(Diósi Árpád felvétele)
A Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésének legérdekfeszítőbb napirendi pontjai között a Magyar Szó napilappal kapcsolatos laptanács megalapításáról szóló határozat visszavonása és az MNT pótköltségvetése szerepelt. A laptanáccsal kapcsolatban a felszólalók egyetértettek abban, hogy az ideológiai ellenőrzés megengedhetetlen, azonban felmerült a minőségi ellenőrzés kérdése az egész vajdasági magyar médiára vonatkozóan. A pótköltségvetésről szóló vitában valamennyien támogatták a javaslatot, miszerint nagyobb díjazás illeti meg a bizottsági tagokat, de élénk volt az érdeklődés az iskolabusz-projekt és az ingyenes Képes Ifjúság MNT-s támogatását illetőleg is.
Február végén igencsak elmarasztaló vélemény hangzott el az előző felállású Magyar Nemzeti Tanács részéről, amikor egy ellenszavazattal döntöttek egy, a Magyar Szó szerkesztéspolitikáját felügyelő, javaslatokat tevő laptanács megalakításáról. Dudás Károly, az MNT korábbi tagja ekkor elmondta: szerinte a Magyar Szó szerkesztéspolitikája az utóbbi időben a vajdasági magyar közösséggel szemben halad, ezért a közösség megmaradása érdekében nagyon is fontos egy laptanács életre hívása.
Az új felállású MNT harmadik rendes ülésének ötödik pontja a fent említett, korábban botrányt kiváltó határozat visszavonásának javaslata volt. A javaslatot Barát Tóth Lívia, a testület tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa ismertette. Röviden ismertette a határozat előtörténetét, kiemelve, hogy az akkori döntés hatalmas vitát váltott ki és arra kérte a jelenlévőket, hogy támogassák a döntés hatályon kívül helyezését. Mint megjegyezte, az ellenőrzés helyett szakmai odafigyelésről és segítségről kellene inkább beszélni, és erre nemcsak a Magyar Szónak, hanem a Vajdaságban megjelenő valamennyi tájékoztatási eszköznek is szüksége van. Javaslata szerint ebből fakadóan a jövőben általánosan a vajdasági magyar sajtóról kell beszélni.
– A közvélemény és a szakma szinte egyöntetűen elítélte az ötletet, a laptanácsot a cenzúra eszközének tartotta. Kiderült, az újságírók többsége a sajtószabadsággal összeegyeztethetetlennek tartotta a laptanácsot, mert úgy vélték, hogy a szerkesztéspolitika külső ellenőrzése és befolyásolása lenne a feladata. Ezek feltételezések voltak, de hogy az ötletgazdák valójában milyen feladatot szántak, az a későbbiekben nem derült ki, ugyanis a testület nem alakult meg. Úgy vélem, az MNT elveivel összeegyeztethetetlen, hogy bármely lapnak vagy szerkesztőségnek ilyen módon szervezze meg az ellenőrzését. Természetesen az MNT attól nem tekint el, hogy figyelemmel kísérje, elsősorban a hatáskörébe tartozó tájékoztatási szervek munkáját, a szakmaiság és a közszolgálatiság megvalósulását, de erre nem a laptanács módját tartja megfelelőnek. Elképzelhető, hogy egy szakmai etikai kódexen alapuló munkát segítsen az MNT nemcsak a Magyar Szóban, hanem a teljes vajdasági médiában is – mondta a tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsos.
A napirendi ponthoz először Rácz Szabó László szólt hozzá. Véleménye szerint, ha sajtószabadság nélkül nem létezik a magyarság, a szólásszabadság nélkül a társadalom, talán jobb, ha nem is létezik.
– Semmilyen cenzúrát nem vagyok hajlandó elfogadni a sajtó számára, de azt viszont elvárom a sajtótól, hogy változtasson a hozzáállásán. Különösképpen a Magyar Szó – emelte ki Rácz Szabó László.
Szavai szerint, ha nem is létezett a laptanács, de létezett egy olyan hozzáállás a Magyar Szóban, hogy vannak támogatott társadalmi történések, pártok, szervezetek és nem támogatottak. Megjegyzése szerint saját maga a nem támogatottak közé tartozik.
