Az egyéves akácfák már két méteresre is megnőttek (Fotó: Miklós Hajnalka)
Többféle gyümölcsfa telepítésével foglalkoztunk, de minden fa kiszáradt – tudtuk meg Varga Katalin hajdújárási lakostól, akiknek a területét még 2008-ban rekultiválták. Tavalyelőtt és tavaly is akácfákkal ültették be. Mint kifejtette, ha csak a saját szükségleteikre tudnak tűzifát kitermelni, még az is többet ér, mint parlagon hagyni a területet.
– A szárazság miatt nem volt elég nedvesség, így a növények nem mentek semmire sem. Almával, őszibarackkal és körtével is próbálkoztunk. A körte volt az, ami a leghamarabb tönkrement, az alma maradt meg legtovább. Ezért döntöttünk úgy, hogy el kellene a homokot vinni a területről – magyarázta Varga Katalin. Elmesélte, hogy valamikor egy domb volt a mostani akácos helyén.
Vargáék a Vojputtal végeztették el a terület rekultivációját. Mint elmondta, a felső termőtalajt letúrták, majd elvitték a homokot, ezután pedig a termőtalajt visszaállították.
-- Most akác van azon a területen. Ötszáz facsemete már több mint egyéves, míg a többi facsemete féléves. Most 2300 akácfa van elültetve. Az akácfa saját nevelés, magról ültettük őket.
Miért döntöttek az akácfa mellett?
-- Mert már piacozni nem tudunk, a korunknál fogva sem. A férjemnek hajtási engedélye sincs. Ez nem igényel túl nagy befektetést, permetezni sem kell. Most ugyan egy-két évig a gaztól tisztítani kell a területet, de aztán már arra sem lesz szükség.
Erdősíteni szerették volna a területet? Méhekkel foglalkoznak?
– Nem szerettük volna parlagon hagyni. Mégis legyen benne valamilyen haszonnövény. Egyelőre nagy hasznunk nem lesz belőle, de mivel sűrűre ültettük a fákat, tisztítani kell majd, és a tűzifát megtermeljük saját részünkre.
Méhekkel nem foglalkozunk, de van egy kanizsai méhészismerősünk, aki rendszeresen visszajár, a magyar határnál levő akácos miatt, de most lesz majd saját akácunk is a méheknek – emelte ki Katalin.
Stoiljković: Nem veszélyes a környék, látja, a barna fecskék még fészket is készítettek maguknak a homokfalban…
A házukat csupán egy nyári út választja el az akácostól, mégis a ház melletti részen fejlődnek a gyümölcsfák. Vargáék a házuk mellett is egy kisebb gyümölcsöst tartanak karban.
– Azon a részen, ahol az akácost alakítottuk ki, nagy szemcsés, sárgás homok van, ahol nagyon gyorsan leszaladt a víz, a homok nem tartotta meg a csapadékvizet. Így nem volt kellő nedvesség, öntözéssel pedig nem lehet ugyanolyan jó eredményeket elérni. A másik oldalon meg látja, sötétebb a homok.
Egyébként nagyon sokan érdeklődnek a környékből a rekultiváció iránt, többen is szeretnék elvégezteti a saját területükön.
Bővíteni szeretnék az akácost?
– Mindenképpen. Azon gondolkodtunk, hogy itt, a háznál egy hold területről kivesszük a gyümölcsfákat és akácfákkal ültetjük be. Sajnos a jelek azt mutatják, hogy a gyümölcstermesztésnek nincs jövője. Az idei év is gombás betegségeket hozott a sok eső miatt. Nagyon nagy befektetés szükséges a gyümölcstermesztéshez, nekünk pedig ez már nem való.
A gyerekek nem szeretnék folytatni a gazdálkodást?
– Nem, az egyik lányunk mérnök, a másik pedig gyógyszerügynök. Egyik lányunk hetven kilométerre lakik tőlünk, a másik pedig 150-re. Hál’ istennek!, megtalálják a boldogulásukat enélkül is – hallottuk Varga Katalintól.
Arról, hogy hogy végzik a terület rekultivációját, illetve ebben az esetben mi mindent kellett elvégezni, Slobodan Stoiljkovićot, a Vojput Útépítő Vállalat építkezésvezetőjét kérdeztük.
– Látja, ott, ahol a föld össze van túrva, az a humusz. Miután a humuszt eltávolítottuk, gépeket szállítunk ide, hogy eltávolítsuk a termőtlen homokréteget. Ezen a részen leválasztottuk a humuszt, majd miután elvittük a homokot erről a területről, visszahelyeztük azt. Így közelebb került a talajvízhez, illetve azokhoz a rétegekhez, amelyek nem eresztik át a vizet.
Szükség van-e arra, hogy humuszon kívül mással is feltöltsék a területet?
– Ha kevés a humusz, akkor fel lehet tölteni egy kis feketefölddel is. Egyébként a hatástanulmányokban erre külön figyelmet fordítanak. Ha például a belgrádi Földtani Intézet így írja elő, akkor mi aszerint járunk el. Az intézet munkatársai még tanácsokkal is ellátják a polgárokat, hogy mikor kell műtrágya és mikor elég csupán a feketeföld.
Milyen mélyre szoktak menni?
– Nem megyünk nagyon mélyre, csak a termőtlen homokréteget távolítjuk el. Ha túl mélyre mennénk, akkor valószínűleg megzavarnánk a talajösszetételt. Vagyis az a fontos, hogy egyenes legyen a terület, hogy meg lehessen munkálni.
Mennyibe kerül a terület rekultivációja?
– Egy becslést végzünk, hogy mekkora lesz abból a jövedelem és a terület tulajdonosával megegyezünk. Általában a megegyezés szerint az elvégzett munka fejében a homok a miénk, illetve a terület tulajdonosa a rekultivált terület mellett kap még annyi pénzt, amiből facsemetéket vásárolhat, hogy a területet beültessék. Vagyis nem lehet nagy haszonhoz jutni. A nagy haszonhoz nagy terület is kell. Mégis, ebben az esetben a terület tulajdonosai kapnak egy termő területet – tudtuk meg Slobodan Stoiljkovićtól.
