Az elmúlt napokban nem lehetett friss tejet kapni a szabadkai üzletekben. Mint az a Szabadkai Tejgyár tájékoztatásából kiderült, ennek az oka a nyers tej mennyiségének csökkenése. Nincs elég nyers tej a piacon, az Észak-vajdasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetői szerint pedig nem is számíthatunk erre. Szerintük az állam rossz mezőgazdasági politikája vezetett idáig.
A Szabadkai Tejgyár közleményében kifejti, hogy az elmúlt időszak kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt váratlanul csökkent a tejtermelés az egész tartomány területén. A csökkent termelés miatt pedig kevesebb lett a nyers tej, így kevesebb a feldogozott tej is. Az elkövetkező időszakban a gyár a tervek szerint növeli a tejfelvásárlást, ami lehetővé teszi a piac megfelelő tejellátását.
A termelők szerint viszont nemcsak az időjárási viszonyok hatottak ki a nyers tej mennyiségének csökkenésére, hanem az is, hogy az állam már évek óta nem támogatja kellőképpen a termelést – amellett, hogy a tej felvásárlási ára jelentősen az előállítási ár alatt van, tejpor és nyers tej behozatalával nehezítik a termelők helyzetét.
– Tizenöt évvel ezelőtt kezdtem el tejtermeléssel foglalkozni, akkor a tej felvásárlási ára ugyanannyi volt, mint ma. Csak akkor 20 dinárba került a gázolaj, most pedig 120 dinár. És miből áll a tej? Energiából! Hiszen energiából állítjuk elő a táplálékot, vagyis a tehén gázolajat eszik valamilyen más formában – mondta Szálas István, az Észak-Vajdasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke, majd hozzátette: – Nem lesz tej, és nem azért, mert a termelők nem akarnak tejet termelni, hanem mert nem lehet termelni – nyilatkozta.
– A tejhiány nem mai probléma, hanem az elmúlt évek hozománya. Másfél évvel ezelőtt senkinek sem lehetett eladni a tejet, így a tehenek tömegesen jutottak a vágóhídra, hogy most olyan helyzetbe kerüljünk, amikor nincs tej. A sok eső miatt nem tudtunk kellő minőségű takarmányt előállítani. Különösen a lucerna és a széna ment tönkre. Így csökkent a tej mennyisége is. Az egyik nagy érvágás számunkra a tejpor behozatal volt. A kialakult helyzetet pedig tovább súlyosbította a tej ára – osztotta meg lapunkkal Josip Mačković, az egyesület alelnöke. – A tejtermelők, hogy jó minőségű tejet termelhessenek és meg tudjanak felelni az előírásoknak, hatalmas összegeket fektettek a technológia fejlesztésébe, ezért jelentős részük eladósodott – mondta. Kiemelte, hogy sajnos a termelők nagyon nehezen tudják törleszteni felvett kölcsöneik részleteit, ugyanis a tejért kapott árból még a teheneket sem tudják megetetni. A tejgyárak magasabb árat ígértek, hogy majd többet fizetnek a tejért. Szerinte most kell többet adni érte, hogy az emberek ki tudják fizetni a költségeiket, fenn tudják tartani a gazdaságukat.
Elmondta: egy állomány beállításához jó esetben legalább három évre van szükség. Az elmúlt időszakban pedig az állományok csökkentése történt több gazdaságban is, a fennmaradtakban viszont frissíteni kell. Számításaik szerint egy liter nyers tejnek 32 eurócentbe kellene kerülnie, amire további 5 eurócent prémiumot kellene rászámolni. A tehenekre pedig egyenként 200 euró állami támogatásra lenne szükség. Jelen pillanatban az extra minőségű tejért 25,5 dinárt fizetnek, illetve 1–1,5 dinár prémiumot adnak literenként.
– A tejtermelés hosszú távú befektetés, amiről az államnak és a tejfeldolgozónak is gondot kellene viselnie. Ez a mezőgazdaság egyetlen ága, ahol a befektetések után a termék árát nem lehet növelni, vagyis a tejet csak annyiért lehet eladni, amennyiért megveszik. Az államnak gondot kellene viselnie a termelőkről, egy hosszú távú tervet kellene készítenie, amelyben pontosan megfogalmazza a mezőgazdaság irányvonalait, nem pedig ha kell, ha nem behozni külföldről azt is, amire nincs szükség – mondta Mačković.
Mint megtudtuk, az ország egyes tejgyárai kivitelre is szerződést kötöttek, főként Kelet-Európa irányába orientálódnak. Ebben a helyzetben viszont, amikor nincs elég tej még a hazai piac ellátására sem, a kivitel a külföldi tej újabb behozatalát vetíti előre.
