2024. július 18., csütörtök

Általános diákhiány

Korhecz Tamás: Vonzóbbá kell tenni a magyar oktatást a szórványban élők számára

Az udvarnoki problémával kapcsolatban felkerestük Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Kérdésünkre, hogy az MNT-nek tudomása van-e a problémáról, miszerint a magyar szülők szerb tagozatba íratják gyermekeiket, az elnök a következőt válaszolta:

– Sajnos nincsenek naprakész adataink arról, hol, hogyan zajlik a beiratkozás, bár néhány helyről már értesültünk, hogy az eddiginél is rosszabb tendenciák vannak. Tudomásom szerint Udvarnok már tavaly is egy igen neuralgikus pont volt.

Mit tud tenni az MNT ebben és hasonló esetekben?

– Ahol nincs magyar gyerek, csupán egy vagy kettő, ott hihetetlenül beszűkül a mozgástér azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni. Kétségtelen, hogy egy-két gyereknek iskolai osztályt nyitni és azt fenntartani nem lehet. Tavaly valóban komoly elmulasztott lehetőség volt a magyar közösség részéről, hogy megerősítse, vagy elindítson egy magyar osztályt, míg az idei helyzetben semmiféle varázsvesző nincs a kezünkben. Választási programunkban megígértük, hogy különös figyelmet szentelünk a szórványnak, így megpróbálunk egy olyan átfogó stratégiai megoldást felajánlani a szórványban élő magyarság számára, amely egy minőségi magyar oktatás alternatíváját villantja fel a szülők előtt. Sajnos, a munkámat még egy hónapja sem végzem, még a közigazgatási hivatal állománya sem teljes, így érdemben most semmit sem tudok tenni. Azonban nem feledkezem meg ígéretemről, és kétségtelenül egy olyan megoldással állunk elő, amely majd a jelenleginél vonzóbbá teheti a magyar oktatást, amelyben a szülők megtalálják a felzárkózás, valamint az érvényesülés lehetőségét. Sajnos az előző összetételű MNT nem dolgozott ki egy ilyen átfogó megoldást, de egészen biztosan nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni azt a hanyatlást, amely Udvarnokon és más szórványtelepülésen jelen van, és egy következő lépésben már a sokkal nagyobb számú magyar közösséget is elérheti. Ellenben rögtönzésnek, kapkodásnak helye nincs. Foglalkozunk a témával, de néhány hónap minimum kell ahhoz, hogy érdemi szakmai választ tudjunk adni a kérdésre.

Általános problémáról beszélhetünk?

– A magyar gyerekek körülbelül ötven éve 20 százalékban iratkoznak szerb osztályokba. Ez az arány most sem változott. Természetesen ez az arány a szórványban és az urbánus szerb többségű környezetekben – például Újvidéken – jóval nagyobb, míg mondjuk Zentán és Adán nincs ilyen jelenség. Ami viszont sürgőssé teszi ennek a kérdésnek a megoldását, az, hogy a szórványban elfogytak a magyar gyerekek. Lehet, hogy ugyanolyan arányban iratkoznak be szerb osztályokba, mint előtte, viszont a magyar osztályokból elfogytak. Azért változott meg lényegesen a helyzet, mert egy olyan iskolai hálózat működött, amely sokkal több gyerekre lett méretezve. A probléma pedig akkor vált égetővé, amikor már minden gyerekért harcolni kellett. Amikor 30 gyerekből 10 szerb osztályba iratkozott, akkor senki sem vette olyan nagy problémának, de most, amikor hatból három gyerek szerb tagozatba iratkozik, nagy a baj. Általános diákhiány lépett fel, amely különösen a szórványt érinti.

Annak idején a megszűnt magyar oktatást az akkori VMDK kilincselésének köszönhetően újraindították Udvarnokon. Véleménye szerint most is ráhatással lenne a probléma megoldására a politikum?

– A politikum termesztésen segíthet. Különböző módon lehet az embereket mozgósítani, különböző projektumokat lehet indítani, fel lehet keresni az embereket. Mindezt mi is tervezzük az elkövetkezőkben. De csak akkor tudjuk mindezt megtenni, ha vannak megszólítható egyének. Sajnos az általános demográfia és a falvakból való elvándorlás miatt vannak olyan helyek, ahol szinte nincsenek, vagy nem születnek gyerekek. Az ilyen helyeken a politikum tehetetlen. Azt, hogy a falvakból elvándorolnak az emberek, az MNT nem tudja felülről befolyásolni. Be kell látni, hogy vannak olyan elöregedő kis közösségek, legyen az magyar, román vagy szerb, ahol már nincs meg a lakosság reproduktív képessége. Attól függetlenül, hogy túlmutat az oktatás problémáján, szembe kell néznünk vele, és egy jó hatástanulmány segíthet abban, hogy tudjuk, hol lehet visszafordítani folyamatokat és hol nem.