– Célunk, hogy a tagjelölti státus elérése után megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat – szögezte le az alelnök.
Mint megjegyezte, a szerb kormány a szomszédos országok előcsatlakozási kérdőíveinek áttanulmányozásával már fel is készült a válaszadásra. Đelić szerint az elmúlt három hónapban 121 százalékban sikerült teljesíteni az európai integrációs tervet, kidolgoztak ugyanis egyes elmaradt tervrészleteket, valamint elfogadtak több jogszabályt is.
Božidar Đelić kormányalelnök szerint az uniós integráció tíz kulcsfontosságú feltétele között az igazságügy reformja is szerepel, ezért még az idén fel kell állítani a Bírósági Felső Tanács intézményét, valamint meg kell alkotni azt az eljárást, amellyel politikai nyomás nélkül lehet ellenőrizni, hogy a bírák és az ügyészek kinevezésekor történtek-e mulasztások. Kiemelte, hogy a szerb kormány álláspontja nem fog megváltozni sem a hágai Nemzetközi Bírósággal való együttműködést illetően, sem Koszovóval kapcsolatban. A hágai Nemzetközi Bírósággal addig folytatják az együttműködést, amíg az ottani ügyeket le nem zárják, Koszovóval kapcsolatban pedig elmondta, hogy Szerbiának továbbra is védenie kell céljait, csak más módon.
– A kérdőív kitöltése a feltétele annak, hogy az Európai Bizottság elkészítse a Szerbiáról szóló országjelentést – magyarázta lapunknak Varga László, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöke.
Mint megjegyezte, a kérdőív az élet minden egyes területét, illetve az ország legapróbb részletekre kiterjedő helyzetképét próbálja feltérképezni. A nagyon egyszerű kérdésektől kezdve a legbonyolultabbakig mindenféle megtalálható benne.
– Az olyan egyszerű kérdésektől kezdve, hogy mi az ország fővárosa egészen addig, hogy a különböző szakterületeken, legyen az az energetika vagy az egészségügy, mivel rendelkezik az ország, minden megtalálható lesz majd a kérdőívben. Mindennek az a célja, hogy az Európai Bizottság feltérképezhesse, hogy Szerbia mennyit haladt előre a 2000-ben elkezdett reformok megvalósítása terén, és milyen az ország jelenlegi állapota, egyrészt a jogi szabályozások szempontjából, másrészt azok gyakorlati alkalmazása tekintetében – szögezte le a bizottság elnöke.
A kérdésekre az állami szervek fognak válaszolni, tehát a parlamenttől kezdve a kormányzaton át a különböző független intézményekig, mint például az ombudsmanok és az adatvédelmi biztos, minden és mindenki érintve lesz. A munka legnagyobb része a bizottság elnökének elmondása szerint természetesen a különböző minisztériumokat fogja terhelni, hiszen ezek azok az állami szervek, amelyek a legtöbb adat birtokában vannak, de lesznek olyan kérdések is, amelyekre majd a parlament fog válaszolni.
– Miután Szerbia ezekre megadja a magas feleleteit, az Európai Bizottság azok ismeretében egy újabb kérdőívet fog készíteni, amelyben azok a kérdések szerepelnek majd, amelyekre adott válaszok nem voltak egyértelműek vagy minden kétséget kizáróak. Ezzel párhuzamosan a második negyedév azzal telik, hogy az EB különböző missziókat és szakértői csoportokat küld Szerbiába, amelyek akár a terepet is végigjárva le fogják ellenőrizni az általuk kétségesnek tekinthető adatokat, válaszokat – tette hozzá Varga László.
Ha mindez gond nélkül lezajlik, akkor jövő októberben az EB olyan országjelentést fog nyilvánosságra hozni, amely Szerbia felkészültségét fogja alátámasztani, mégpedig a tagjelölti státus elérésére és a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozóan. Az integrációs bizottság elnöke szerint ha a jelentés pozitív előjelű lesz, akkor 2011 decemberében az EU-tagországok állam- és kormányfői tagjelöltté nyilváníthatják Szerbiát, és kitűzhetik a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját.
– Ebben az esetben olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy tagjelöltté nyilvánítják Szerbiát, de nem jelölik meg a csatlakozási tárgyalások időpontját, mint Macedónia esetében, amely 2005 óta tagjelölt, de még nem kezdte meg a tárgyalásokat – vetette fel Varga László.
Az integrációs bizottság elnöke szerint az országjelentés tartalmát az ötezer kérdésre adott választól függetlenül az fogja eldönteni, hogy Szerbia miként oldja meg az Európai Bizottság részéről egy hete napvilágot látott tíz legsúlyosabbnak ítélt problémát.
