A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 36 hektáros területen helyezkedik el. Különböző üzemegységeket működtet, 24 hektár területű maga a hulladéklerakó, ahol évente több mint 120 ezer tonna hulladékot válogatnak szét, és amely mintegy 500 személyt foglalkoztat. Ezt az üzemet látogatták meg a békovai és az oromi polgárok a napokban, de érkeztek Magyarkanizsáról is, hogy megnézzék, hogyan működik a hulladékgazdálkodás, mire számíthatnak, ha Orom és Békova között hamarosan megépül a lerakó.
Kikity Andrea, a szabadkai Regionális Hulladéklerakó Kft. igazgatónője elmondta: a tároló konkrét terveit most fogalmazzák meg, de hasonló elvek alapján működik majd, mint a szegedi, hiszen maga a szegedi régió is a szabadkaihoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik. Rámutatott: a hulladéklerakó mellett a legfontosabb a válogató, a komposztáló és az építési törmelékkel foglakozó részlegek kiépítése lesz.
Mint azt a szegedi vállalat vezetőitől megtudtuk, az üzem önkormányzati tulajdonban van. Kizárólagos hulladékbegyűjtési joggal rendelkezik Szegeden, ezért 34 településről hordják ide a hulladékot.
Hornyák Károly, a kft. hulladékgazdálkodási részlegének vezetője elmondta, hogy több üzemegységet működtetnek. Működik a hulladékválogató, valamint az építésihulladék-feldolgozó, illetve a komposztáló, ahol a szerves anyagot használják fel, komposztot készítenek belőle: csarnokból csarnokba áthelyezve érlelik, illetve szellőztetik, mire az magas tápértékű komposzttá válik. A fennmaradt nagyobb hulladékot, mint amilyen a faág, vagy abba az iszapba keverik, ami fedőanyagként szolgál a tárolón, vagy újból belekeverik az érlelődő komposztba. A csurgalékvíz egy természetes szűrőn megy keresztül. A lerakón keletkezett gázokat, a metángázt pedig áramfejlesztésre használják. Elmondta továbbá, hogy egyelőre egy kis generátoruk van, ami csupán az üzem szükségleteit tudja kielégíteni, de mivel jelentősen több metángáz termelődik, mint amit most elhasználnak, hamarosan egy nagyobb generátort építenek majd.
A válogatóüzembe és a kőtörőbe szelektíven érkezik a hulladék. Vagyis a szegediek sárga zsákos rendszerben gyűjtik a szemetet: egy zsákba a műanyagpalackokat, a papírhulladékot, valamint a fémdobozokat. Ennek köszönhetően a hulladék válogatásának aránya több mint 50 százalékos. Az üzem vezetői rámutattak, hogy Szegeden a szemetesek nagysága, illetve mennyisége alapján történik a hulladék elhordásának megfizettetése, így – bár nem kötelező a sárga zsákos válogatás a lakóházaknál – a polgárok érdeke, hogy minél kevesebb háztartási hulladék után fizessék az elhordást, a sárga zsákok mennyiségét ugyanis nem fizettetik meg. Hornyák Károly rámutatott, hogy mintegy tíz éve működik az üzemük, de 3–5 évre volt szükségük ahhoz, hogy a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlata beépüljön a köztudatba.
Megtudtuk továbbá, hogy a kőtörő, vagyis az építési törmelék a vállalat számára a legjövedelmezőbb, hiszen ebből bontás, válogatás és kőtörés után új építőanyagot állítanak elő. Háromfajta nagyságban készítenek kőtörmeléket.
A hulladéklerakón tett körséta után Lékó Róbert, az oromi helyi közösség képviselője elmondta: látszik, hogy jól működik a szegedi lerakó.
– Az oromiak azért aggódnak, mert nem tudják, hogyan fog a szabadkai hulladéklerakó kinézni, és mert félő, hogy a falu elveszíti ezzel a tekintélyét, illetve csökkenek majd az ingatlanárak, amint azt Völgyesen az olajkitermelésnél is tapasztaltuk – emelte ki a helyi közösség képviselője. Hozzátette: az ilyen kirándulást hamarabb kellett volna megszervezni, hiszen a lakók most, amikor a kiépítésre megszületett a végleges döntés, úgy érzik, már nincs ráhatásuk a történésekre.
Slavko Svetićanin, aki maga is környezetvédelemmel foglalkozik, a békovaikat képviselte a szegedi kiránduláson. Ő is pozitívan értékelte a látottakat, kiemelte, hogy nincsenek kellemetlen szagok, amik a leginkább aggasztják a békovai lakosokat. Mint mondta, arról is meggyőződhetett, hogy nem káros a környezetre egy ilyen regionális hulladéklerakó megépítése.