– Történik valami, ahol én is ott vagyok és hozzászólok, nem említik a nevemet. Vagy van egy fénykép, ahol például Korhecz Tamással szereplek, furcsa módon úgy fejeződik be, hogy Korhecz Tamás látszik, de én nem. Ez nem hiúsági kérdés. Legyen szakmaiság, és a hírérték határozza meg a dolgokat – panaszolta a tanácstag.
Dr. Sarnyai Zoltán napilapunk elektronikus kiadásánál történt visszaélésekről beszélt. Mint megjegyezte, visszaélés történik, a cikkekhez íródott kommentek során ugyanis egyes emberek „akár 124 álnéven néven is” bejelentkeznek és saját magukkal leveleznek, pocskondiáznak. Szerinte ezt problémát a regisztráció során lehetne kiküszöbölni, úgy, hogy személyi számot kérne a lap a felhasználótól.
Dr. Káich Katalin szerint létezik ideológiai és szakmai ellenőrzés is, a laptanácsok pedig a szakmai ellenőrzést hivatottak felölelni. Kiemelte, ilyen ellenőrzésre szükség van és minél minőségesebb laptanáccsal rendelkezik egy napilap, annál magasabb az illető lap „ázsiója”.
Siflis Zoltán tag volt az előző összetételű MNT-ben és a lap igazgatóbizottságának is tagja. Mint megjegyezte, valóban szakmai ellenőrzésre gondoltak akkortájt.
– Segíteni szerettük volna a gyakorló újságírókat és nem korlátozni. Ez a kezdeményezés eltorzult, vissza kell vonni. A továbbiakban azonban meg kell találni a módját, hogy szakmai ellenőrzést kapjon a lap – ecsetelte Siflis.
Hadzsy János kiemelte, az MNT-nek arra kellene törekednie, hogy elkerülje azt az ollót, amely az eszmei-politikai megfelelésen alapul, míg Zsoldos Ferenc szerint a médiában a pozitív, előremutató dolgoknak kell elsődlegesen teret engedni. Mgr. Horváth Endre szerint a tájékoztatási bizottság legalább évente egyszer valamiféle visszajelzést adna a médiának, hogy mik voltak azok a cikkek, adások, amelyek nem voltak jó hatással a közéletre.
Kovács Frigyes nagy örömmel vette tudomásul a laptanács megszűnését.
– A laptanács megalakítására tett javaslat szégyenteljes tett volt és degradáló volt a Magyar Szó szerkesztői és újságírói részére is. A Magyar Szó szerkesztőségi tanácsa nem hülye emberekből áll, pontosan tudják, milyen a jó újság. Azonban fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a Magyar Szó fiatal újságírói éheznek. Éhező gyomorral hogy lehet elvárni, hogy a szakmában maradjanak, tökéletesítsék magukat és minden igényt kielégítően mindig jól dolgozzanak. Egyetlen újságíróról is el tudják képzelni, hogy saját nemzete ellen fordul? Sértő. Természetesen a lapban vannak hibák, de aki dolgozik, az hibázik is – vetette fel Kovács Frigyes.
A Magyar Szó napilapra vonatkozó laptanácsról szóló döntést a testület három tartózkodással elfogadta. A napilapunkkal kapcsolatos döntés előtt a testület elfogadta a pótköltségvetést is.
Az MNT elnöke szerint az intézmény eddigi 62 millió dináros bevétele helyett a jövőben 75 millió dináros bevétele lesz. Ez a növekedés abból ered, hogy a 2009-es nemzeti tanácsi törvény megfogalmazza azt, hogy a megfogalmazott összeg 30 százalékát egyenlően, míg a megmaradt részét a közösség nagyságától, fejlettségétől függően osztják szét. Eddig ez 50-50 százalékos arányban történt. Becslése szerint ezért 30 milliós többletbevétele lesz az MNT-nek. De mivel az MNT által benyújtott európai uniós pályázatok nem nyertek, csupán 13 millióval lesz nagyobb a költségvetés. Költségvetésének közel harminc százalékát az MNT nem saját működésére fogja fordítani, hanem magyar nonprofit cégek támogatása, valamint médiatámogatásokra fogja felhasználni. Támogatni fogják az első magyar iskolabusz-projektet, amely jelenleg Szabadkán indult meg, de a következő tanévben már 7-8 kistérségben is buszt indítanának. Az ülésen sokan egyetértettek az ingyenes Képes Ifjúság-projekttel is, amit Korhecz életképes tervnek nevezett.
