonta a civil szférát is a munkájába, emellett pedig a VMSZ volt az egyetlen vajdasági magyar párt, amelyik hajlandó volt velünk megkezdeni ezt a párbeszédet. A közgyűlésen több alapelvet is meghatároztunk, és olyan támogatáspolitikát szeretnénk, ami a civil szférát is ésszerűsítené és összefogná a résztvevőit. Véleményünk szerint a magyarországi támogatásokat csak magyarokhoz kell eljuttatni, egyéni támogatás esetén pedig legyen feltétel a magyar választói névjegyzéken való szereplés. Ugyanakkor javasoljuk, hogy hozzanak létre egy Magyarország–Szerbia Alapítványt, melyből a kétnyelvű intézményeket támogatnák. Véleményünk szerint az önkormányzati pályázatokat nem kellene a Szülőföld Alapból támogatni, hiszen megvannak a saját bevételeik erre, ugyanakkor Magyarország mint projektpartner ne legyen feltétele a támogatás odaítélésének. Persze nagy segítség lenne, ha a VMSZ többet lobbizna a civil szféráért és egyéb forrásokra is számíthatnánk – mondta el Miskolczi.
Kezdeményezik, hogy a Szekeres László Alapítvány hozzon létre egy monitoringcsoportot, amelyik azt is megvizsgálná, hogy egy-egy civil szervezet a projektje által mennyire szolgálta a vajdasági magyarság érdekeit. Szeretnénk azt is elérni, hogy bizonyos civil szervezetek, melyek fenntartása fontos, kapjanak normatív, azaz a működéshez szükséges támogatást, lehessen hosszabb távú projektek támogatását megpályázni, a pályázatok kiszámítható időszakonként jelenjenek meg, a jelentkezésre pedig hagyjanak elég időt. Javaslataik között szerepel a támogatási rendszer és az odaítélt pénzeszközök nyilvánossá tétele, és szeretnék újraindítani az egykori Új Kézfogás vállalkozói támogatási rendszert, hogy azokat az itteni magyar vállalkozókat segítsék kölcsönnel, akik itteni magyarokat foglalkoztatnak.
– Szükség lenne új testületek, bizottságok létrehozására is, ezért javasoljuk, hogy hozzák létre a Vajdasági Alkuratóriumot is, mely úgy működne, mint az Illyés Közalapítvány. A legfontosabb, hogy a döntéshozás legyen sokkal demokratikusabb, és ne három-négy, hanem hatvan-hetven ember döntsön a támogatások odaítéléséről, ahol a civilek lennének többségben, ugyanakkor a tagokat az MNT javasolná és nevezné ki. Pozitív jelnek látom azt, ahogyan az MNT felállt, hiszen minket, civileket is megkérdeztek és bevontak a munkába, javaslatokat tehettünk, így itt már elindult egy egészséges párbeszéd, amiből kitűnik, hogy a Magyar Nemzeti Tanács egy hatékony civil világot szeretne megvalósítani.
A CISZ közgyűlésén meghozott határozatokat a hét közepén továbbították a VMSZ-hez és az MNT-hez is, abban a reményben, hogy javaslataikat megtárgyalják és talán további párbeszédet kezdeményeznek velük, ahol akár további ötletek születhetnek. Nagyon örülnének annak is, tette hozzá Miskolczi, ha rajtuk keresztül a magyarországi illetékesekhez is eljutnának szavaik, mert csak akkor tud hatékonyabbá válni a civil szféra támogatási rendszere, ha Magyarországon is megszületnek a támogatáspolitikát illető, szükséges módosító és döntéshozatali javaslatok.
– Ezeknek a módosításoknak nem látom különösebb akadályát, már csak azért sem, mert a Szülőföld Alap működési módszereivel mi is, Magyarország is elégedetlen. Ez nem jelentene több pénzt, de hatékonyabbá, átláthatóbbá és a civilek által is befolyásolhatóbbá válhatna a támogatási rendszer. Reméljük, ez akár már őszre megvalósulhat. Nekünk az volt a dolgunk, hogy a civil szférán belül megkezdjük a kommunikációt és megmondjuk, mit szeretnénk, mire van szükségünk, de egyelőre ennél többet nemigen tehetünk. A labda most a Magyar Nemzeti Tanácsnál és Vajdasági Magyar Szövetségnél van, nekik kell ezt az ügyet továbbvinni és képviselni az érdekeinket – mutatott rá a CISZ elnöke.
A közgyűlés által elfogadott alapelvek és javaslatok részletes beszámolóját egyébként nyilvánosságra bocsátják, amit a www.cisz.org.rs internetes oldalon lehet megtekinteni, az esetleges hozzászólásokat, javaslatokat pedig elektronikus levél formájában várják.
