A politikai és a vallási hatalomvágy közeli rokonok egymással. A legiskolázottabb személy esetében is könnyen elmezavart okozhatnak és alaposan próbára teszik a legbölcsebb embert is. A bölcsesség és az iskolázottság pedig nem feltételezik egymást, de ezt már régóta tudjuk.
Muamer Zukorlić mufti tanulmányait Szarajevóban, Algériában és Libanonban végezte, a sandžaki iszlám közösség mesihatjának elnöke annak 1993-as megalapítása óta, emellett a Szerbiai Iszlám Közösség főmuftija és a Novi Pazar-i Nemzetközi Egyetem elnöki tisztségét is betölti. Mint azt korábban Bajtai Kornél le is jegyezte, Zukorlić Sulejman Ugljanin szárnyai alatt kezdte karrierjét, hiszen másképp nem kerülhetett volna 23 évesen az iszlám közösség élére. Az évek során azonban növekvő ambíciói miatt elhatárolódott tőle, a júniusi nemzetitanács-választáson aratott győzelmével pedig egyértelműen jelezte, a vallási hatalom mellett igényt tart arra is, hogy a politika terén is mindennek a megmondhatója legyen Novi Pazarban és környékén. A legújabb hírek szerint pedig már politikai pártot is alapítana. Egyes politikai elemzők szerint ezen az úton a Liberális Demokrata Párt lehetne stratégiai partnere, hiszen segítségükkel az LDP könnyen elérhetné a parlamentbe jutás küszöbét a következő választások esetében is.
A vallás és a politika kapcsolata még ma is éles vitatárgyat jelent a filozófusok számára. A liberalizmus védelmezői szerint az állam vallási kérdésekben semleges kell, hogy maradjon, az állampolgárok között semmiféle különbséget nem tehet vallási hovatartozás alapján. A liberálisok úgy vélik, hogy a liberalizmus valamennyi álláspont létjogosultságát és egymás mellett élését szorgalmazza. A vallási csoportok pedig azzal érvelnek, hogy a liberalizmus valójában csak egy világnézet a sok közül, amelyik magát egyfajta főelméletként előtérbe helyezve a többi világnézet háttérbe szorítására törekszik. Az antiliberálisok szerint a liberalizmus valójában egyáltalán nem semleges vallási kérdésekben, hanem a kereszténységgel vagy az iszlámmal nehezen vagy egyáltalán nem összeegyeztethető értékeket képvisel, esetenként egyenesen vallásellenes. Az iszlám és a Liberális Demokrata Párt kapcsolata ennek fényében tudományos-fantasztikus elméletnek számít, de sokan tudjuk már, Szerbiában nincs lehetetlen.
Zukorlić politikai ambíciói nem új keletűek és a Korán sem tiltja az effajta társadalmi szerepvállalást. A gazdasági válság egyöntetűen az ő malmára hajtja a vizet, a csalódott sandžakiak a változás szelét látják benne. Ugyanakkor nem elhanyagolható tény az sem, hogy a szerbiai iszlám közösséget kettészakították. A kettészakított létben pedig valakit rendszerint diszkriminálnak. Ebben az esetben a főszereplőnk által vezetett vallási közösséget. Mint ismeretes, az új vallásügyi törvény szerint közössége nem minősül hagyományos egyháznak, így hitoktatást sem tarthat az iskolákban. Tegnap Zukorlić ki is emelte, hajlandó tárgyalni Belgráddal, azonban külön témaként ki kell emelni a szerbiai párhuzamos iszlám vallási közösség és a hitoktatás kérdését is.
Végső kérdésnek csupán az maradt, hogy Zukorlić valójában a politikát akarja felhasználni arra, hogy a saját égisze alatt egységesítse a szerbiai iszlám közösséget, vagy a vallást használja fel arra, hogy egy teljesen ellentétes ideológia segítségével ő is a megélhetési politikusok népes körébe kerülhessen.
