Ma zárja kapuit Szabadkán az Etalk – Elektronikus ügyintézés Szerbiában a törvény és a gyakorlat szemszögéből nevű konferencia. A háromnapos tanácskozás – amelyen mintegy 20 szerbiai informatikai szakember tartott előadást – célja többek között a digitális ügyvitel és kereskedelem megismertetése a társadalommal, illetve a törvényi szabályozás és a gyakorlat összekötése. A rendezvényt az MFC vállalat, az Euro IT Fórum és az e-Fejlődés Egyesület a Szerbiai Gazdasági Kamara és a telekommunikációs minisztérium védnöksége mellett rendezte meg. Nikola Marković , a Szerbiai Informatikáért Társulat elnöke az elektronikus dokumentumok fontosságáról tartott előadást, amelyben kifogásolta, hogy a polgárok nem ismerik a digitális dokumentumokat szabályozó törvényt. Az egyesület elnökétől megkérdeztük, valójában mit lehet tudni e dokumentumokról és miben rejlik a jelentőségük.
– Egy korszerű civilizációban, amelynek alapjait mindinkább a számítógépek és más információs technológiák képzik, természetes, hogy nemcsak a magánéletben, hanem az ügyvitelben is, vagyis az állami szervektől és az önkormányzatoktól kezdve, a bíróságokon át mindenhol használják az elektronikus dokumentumokat. Ezért ezeknek a dokumentumoknak a hivatalos használatát törvénnyel szabályozza a szerb állam, amely szerint az elektronikus dokumentum számokból, jelekből, szimbólumokból, képekből álló adathalmaz, amelyet elektronikus úton, vagyis számítógépen hoztak létre, vagy valamilyen eszközzel digitalizáltak. Az elektronikus dokumentumról szóló törvény ugyanakkor a dokumentum hitelesítésével is foglalkozik. Míg a papír alapú dokumentumok esetében a dokumentum hitelességét a rajta szereplő kézzel írott aláírás biztosítja, az elektronikus dokumentumokat elektronikus aláírással és időpecséttel hitelesíthetjük. Az elektronikus aláírás nem a beszkennelt kézzel írott aláírást jelenti, hanem a kódolás egy speciális változata. Ha egy dokumentumot elektronikusan írunk alá, akkor azt egy kártyával végezzük el, amely tartalmazza a számítógépes kódoláshoz szükséges személyi adatot. Az időpecsét pedig egy elektronikus levél vagy digitális adatállomány pontos és hiteles keletkezési idejét bizonyító kódsorozat. Időpecséttel ellátott dokumentumot csak jogi személy adhat ki.
Mi a tapasztalata, ismerik-e ezt a törvényt a polgárok?
– Mivel kíváncsi voltam, hogy miként vélekedik erről a nyilvánosság, nemrég egy mini-véleménykutatást végeztem. Arra a következtetésre jutottam, hogy az informatikával foglalkozó szakemberek nagy része tud a szabályozásról, míg a legszélesebb nyilvánosságnak fogalma sincs arról, hogy létezik ez a törvény. A polgárok nagy része tudja, hogy mi az elektronikus ügyvitel és az elektromos dokumentumok gyakorlati jelentősége. Arról viszont nincs tudomásuk, hogy ezeknek az adathalmazoknak, vagy dokumentumoknak elektronikus aláírása, vagy időpecsétje lenne, vagy hogy az új személyigazolványokba be lehet ültetni az elektronikus aláírás lehetőségét. Minden jel arra mutat, hogy az elektronikus dokumentumok használata nálunk még gyerekcipőben jár. Mivel társadalmunkat egyre jobban átfonja a digitális világ, nélkülözhetetlennek tűnik az elektronikus ügyvitel jelentőségének ismertetése a polgárokkal. Nem azért kell beszélnünk az elektronikus dokumentumokról, mert számítógépeket használunk, hanem mert hatékonyabbá és olcsóbbá tudja tenni az ügyvitelt, könnyebben hozzá tudunk jutni egyes dokumentumokhoz, okmányokhoz, anyakönyvi kivonatokhoz.
Ha az elektronikus ügyvitel szempontjából összehasonlítanánk Európát és Szerbiát, hol helyezkedne el az országunk?
– Az elektronikus ügyvitel szempontjából nagyon rossz helyen állunk. Megvan hozzá a kellő tudásunk, törvényeink is vannak, de mégsem használjuk ki a lehetőséget. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint csupán 280 ezer szerbiai polgár használja ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, vagyis vásárolnak interneten keresztül, kommunikálnak a hivatalokkal, vagy okmányokat, dokumentumokat kérnek le az interneten. Ez nagyon kis szám, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy a lakosok több mint 40 százaléka, vagyis 2 millió polgár rendelkezik internetes kapcsolattal.
Miért használják ilyen kevesen ezt a lehetőséget?
– Több okkal is magyarázhatjuk ezt a kis számot. Először is kevés szolgáltatás létezik, hiszen csak most kezdtük meg kiépíteni az elektronikus ügyvitellel elérhető szolgáltatásokat. Az elektronikus közigazgatás portálján már megközelítőleg száz szolgáltatást nyújtanak a polgároknak, hat hónapja még csak néhány volt. Fejletlen az elektronikus kereskedelmünk is, ugyanis számos rendelet, szabályozás akadályozza. Ha valaki interneten keresztül vásárol nálunk, akkor az többet költ a kiszemelt termékre, mintha elsétálna érte a boltba. Ugyanakkor a legalapvetőbb gond az oktatás hiánya és a szegénység. Hiába létezik az elektronikus ügyvitel, banki ügyvitel és a kereskedelem, ha az embereknek nincs pénzük. Ennek ellenére optimistán tekintek a jövőre. Már csak a tudásszomj miatt is többen fogják alkalmazni ezeket a szolgáltatásokat. Ez megállíthatatlan folyamat. Egyre több mindent tudunk elintézni számítógépen és mobiltelefonon keresztül. Az elektronikus ügyvitel nem a távoli jövőt jelenti, hanem már a holnapot.
