A 8,5 ezer lakosú Muzslya Nagybecskerek egyik legnagyobb helyi közössége, egyben a vidék magyarságának a központja. Közép-Bánátban itt él egy tömbben a legtöbb magyar (Muzslya összlakosságnak több mint 60 százaléka), ezért a legtöbbször önálló településként emlegetjük a falut. Egykor az is volt, s annak idején politikai indíttatásból olvasztották be a városba. Az itt élők többsége számára nyilván sok szempontból jobb lenne, ha önálló település maradt volna. Ennek alátámasztására nem kell szemléletesebb példa, mint a szennyvízelvezető-csatornahálózat építése. A muzslyaiak ugyanis évtizedekig fizették a járulékot a közös kasszába, s miközben a városban építkeztek, addig náluk hozzá sem fogtak az egyik legnagyobb kommunális probléma megoldásához. A gazdasági megszorítások közepette most újabb felhők tornyosulnak a falu fölött: a múlt év végén megszűnt a helyi járulék.
Öt nap alatt kellett lefolytatni a helyi járulék további öt évre való meghosszabbítását célzó referendumot, ehhez azonban – a jelenlegi helyzethez képest – szinte megvalósíthatatlan feltételeket szabtak. A referendumról szóló új törvény értelmében ugyanis a véleménynyilvánítás akkor eredményes, ha a szavazati joggal rendelkezőknek több mint a fele igennel szavaz. Manapság viszont nehéz találni olyan témát, amely arra késztetné a polgárokat, hogy ekkora számban egyáltalán az urnák elé járuljanak. Nem véletlen, hogy a szavazati joggal rendelkező lakosoknak mindössze a 18 százaléka adta le a voksát, mondta mgr. Hallai Zoltán tanácselnök.
HELYI JÁRULÉK NÉLKÜL
Nem vitás, hogy a 2, 4 vagy a 6,5 százalékos helyi járulék nélkül az elmúlt négy évtized alatt Muzslya nem zárkózott volna fel a legrendezettebb nagybecskereki helyi közösségek közé.
– A muzslyaiak saját pénzükből építettek ki 70 kilométer utat és járdát, az 55 kilométer hosszúságú vízvezeték- és szennyvíz-elvezető hálózatot, elkészült a gázvezeték, az utcai világítás, tíz kilométernyi aszfaltút vezet a határba, karbantartották és bővítették a középületeket, önerőből éltettük a falu kulturális és sportéletét, húsz-egynéhány civil szervezet működtetésével.
Erre a 2 százalékos járulékra mindig támaszkodni lehetett, ráadásul egykor ez az összeg nem volt elenyésző, hiszen volt, amikor négyezer muzslyai dolgozott a nagybecskereki vállalatokban. Lépéselőnyben voltunk, mert nem függtünk az önkormányzattól. Ha nem adtak elég pénzt valamilyen kommunális szükségletre, volt mihez nyúlni. Mondhatnánk úgy is, hogy a helyi járulék volt a mi autonómiánk. Nyilván ez nem tetszett mindenkinek, mert az önkormányzat nem bírt rátenyerelni mindenre. Talán az sem volt véletlen, hogy a referendum előtt az önkormányzati vezetők nem tették le a voksukat egyértelműen a helyi járulék mellett. Sőt, egyesek inkább ellene beszéltek – véli a tanács elnöke.
Mi lesz Muzslyával helyi járulék nélkül?
– A jelenlegi helyzetben, amikor a városnak nincs pénze a kisebb kommunális beruházásokra sem, a helyi járulék az, amiből fenntartható a kommunális infrastruktúra. Hogyha pedig nem lesz folytatása, akkor minden eddiginél komolyabb anyagi gondjaink lesznek. Képtelenek leszünk fenntartani az öt középületet (Petőfi MME, Muzslyaiak Klubja, Tűzoltóotthon, Lehel Sportközpont és a Nyugdíjasok Otthona) és a 24 civil szervezet irodáit, amelyek ráadásul támogatás nélkül maradnak. Miközben még az idén hozzá kellene fogni az utak, a közvilágítás felújításához. Egyes utcákban azért van világítás nappal is, mert a kikapcsolása esetén nem biztos, hogy újra fel lehetne kapcsolni. Ugyanakkor vannak olyan részek (a József Attila, a Szervó Mihály és a Fogarasi fivérek utcák között), ahol nincs közvilágítás és a gyerekek sötétben mennek haza az iskolából. A közelmúltban a belvizek és az esőzés miatt úszott a település, ezért minél előbb új esővíz-elvezető hálózatra van szükség. Pályázni kellene, tervdokumentáció nélkül azonban nem lehet. A projektum viszont tízezer euróba kerül. Tervbe vettük a Tiszáig vezető mintegy négy kilométeres útszakasz befejezését is, hogy ezzel is közelebb hozzuk a tanyavilágot, és egyben serkentsük az állattenyésztést a réten. Szeretnénk szilárd útburkolatot elhelyezni a vadászotthon felé vezető útra, hiszen a vadászturizmus fejlesztése az egyik fő célkitűzésünk. Közben viszont karban kell tartani a közterületeket, a játszótereket, nyírni kell a füvet. A közelmúltban 250 dináros benzinjegyet kapott mindenki, aki a szeméttelepre vitte a hulladékot. Erre már nincs lehetőség, és szemmel láthatóan szaporodnak az illegális szemétlerakók – hallottuk Hallai Zoltántól.
