A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet 3615 jégvédelmi rakétával rendelkezik, ami a minimális védelemhez sem elegendő. Rakétakilövő állomásonként minimum 12 rakétának kellene lennie – mondta el a Magyar Szónak Milan Dacić , az intézet igazgatója. Szerbiában jelenleg 1680 rakétakilövő állomás van, tehát legalább 20 ezer rakéta szükséges a kilövőállomások üzemeltetéséhez, de Szerbia csupán 2,2 rakétával rendelkezik telepenként.
– Természetesen nem használunk el 20 ezer rakétát évente, hanem megközelítőleg csak 13 ezret. Néha többet lövünk ki, néha kevesebbet, mindez az idénytől és az időjárástól függ. Szűkös anyagi javakkal rendelkezünk, de nemrég vásároltunk 750 rakétát, hogy azokra az állomásokra is eljuttathassunk néhányat, ahol eddig nem volt – mondta az igazgató.
A jégszezon október 15-én ér véget, de nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy az ország egyes régióiban a jégvédelmi területeken belül az állomások 40, valamint 60 százalékának egyetlenegy rakétája sincsen. Az igazgató kiemelte, hogy a helyzet tarthatatlan, pénzt kellene szerezniük, hogy rakétákat tudjanak vásárolni, és valahogyan be tudják fejezni az idényt.
– Ha ma építenénk ki a már meglévő jégelhárítási rendszerünket, mindez 50 millió euróba kerülne. Évtizedek óta használjuk a jégelhárítási rendszert, amelynek kiismertük az előnyeit, hátrányait. A legnagyobb fogyatékossága a rendszernek, hogy a rakétakilövés előtt engedélyt kell kérnünk a légi irányítástól, és csupán akkor lőhetünk, ha egyetlen repülő sem tartózkodik az adott területen. Újabb technológiákat kell kipróbálnunk arra az esetre, ha a rakétarendszert nem használhatjuk, a rakétagyártók egyre minőségesebb terméket állítanak elő. A legfontosabb, hogy a reagenst eljuttassuk a felhőkbe, ami például repülőgéppel is megoldható – magyarázta Dacić.
A jégelhárítási rakétarendszer már 43 éve működik, ennek ellenére ma rakétahiánnyal küszködnek.
– Az állami költségvetés már évek óta csak annyi pénzt biztosít, hogy éppen meg tudjuk vásárolni azt a rakétamennyiséget, amit egy szezon alatt elhasználunk. Ennek következtében lassacskán kiürültek a raktáraink és évről évre kevesebb rakétával várjuk az új idényt. Évente legalább 20 ezer rakétát kellene készenlétbe helyeznünk, hiszen ha egy telepen hiány lép fel és hirtelen vihar kerekedik, egyszerűen lehetetlenné válik időben átcsoportosítani a rakétákat a problémás körzetbe. Olyan időjárási viszonyok között, amelyek lassan alakulnak ki, és időben előre lehet látni a jégesőt, természetesen kivitelezhető, de a hirtelen kialakuló viharokat nem lehet másként kivédeni, minthogy biztosítjuk a szükséges rakétamennyiséget, még akkor is, ha azokat nem használjuk el – figyelmeztettet az igazgató.
Már most el kell kezdeniük felkészülni a jövő évre, és el kellene fogadtatni az általuk megírt jégvédelemről szóló jogszabályt, amely a jégvédelem pénzelését is szabályozná.
– A jégvédelemről szóló törvénytervezet 95 százalékát kidolgoztuk, amit véleményem szerint a Belügyminisztériumnak kellene sürgős eljárással beterjesztenie, majd a Szerbiai Képviselőháznak elfogadnia. Csak így tudnánk biztonságosan elkezdeni a jövő évet. A jégvédelem a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézeten belül egy különálló szektorként működik, de pillanatnyilag tárgyalunk a szerb kormánnyal, a Belügyminisztériummal, valamint más szervekkel is, hogy a jövőben a jégvédelmet átvegye a Belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott részlege. A rendkívüli helyzetekről szóló törvény ezt jogilag engedélyezi, ugyanis a jégverés is az elemi csapások közé tartozik. Remélem, hogy egy új szervezeti elrendezés lehetővé teszi, hogy a következő évben már sokkal teljesebb rendszerrel tudjunk működni, amihez két dolog létszükséges: emberek és pénz.
