A korrupcióellenes ügynökség és a Transzparens Szerbia civil szervezet tegnap nemtetszésének adott hangot a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény módosításának elfogadásával kapcsolatban. A Szerbiai Képviselőház által szerdán elfogadott módosítás lehetővé teszi, hogy a polgárok által választott képviselők mandátumuk lejártáig megtarthassák más, például polgármesteri tisztségeiket is. Zorana Marković, az ügynökség igazgatója tegnapi nyilatkozatában kiemelte, hogy a módosítás elfogadásával veszélybe sodorták a hatalom demokratikus ellenőrzését, és felszólította Boris Tadić államfőt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást. Amennyiben az államfő mégis aláírja azt, az ügynökség igazgatója az Alkotmánybíróság mellett az Európai Unióhoz, az EBESZ-hez, és az ENSZ korrupcióellenes osztályához fog fordulni.
A Transzparens Szerbia civil szervezet közleményében kiemelte, kétségbeejtő, hogy a parlamenti képviselők olyan álláspontot fogadtak el, amely ellentétes a közvélemény, a sajtó és a korrupcióellenes ügynökség álláspontjával. A Magyar Szónak Nemanja Nenadić, a belgrádi civil szervezet programigazgatója tolmácsolta álláspontjukat a kérdéses törvénymódosítással kapcsolatban.
– Amikor a korrupcióellenes törvényt parlamenti eljárásba vették, szervezetünk ajánlást küldött, amelyben kifejtettük, hogyan lehetne a törvényt jobbá, használhatóbbá tenni. Levelünkre semmilyen visszajelzést nem kaptunk, nem tudjuk, hogy ajánlásainkból valamit felhasználtak-e. Azonban a sajtóból értesülhettünk róla, hogy elfogadásra került Vladan Batić független képviselő módosítási indítványa, amellyel jogot adnak azon képviselőknek, akik a polgárok által lettek megválasztva és január 1-jén, amikor a törvény hatályba lépett, több funkciót töltöttek be, hogy mandátumuk lejártáig megtarthassák azokat. Véleményünk szerint elfogadhatatlan a módosítás, méghozzá két okból. Több funkció betöltése megengedhetetlen egyrészt a korrupció lehetősége miatt, másrészt, mert gyakorlatilag nem lehet hatékonyan több tisztséget betölteni. Még ha nem is élnek vissza tisztségeikkel a képviselők, zavarhatja őket munkájuk elvégzésében. A legnagyobb baj viszont, hogy a hatalmi többség a mandátum elfogadásával bebizonyította, hogy nem következetes a korrupcióellenes harcban, hiszen megváltoztatta a 2008-ban elfogadott korrupcióellenes ügynökséget szabályzó törvény koncepcióját. Azt láthatjuk, hogy a személyes érdekek és a pártérdekek fölénybe kerültek azon elv felett, hogy a korrupcióellenes harc csak akkor lehet sikeres, ha az következetes. Ezzel azt tolmácsolja a hatalom, hogy minden eddigi üzenete ellenére nem készült fel, hogy biztosítsa a 2008-as korrupcióellenes törvény végrehajtását.
Véleménye szerint Vladan Batić független képviselő módosítási indítványa alkotmányellenes?
– Az alkotmány szerint a képviselőknek nem lehet tisztsége a végrehajtó hatalomban, és mivel a polgármesterek végrehajtó hatalommal bírnak az önkormányzat szintjén, az alkotmány egyes értelmezései szerint ez a tiltás rájuk is vonatkozik. Mivel a hatalommegoszlás alapelvét tartalmazza az alkotmány, elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság megvétózná a tartományi képviselői és polgármesteri tisztség együttes gyakorlását. De még kérdéses, hogy a módosított törvény aláírásra kerül-e, ha igen, még kérdéses lesz, hogy a korrupcióellenes ügynökség valóban az Alkotmánybírósághoz fordul-e. A módosított törvény tartalmaz alkotmányellenes elemeket, de a végszó mindenképpen az Alkotmánybíróságé lesz.
Milyen megoldási javaslatokat nyújtottak be a parlamentáris pártoknak?
– A törvény egyes részei nem voltak eléggé tisztán megfogalmazva, megmagyarázva, valamint az imént tárgyalt kérdéssel kapcsolatban is megoldási ajánlatot tettünk. A 2008-as törvény 28. szakasza kimondja, amennyiben a tisztségviselő véleményezést kér az ügynökségtől és bebizonyosodik, hogy tisztséghalmozás esete áll fenn, akkor a törvény erejénél fogva a későbbi tisztség megszűnik. Ugyanakkor a törvény 82. szakaszában van egy átmeneti rendelkezés, amely szabályozza azon képviselők ügyét, akiknél 2010. január 1-jén a törvény hatályba lépésekor tisztséghalmozás esete állt fenn, hogy április 1-ig értesítsék az ügynökséget, mely funkciójukról mondanak le, viszont nem irányoztak elő semmilyen szankciót arra az esetre, amennyiben ezt nem teszik meg, valamint nem volt egyértelmű, hogyan szűnik meg a kérdéses tisztség. Viszont a kormány most olyan módosítási javaslattal állt elő, amelyben a törvény 28. szakaszába bevezetik a tisztséghalmozás meghatározásának szabályozását is, miszerint az ügynökség döntést hoz, hogy tisztséghalmozás esete áll-e fenn. Azonban nem egyértelmű, hogy ez a döntés véleményező, vagy végrehajtó erejű lenne. A 83. szakasszal kapcsolatban pedig, amelynél az értesítés határidejét meghosszabbították szeptember 1-ig, azt tanácsoltuk, hogy a kérdéses tisztségek a törvény erejénél fogva szűnjenek meg.