Muzslyának továbbra sincs piactere. A piactér megvan ugyan, de mindenki ott kínálja a portékáját, ahol jónak látja.
– A Lehel Sportközponttal szemben megvan a kiaszfaltozott piactér, van mosdója, van villanyáram-vezeték, de be kellene keríteni, amire nincs pénzünk. Ez a Piacgazdálkodási Közvállalat kötelessége lenne – magyarázta Hallai.
HIÁNYZÓ ÚTJELZŐ TÁBLÁK
A muzslyaiak többsége kerékpáron közlekedik, ezért szükség lenne a kerékpárútra.
– Már régóta időszerű ez a probléma, a jelenlegi helyzetben azonban nehezen kivitelezhető. Egyéb közlekedési gondjaink is vannak, hiszen a faluban háromszáz közlekedési tábla hiányzik. Vagy ki sem helyezték, vagy ellopták őket. Így aztán nincs egyirányú forgalomszabályozás a szűk utcákban, a többtonnás homokkal megrakott kamionok pedig nyugodtan düböröghetnek a faluban – panaszolja a problémát a tisztségviselő.
Gondok vannak a temetővel is.
– Egyre nagyobbak a problémák. A kápolna beázik, az időnként megnedvesedett villanyhálózat pedig már a gyászolók testi épségét veszélyezteti. A helyzetet ismeri a kommunális felügyelőség is, úgyhogy fennáll annak a veszélye, hogy hamarosan bezárják a létesítményt. Az embereknek jogos az az elvárása, hogy a temetőkkel gazdálkodó nagybecskereki Köztisztasági és Temetkezési Közvállalatnak nagyobb gondot kellene viselnie a muzslyai létesítményről, amelynek új részét ezen felül legalizálni is kell – hangzott el.
MUZSLYAI LAKODALOM, BECSKEREKI ESKÜVŐ
Nagy elégedetlenséget váltott ki az, hogy a tavalyi év vége előtt – előzetes bejelentés nélkül – minisztériumi rendelettel megszüntették a muzslyai anyakönyvvezetői hivatal munkáját. Később újra megnyílt, de a gyerekek anyakönyveztetését és az elhalálozásokat ezentúl már csak a városban lehet elvégezni. Muzslyán házasságot sem lehet kötni, amivel több mint egy évszázados hagyomány szűnt meg.
– Muzslyán 1895-től ez év márciusáig lehetett eskettetni. Az anyakönyvi hivatalt azzal az indokkal költöztették el, hogy egy településen csak egy anyakönyvet lehet vezetni. Muzslya viszont közigazgatásilag Nagybecskerek része. A muzslyaiakat kellemetlenül érte az újabb leépítés, hiszen több mint egy évszázados hagyomány megszüntetéséről van szó. A muzslyai lakodalom pedig messze földön híres, és az esküvőre való gyalogos felvonulás itt még nem számít ritkaságnak. Ez viszont nem csak hagyomány, hanem az itt élőknek egy megszerzett joga, hogy saját környezetükben, a saját anyanyelvükön legyenek részesei életük egyik legszebb szertartásának. Eskettetés ezentúl csak akkor lehetséges a helyi tanács dísztermében, hogyha azt kérelmezik, és persze külön fizetnek érte. Ez jelenleg 12 ezer dinárba kerül. Tehát a muzslyaiak vagy fizetnek, vagy pedig a násznépük kénytelen lesz bemenni a nagybecskereki városházára (ami oda-vissza tíz kilométer).
Ez után pedig elmarad majd a násznép hagyományos felvonulása a falu utcáin, ami úgyszintén része volt a lakodalmi szokásoknak. Azóta is járjuk az illetékeseket, és próbálunk magyarázatot kapni arra, hogy miért változott meg ilyen hirtelen a helyzet. Mintha azt sugallnák: önállósuljatok és akkor majd lesz saját anyakönyvvezetőtök – mondja Hallai Zoltán.
NEM SZÓL A RÁDIÓ
Nemcsak a muzslyaiak, hanem a környék magyarsága is csapásként élte meg, amikor négy év után, 2008 őszén megszüntette adását a Zeppelin Rádió, az első bánáti magyar rádió, amely egész napos műsort sugárzott. Azért kellett elhallgatniuk, mert nem kaptak hullámhosszt a Köztársasági Műsorszórási Ügynökségtől.
– A muzslyaiaknak azóta is nagyon hiányzik a helyi rádió. Nagy szükség lenne rá elsősorban a nemzeti önazonosság megőrzése szempontjából. Nyilván a referendum is sikeresebb lett volna, ha a polgárokat kellőképpen tájékoztatjuk arról, hogy mit is jelent a helyi járulék meg nem hosszabbítása. Most még nagyobb szükség van rá, hiszen a Muzslyai Újség megjelentetése is mind nagyobb gondot okoz. Marad a remény, hogy a pótpályázaton a rádió megkapja a műsorszórási engedélyt – taglalja a lehetőségeket a tanácselnök.
Végezetül: milyen a közbiztonsági helyzet Muzslyán?
– Úgy gondolom, hogy jó ötlet volt két évvel ezelőtt a muzslyai rendőrállomás létrehozása, annak ellenére is, hogy addig sem voltak komolyabb bűncselekmények. De úgy gondolom, megnyugtató a tény, hogy a faluban van egy rendőrállomás, a lehetséges elkövetőket is elbátortalanítja. Egyébként az a legfontosabb, hogy nemzeti alapú konfliktusok nincsenek Muzslyán – mondta el Hallai Zoltán.
