Statisztikai régiók, fejlesztési régiók, fejlesztési térségek, közigazgatási körzetek – nap mint nap leírjuk ezeket a kifejezéseket, amelyeket első olvasásra könnyen összetéveszthet az ember.
A statisztikai régió és a fejlesztési régió ugyanazt takarja. A fejlesztési régió viszont nem azonos az adminisztratív régióval.
Adminisztratív régiónak számít Vajdaság Autonóm Tartomány, de Koszovó is annak számított, amíg közép, vagyis a központi Szerbia nem lett kikiáltva adminisztratív régiónak.
Az adminisztratív régióknak szervei és konkrét hatáskörei vannak. A fejlesztési, vagyis statisztikai régiók az Európai Unió előcsatlakozási alapjainál (IPA) való pályázásnál játszanak szerepet, maguk dolgozzák ki fejlesztési stratégiájukat. Fejlesztési régióból jelen pillanatban öt van: Vajdaság, Belgrád, Šumadija és Nyugat-Szerbia, Dél- és Kelet-Szerbia, valamint Koszovó.
Egy fejlesztési régiót több fejlesztési térség – szerbül: oblast – alkot. A szerbiai kormány a fejlesztési térségek meghatározásánál a közigazgatási körzetekből indult ki, azok határait vette alapul, annak ellenére, hogy a fejlesztési térségeknek gyakorlatilag semmi közük sincs a közigazgatási körzetekhez.
A fejlesztési régiókat és a fejlesztési térségeket a regionális fejlesztésről szóló törvény definiálja, illetve egy kormányrendelet, amely a fejlesztési törvény alapján meghatározza, hogy mely önkormányzatok mely térségekbe tartoznak, valamint mely fejlesztési térségek alkotnak egy-egy régiót.
A közigazgatási körzeteket viszont egy 1992-ben létrehozott kormányrendelet szabályozza. Ezek Vajdaságban: az Észak-bácskai Körzet (Szabadka), a Nyugat-bácskai Körzet (Zombor), a Dél-bácskai Körzet (Újvidék), az Észak-bánáti Körzet (Nagykikinda), a Közép-bánáti Körzet (Nagybecskerek), a Dél-bánáti Körzet (Pancsova) és a Szerémségi Körzet (Mitrovica). A közigazgatási körzetek nem adminisztratív egységek, hanem az úgynevezett dekoncentráció egységei, ahol a minisztériumok különböző kihelyezett felügyelőségei és egyéb szervei találhatóak.
