A Magyar Közgazdász Társaság csütörtöki ülésén dr. Szecsei Mihály közgazdász, egyetemi tanár bemutatta a Szerbia gazdasági fejlesztésének stratégiája 2011–2020 című tanulmányt, amelyről a kormány november 8-án fog dönteni. A stratégiából többek között kiderül az is, hogy 10 százalékkal kisebb a szerbiai gazdaság termelékenysége, mint a nyolcvanas években, ezért a következő 10 évben a tőkefelhasználás mellett 50 százalékkal kellene növelni a termelékenység szintjét. A közgazdászt arra kértük, röviden vázolja fel, miről szól is szól a tanulmány.
– A források ésszerűbb kihasználásáról szól a program, hiszen eddig nagyon sok eszközt felhasználtunk, és be kell vallanom, nem a legjobban. A stratégia szerint a következő 10 éveben mintegy 73 milliárd eurót terveznek azokra az ágazatokra fordítani, amelyek innovációképesek, valamint fejlett technológiát és több munkaerőt alkalmaznak. A tanulmány szerint növelni kell a munkaerő alkalmazását, ezért a munkaerőt magasabb szinten képeznénk és jobb keresetet is biztosítanának hozzá, valamint 16 500 dinárra emelnék az adómentességet. Ennek köszönhetően bizonyos mértékben olcsóbb lenne a munkaerő alkalmazása, ami természetesen azt is jelentheti, hogy a befektetők, a beruházók, a gazdálkodók új munkahelyeket is teremthetnének. Biztosan lesznek olyan kedvezmények is, amelyeket egyelőre nem tudunk kifejteni, a fiatal munkaerő viszont, amelynek eddig nem volt alkalma munkához jutni, a jövőben elhelyezkedhet majd a különféle szolgáltatások terén. Ez a gazdasági növekedés azon alapszik, hogy minél nagyobb hangsúlyt, több energiát fektessünk az újításokra. Tehát nem arról van szó, hogy rakjunk össze valamit, amit külföldről hoznak be, hanem itt fejlesszünk ki új termékeket. Nagyon remélem, hogy ez a fiatal munkaerőnek jobb lehetőségeket fog nyújtani. Ha Szerbia gazdasága eléri az 1989-es szintet, akkor alkalmazni is tudja majd a rendelkezésére álló fiatal munkaerőt. Közülük már sokan el is hagyták az országot, de ha magasabb szinten lesz a technológia, a termelés és a gazdálkodás, akkor vélhetőleg visszajönnek az emberek.
Milyen buktatói vannak a tanulmánynak?
– Annak vagyok a híve, amit a tanulmány is szorgalmaz, azaz hogy ésszerűbben használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrásokat, valamint értékeljük fel a munkaerőt. A jelenlegi 1 millió 400 ezer foglalkoztatott túl kevés ahhoz, hogy működőképes legyen a szerbiai gazdaság. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kellene fektetni a kivitelre, hiszen jelenleg 11 milliárd eurót exportálunk, miközben 30 évvel ezelőtt sokkal nagyobb mértékű volt a kivitel. Meg kell mérettetnünk magunkat a nemzetközi piacon, és szerintem a szerb gazdaság erre alkalmas is lesz. A jelenlegi tanulmány nem nemzeti kritériumok alapján lett elkészítve, és félő, hogy a parlamentben az ellenzék nem az ésszerű gazdasági kritériumokat fogja szorgalmazni. Pedig nem nemzeti kritériumokból élünk. Sajnos választás előtt állunk, és ezért keverik a politikai szempontokat a gazdaságiakkal.
Milyen gazdasági helyzetben van pillanatnyilag Szerbia?
– Nincs a túladósodott országok között, és ez engem is meglepett. Pillanatnyilag az adósság a társadalmi termék 32 százaléka, és ennek az adósságnak a szerkezete nagy részben a Nemzetközi Valutaalapnál van. Az adósságok törlesztése természetesen el fog húzódni, de ha Szerbia exportja eléri majd a 50 milliárd eurót – mint ezt a programban előirányozták –, akkor lehetőségünk lesz a fejlesztésre is.
Mekkora jelenleg az évi GDP-növekedésünk?
– A régió országaihoz képest elmaradt a társadalmi termékünk növekedése, hiszen 1,5 százalékos, és itt nem csak elszámolási problémákról van szó, inkább az a gond, hogy ki hogyan járul hozzá, ki hogyan értékeli a munkát. A mezőgazdasági termelőket is inkább kihasználja az ország, minthogy lehetőséget adna nekik a magasabb szintű termelésre. Nem szabadna megengedni, hogy behozatalra szoruljunk tej, hús vagy hasonló termékek esetében.
Hogyan értékeli a szerb kormány eddigi válságkezelési munkáját?
– Nagyon hiányosnak találom, mert elsősorban nem a munkaerő megfelelő értékelésére fektették a hangsúlyt, hanem az államapparátusra. Ez – azon kívül, hogy sokkal többe is került az országnak – hatékonyság szempontjából rendkívül alacsony szintű volt. Nagy ellentét van a szerb kormányban. Diana Dragutinović pénzügyminiszter asszony azt mondja, hogy minél több pénzt kell megtakarítani, és azt vissza kell forgatni a gazdaságba, Mlađan Dinkić gazdasági miniszter azonban azt akarja elérni, hogy a vidékfejlesztéssel erősödjön a pártja, vagyis többen szavazzanak rájuk. Ezt viszont nem tudom értékelni.
