Az a jó a zentai Nyári Ifjúsági Játékokban, hogy a miénk. Nem Magyarországon van, hanem itt, az orrunk előtt. Nekünk lett megrendezve, és már tizenegyedik éve július legmelegebb napjaiban a Népkert fái alatt hűsölve barátkozhatunk. Rég nem látott ismerősökkel, osztálytársakkal cseveghetünk, és ámuldozhatunk, hogy milyen gyorsan szalad az idő, míg esténként jobbnál jobb koncertek szórakoztatnak minket. A Játékok fesztivállá nőtte ki magát, és a vajdasági magyar fiatalságért, vagyis amiatt él. Ebben a pár napban sokak számára Zenta a világ közepe.
A Népkertben jó hangulat fogadja az embert. A fesztiválozók szemmel láthatóan jól érzik magukat, meg vannak elégedve, vannak, akik söröznek – meg akik túlzásba viszik –, mások pedig a színpadok előtt táncolnak. Azonban a sátrak között sétálva azonnal szemet szúr az embernek, hogy kevesen táboroznak. Néhány éve egy légy sem fért volna el a színes műanyagigluk között, most pedig focizni lehet közöttük. Nincs a fiataloknak pénze, sokan panaszkodnak, hogy nem telik jegyre. Jó páran visszasírják a régi időket, amikor ingyenes volt a Játékok, azonban egyes zenekarok sem a két szép szemünk miatt jönnek el. Nekik csak a pénz kell. Nekünk pedig a legnagyobb zenekarok.
Régóta köztudott, hogy a Játékok legizgalmasabb színpada a Kisszínpad, hiszen kevésbé ismert, de annál jobb zenekarok lépnek ott fel, míg a Nagyszínpad előadói lassan hazajáró lelkek. Talán meg lehetne fontolni egyes hazai szerb együttesek meghívását is, vélhetőleg lenne rá igény. De mindent összegezve remek koncerteket nézhet meg az ember. A különböző színpadok és techno-helyszínek között üde oázis a Még élünk! sátor, ahol a filmvetítéseken kívül amatőr színpadi előadásokkal ölelik át a vendégeket. Lassan fejlődik a fesztivál, a szervezők is egyre jobban és ügyesebben oldják meg a napi teendőket, a bab pedig kifejezetten finom. Ugyanakkor apró bakik is vannak, amelyek rendkívül bosszantóak tudnak lenni. A nagy fesztiválokhoz hasonlóan a Játékokon is bevezették a bonos rendszert. Ez jó ötlet, ugyanis az eladóknak nem kell bajlódniuk a visszajáróval, de iszonyatosan bosszantó, ha egy pljeskavica megrendelése miatt negyedórát kell várni a bonokra, mivel csak egyetlenegy helyen lehet belőlük vásárolni, és ott is csupán két ember dolgozik. Emellett lassan már a Játékok névjegyeként lehet kezelni a meleg vizes tusolók hiányát. Furcsa lenne, ha lenne meleg víz. Ugyanakkor kifogásolható még az illemhelyek, vagyis a mobilvécék elhelyezése, ugyanis nagy részük a tűző napon helyezkedik el, bűzös szaunává változtatva azokat. Este is meggyűlik az ember baja a vécékkel, ugyanis kivilágítatlan helyen vannak, így igen óvatosnak kell lenni, ha nem akarjuk összepiszkítani magunkat. Igen, este alig lehet találni tiszta illemhelyet, de ez nem a szervezők hibája, hanem a saját szégyenünk.
Sajnos néha érthetetlen dolgok törik meg a gondatlan szórakozást. Érthetetlen, hogy gyermekeink miért verik össze egymást. A minap csak azért rugdostak meg egy fiatalt Zentán, mert vissza merte követelni támadóitól saját mobiltelefonját. Jó szándékból kölcsönadta támadóinak, azok meg hálaként kórházba juttatták.
A vajdasági magyar fiatalok legnagyobb fesztiválján magyarok vernek meg magyarokat. Szörnyű! De nem a fesztivál az oka, ha valaki annyira neveletlen, hogy nem éri fel ésszel, hogyan kell viselkedni. Ez az incidens, bármennyire is ellenkezünk, nevelésünk csődje.
