Az újonnan megalakult Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésén a tanácstagok többek között döntést hoztak egyes szabadkai kulturális intézmények, így a Lifka Sándor Art Mozi, a Kosztolányi Dezső Színház, a Gyermekszínház, a Városi Múzeum, a Történelmi Levéltár, a Városi Könyvtár, a Népszínház, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet kiemelt jelentőségűvé való nyilvánításáról. Lovas Ildikó t, az MNT végrehajtó szervének kulturális ügyekkel megbízott tanácsosát arról kérdeztük, mit takar az intézmények kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása és miért csak szabadkai intézményeket vettek bele a folyamatba.
– A nemzeti tanácsokról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Tanácsnak lehetősége van azokat a köztársasági, tartományi vagy önkormányzati alapítású intézményeket, amelyeket a nemzeti közösség szempontjából az identitás, az önazonosság miatt fontosnak tart, valamiféleképpen hangsúlyozni is. Amikor kiemelt jelentőségűvé nyilvánítunk intézményeket, ennek három úgymond következménye van. A nemzeti tanács véleményezi az intézmény igazgatójának és az igazgatóbizottság tagjainak kinevezését, illetve egy tagot adhat az igazgatóbizottságba. Amennyiben több nemzeti tanács is kiemelkedőnek minősít egy kulturális intézményt, ugyanez történik a többi nemzeti tanács esetében is, ők is adnak egy-egy tagot. Ez egy több nemzetiségű közösség esetében normálisnak tekinthető, azonban nagyon sok olyan intézményt is találhatunk, amelyek csupán egy nemzeti közösséghez köthetőek. Mindez gyakorlatilag a feltétele annak, hogy amikor kiemeltté teszünk egy intézményt, akkor az alapítói jogokat vagy a társalapítói státust egy második-harmadik körben átvehessük. Enélkül nem tehetjük meg. Azonban nem feltételezi egymást a kettő. Az új összetételű nemzeti tanács felállásával a legfontosabb feladataink egyike, hogy meghatározzuk azokat az összefogási pontokat, amelyek mentén a kulturális életünket, annak fejlesztését, perspektíváinak és lehetőségeinek növelését elképzeljük. Ebben a folyamatban az első és legfontosabb feladatunk a kiemelt kulturális intézmények meghatározása.
Csak szabadkai intézmények kerülnek erre a listára?
– Az intézményrendszer úgy áll fel, hogy ahol nagyobb számú a magyarság, ott több ilyen intézmény van. Szabadkán három hivatásos színház van, míg Újvidéken és Zentán csupán egy-egy. Természetesen a folyamat nem fog itt megállni, hanem át fogja ölelni egész Vajdaságot. Szinte biztos, hogy minden színház benne lesz, de nem biztos, hogy az összes levéltárunk, és minden településünk könyvtára is kiemelt jelentőségűvé fog válni. Azokban a városokban, önkormányzatokban, ahol nekünk jelentős számban vannak intézményeink, azokat minden bizonnyal kiemelt jelentőségűvé fogjuk tenni, hiszen ott csomósodnak azok az adatmennyiségek, amelyek múltunkat tartalmazzák, illetve azokat az intézményeket is lajstromba kell vennünk, amelyek fejlesztésével előrébb tudjuk vinni kulturális életünket.
Következő lépésben mely intézmények, városok lesznek feldolgozva?
– Két elv alapján határozzuk meg a soron következő településéket, intézményeket. Az első a magyar lakosság számaránya, a másik pedig a szóban forgó intézmények fontossága. Pillanatnyilag is adatfeldolgozás zajlik ezzel kapcsolatban. A közeljövőben sorra kerül Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, Topolya, Zombor, de elképzelhető, hogy az idén feldolgozhatjuk teljes Vajdaságot, így Nagybecskereket és Újvidéket is. Nem csak az intézményeket kell kiemelt jelentőségűvé tennünk, hanem a rendezvényeinket is. Amint mindezt meghatározzuk, alkothatunk egy olyan kulturális keresztmetszetet, vagyis kifeszíthetünk egy olyan kultúrpolitikai hálót, amely a kultúrában alkotók és tevékenykedők számára kiszámítható, elképzelhető és jól látható kultúrpolitikát fog szolgáltatni. Az adott feladat elvégzése után amatőr egyesületeink feltérképezését tervezzük. Vicces azt feltételezni, hogy a kulturális intézmények kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása során meg fogunk állni Szabadkánál.
