Noha az Európai Unió több tagállamában 2008-tól csak elektronikus úton igazolható a betegbiztosítási jogviszony, itthon még várni kell a mindentudó műanyaglapocskákra. A tervek szerint a csippel rendelkező kártyát, amely egyszerűsíti az adminisztrációs eljárást és gyorsítja a betegellátást, várhatóan két év múlva minden szerbiai állampolgár kézhez veheti. Addig csupán a Valjevo környékén élők élvezhetik az új egészségügyi kártya előnyeit.
A tolóablakokat néhány év múlva bankautomatához hasonló berendezések váltják fel, amelyekben a polgárok gyorsabban és egyszerűbben hitelesíthetik egészségbiztosításukat, mondta el a Magyar Szónak Vladimir Ignjatović, a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet (RZZO) igazgatóhelyettese.
– Az egészségügyi kártyák hitelesítésekor nem kell majd a tolóablakok előtt nehéz iratkötegekkel, hosszú sorokban állni, hanem egyszerűen belehelyezzük az automatába a kártyát és a gép pillanatok alatt ellenőrizni fogja, hogy munkaadó befizette-e a járulékokat, majd hitelesíteni fogja az egészségbiztosítást. Emellett a gyógyszertárakban is gyorsabb lesz a kiszolgálás, hiszen nem kell lemásolni a beteg adatait – emelte ki az igazgatóhelyettes.
Az automatákat az RZZO fiókjai mellett kórházakban is el fogják helyezni. Az egészségügyi könyvecskékkel ellentétben az egészségügyi kártyákat az ország bármelyik településen lehet majd hitelesíteni, nem csak a dokumentumot kiállító RZZO-fiókban.
Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a bankkártyához hasonlító egészségügyi kártyákat tesztelés céljából szeptember környékén először a valjevói körzetben fogják bevezetni, mivel pillanatnyilag ott van ehhez megfelelő informatikai infrastruktúra, digitalizált adatokkal dolgoznak, valamint virtuálisan összekötötték az RZZO-t, az egészségházakat és a gyógyszertárakat.
– Nem elhanyagolható az sem, hogy védőréteggel vonják be őket, így sokkal tovább lesznek érvényben, akár tíz évig sem kell majd lecserélni őket. A kártyák eleinte csupán az adott személy alapvető adatait fogják tartalmazni, vagyis a nevet, a személyi számot, a lakhelyet és a biztosítás kódját. Két okból döntöttünk így. Elsősorban a személyi adatok védelme, másodsorban pedig a kártya korlátozott memóriakapacitása miatt. Sajnos nem tudjuk akkora memóriával ellátni a kártyát, amely tartalmazná az évek során egyre csak növekvő egészségügyi adatlapot. Előbb-utóbb megtelne. Így jártak például Szlovéniában is, ahol 2001-ben vezették be az elektronikus egészségügyi kártyákat, de nemrég le kellett cserélniük a kártyákat és a munkamódszert is, mivel megteltek a kártyák memóriái – mondta az igazgatóhelyettes.
Ehelyett az orvos egy központi adatbankból tudja majd lehívni a páciens egészségügyi adatait. Azonban a központi adatbank beüzemeltetése valamikor az elektronikus egészségügyi kártyák kiadása után – amely folyamat Ignjatović szerint legalább két évig fog tartani, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy a személyi igazolványok lecserélése már hat éve tart – lehetséges, de hogy pontosan mikor, arra az igazgatóhelyettes nem tudott választ adni. A belgrádi sajtó szerint 2013-ban várhatjuk az új egészségügyi kártyák bevezetését, de Ignjatović szerint nehéz lenne megjósolni, mikor lesz minden polgárnak ilyen elektronikus kártyája, hiszen egy komoly projektről van szó, ahol 7 millió polgár adatait kell feldolgozni.
Az elektronikus egészségügyi kártyákat a Pénzverde fogja készíteni és kiváltásuk 2,4 euróba kerül majd személyenként.
