A Korrupcióellenes Tanács a napokban levelet intézett a kormányhoz, hogy ki kell vizsgálni a Hidrometeorológiai Intézetben a költségvetést, ugyanis vizsgálataik alapján a pénzt nem az előirányzott célokra költik a jégvédelemben. Ez a vizsgálat most leállította azt a folyamatot, hogy a jégvédelem a belügyi szervekhez kerüljön. Erre a levélre reagáltak az intézet szakszervezetei, azzal, hogy váltsák le igazgatóhelyetteseiket.
Habár nemrégiben az intézetben azért küzdöttek, hogy megfékezzék a jégvédelem leépítését, ugyanis a szolgálat, így a mezőgazdaság jégcsapástól való védelme is veszélybe került volna. Az elmúlt hónapokban felfüggesztették az egész eljárást, ugyanis a tervek szerint a kormány rendelete alapján az egész jégvédelmet áthelyezik a belügyminisztérium hatáskörébe, a katasztrófavédelem részeként.
– Azt hittük, hogy a dolgaink jó úton haladnak, miután a kormány úgy döntött, hogy a jégvédelmet a katasztrófavédelemhez csatolja és a leépítést felfüggesztették addig, amíg át nem kerülünk a belügyminisztérium hatáskörébe – hallottuk Ružica Radovanović-Bulićtól, a Hidrometeorológiai Intézet dolgozói gyűlésének vezetőjétől. – Türelmesen vártuk a folyamatokat, addig, míg a Korrupcióellenes Tanács a kormány elnökéhez nem fordult egy hétoldalas levéllel, amelyben azokat a hamis állításokat írták le, amivel korábban az igazgatóhelyettes vádolta a jégvédelmi rendszert. Ugyanakkor a levél utolsó bekezdésében a kormányt azzal vádolják, hogy a belügy azzal, hogy átvesz minket, csak el akarja simítani a visszaéléseket – mondta Ružica Radovanović-Bulić és hozzátette: ebben a levélben többek között az is le van írva, hogy az elmúlt időszakban több mint 200 ezer rakéta eltűnt.
– Ez nem igaz, ugyanis rendszeresen és pontosan vezetjük a rakétákról szóló jegyzőkönyvet. A másik hamis állítás, hogy kiválasztottuk a rakétákból az ezüstöt és a jodidot. Ez lehetetlen, ugyanis ezek az elemek nem magukban vannak jelen a rakétában. Egyébként pedig minket egyáltalán nem érdekel a rakéta tartalma, csak annak hatékonysága. És nem is tudjuk leellenőrizni annak tartalmát, ugyanis az le van pecsételve. Azt is állítják, hogy mi országon kívülre adtuk el a rakétákat. Ezt pedig lehetetlen kivitelezni, nem tehetjük a hátunkra a rakétát, hogy azt külföldre vigyük. Ami pedig a pénzek átutalását illeti, egyáltalán semmilyen kapcsolatunk nincs a pénzzel. Minden pénz az állami kincstáron keresztül megy. Számos más hamis állítást tartalmaz ez a levél, amit jelen pillanatban mondatról mondatra elemzünk és dokumentumokkal cáfoljuk meg azokat – emelte ki a dolgozók gyűlésének vezetője.
A munkások felháborodva ezeken az állításokon, a hét elején összehívták a dolgozók tanácsát, és felsorakoztattak minden tavaly október óta húzódó problémát, aminek az egyik oka, hogy a dolgozók nem tudnak Miroljub Milutinovićtyal, az intézet igazgatóhelyettesével együttműködni. Ugyanis a dolgozók szerint ez az igazgatóhelyettes és munkatársa, Miroljub Zarić juttatták el ezeket a hamis állításokat Verica Baraćnak, a Korrupcióellenes Tanács elnökének. Így a dolgozók összeállították követeléseiket: követelik Miroljub Milutinović, Miroljub Zarić és Aleksandar Pešić elbocsátását, illetve hogy vizsgálják felül ezeket az állításokat, hogy az intézet meg tudja cáfolni a hamis kijelentéseket. Amennyiben ennek a két követelésnek nem tesz eleget az intézet igazgatója, akkor az ő lemondását is kérik.
– Félre ne értsen, mi egyáltalán nem félünk attól, hogy felülvizsgálják a vállalat ügyeit, sőt jöjjön el hozzánk valaki és tárja fel a visszaéléseket, feleljen az a tetteiért, akinek felelnie kell – mondta Ružica Radovanović-Bulić, majd hozzátette, ezeket az állításokat felül is kellett volna vizsgálni és úgy érzik, Verica Barać miniszterelnökhöz címzett levelének az intézmény igazgatójához is meg kellett volna érkeznie, bár az igazgató azt állította, hogy őt nem értesítette a Korrupcióellenes Tanács.
– Nem tudhatjuk, lehet, hogy éppen megérkezett a levél, csak elkeveredett és nem kapta meg az igazgatónk. Megtörténhet. De a két igazgatóhelyettest: Miroljub Milutinovićot és Miroljub Zarićot, akik egyébként a kormányban is funkciót töltenek be, le kell váltani. Értesüléseink szerint ez folyamatban van, ám hivatalosan még nem tudunk semmi bizonyosat – mondta a gyűlés vezetője. Hozzátette, az igazgatóhelyettesek magánosítani akarták a jégvédelmet, bizonyos vállalatok nevét emlegették egy-egy gyűlésen, amelyeknek át kellett volna venniük ezt a szolgálatot. Arra is apelláltak, hogy a termelők biztosítsák a termésüket.
– A biztosítótársaságok csak a kár egy részét térítik meg. Ha például a barackot elveri a jég, jó esetben a barack nem első osztályú lesz, hanem harmadosztályú. A fák ugyan megmaradnak, ha megmaradnak, de a termelőnek a jégverés hatalmas anyagi kárt okoz. Ugyanakkor az állam csak a bejegyzett gazdaságok esetén téríti meg a kialakult károkat, míg azok a termelők, akiknek kis gazdaságuk van és nem jegyeztették be, mégis abból élnek, ez esetben nem kapnak semmit. A működő jégvédelem mégis védelmet jelent minden gazda számára – mondta.
Megtudtuk, hogy ebben az évben elég szűkösen tudtak gazdálkodni a rakétákkal, hiszen összesen 4500 rakétát kaptak több mint 1400 jégvédelmi állomásra. De mintegy 20 ezerre lenne szükség egy idény alatt, ami hat hónapig tart.
– Most, így az idény végén vannak állomások, ahol maradt egy vagy két rakéta, de több állomáson elfogyott az összes rakéta. Abban reménykedünk, hogy a következő évre újra feltöltik a raktárunkat, hogy hatékonyan tudjunk eljárni. Ez a beruházás csak egy évben jelentene nagyobb kiadást, utána csak után kellene tölteni a raktárat – mondta Ružica Radovanović-Bulić.
