Az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogokról és a szabadságról szóló megállapodás alapján jött létre, amelyet pontosan 60 évvel ezelőtt, 1950. november 4-én írtak alá Rómában. A bíróságot kilenc évvel ezután alapították, az Európa Tanács tagországaiból egy-egy bíró alkotja. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához abban az esetben fordulhatunk, ha országunkon belül minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettünk, és nem kaptunk kielégítő választ, megfelelő ítéletet, illetve ha úgy érezzük, megsértették jogainkat. A bíróság csakis az adott ország elleni feljelentésekben segíthet, nem dönthet szomszédi viszonyokról. A szerbiai polgárok 2004. március 3-a óta kérhetnek segítséget az Emberi Jogok Európai Bíróságától, ekkor ratifikálta ugyanis Szerbia és Montenegró az európai emberi jogi védelemről és a szabadságról szóló megállapodást. Dragoljub Popović a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Szerbiát képviseli. A bírótól azt kérdeztük, hogyhat év elteltével milyennek tűnik számára a szerbiai igazságszolgáltatás.
– A szerbiai igazságszolgáltatásban történtek nincsenek közvetlenül kapcsolatban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságában betöltött munkámmal. Amióta viszont itt vagyok, otthon véghezvittek egy igazságügyi reformot. El kell telnie azonban egy kis időnek ahhoz, hogy pontosan feltérképezhessük ennek a változtatásnak a hatásait és eredményeit.
Milyen emberi jogi sérelmekkel fordulnak leggyakrabban a strasbourgi bírósághoz a szerbiai polgárok?
– A bírósági eljárások hosszára panaszkodnak a leggyakrabban. Ezt követően a válás utáni gyermekelhelyezési perek következnek, majd a közvállalatok egykori munkásainak kártérítési eljárásai azok, amelyekkel a legtöbbször találkozom. Sok olyan üggyel is foglalkozom, amelyben a polgárok a régi devizatakarékokat követelik vissza.
Hány szerbiai üggyel foglalkozik az emberi jogi bíróság?
– Nem tudok pontos számot mondani, hiszen napról napra változik. Ebben a pillanatban megközelítőleg 3800 szerbiai keresettel foglalkozunk. Sajnos az emberi jogi egyezményt ratifikáló 47 ország közül Szerbia a tizedik helyen áll a strasbourgi bírósághoz beadott ügyek tekintetében. Bátorkodom itt megjegyezni, hogy ez az eredmény aggodalomra ad okot. Fejlesztésre szorul az emberi jogi védelem mind nemzeti szinten, mind a bíróságok előtt.
Hány ítéletet hoztak meg eddig Szerbia ellen?
– Évente 15–20 pert veszít el az állam. Ez a szám évi szinten változik, és a bíráskodásom kezdetén sokkal kisebb volt.
Egyesek szerint Szerbia nem hajtja végre a strasbourgi ítéleteket. Valóban így van ez?
– Nem mondanám. Ellenkezőleg. Megelégedettségre ad okot, hogy annak a néhány kormánynak, amely strasbourgi bíráskodásom kezdete óta követte egymást, megegyezett a hozzáállása a bírósággal kapcsolatban. Elsősorban arra törekednek, hogy az ítélethozatal előtt megegyezzenek a felperessel. A peren kívüli megegyezésnél azonban az államnak be kell vallania, hogy valamely emberi jogot megsértett. Természetesen vannak olyan ügyek is, amelyeket nem lehet ilyen egyszerűen megoldani. Ezek általában a családjogi törvényekkel kapcsolatosak. A gyermekelhelyezési és kapcsolattartási ítéleteket nehéz megvalósítani. A gondok általában akkor jelentkeznek, amikor a gyermekétől különélő szülőnek nem engedik, hogy kapcsolatot tartson gyermekével.
Melyek azok a hazai szervek, amelyek hibája miatt az állam pert veszített az emberi jogi bíróságon?
– Ez nehéz kérdés. Tulajdonképpen azt lehetne mondani, hogy a szerbiai bíróságok, hiszen nem védték meg a szerbiai polgárok emberi jogait. Pillanatnyilag van néhány olyan szerbiai kereset az emberi jogi bíróság előtt, amelyek a börtönökkel kapcsolatosak. Egyes esetekben az önkormányzati közigazgatás hibázott, de ezekben az ügyekben szinte mindig a szerbiai igazságszolgáltatás lett kártérítésre kötelezve.
Vétettek-e a szerbiai bíróságok a szólásszabadság ellen?
– Általánosságban tekintve nem sértették meg a szólásszabadság jogát. Születtek viszont olyan ítéletek, amelyek elmarasztalták Szerbiát az emberi jogi egyezmény 10. szakaszának megsértése miatt, amely a véleménynyilvánítás jogát védi.
Bírósági korrupció miatt születtek-e jogtalan ítéletek?
– Nem találkoztam ilyenekkel.
Milyen dokumentációra van szüksége annak a szerbiai polgárnak, aki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához akar jogorvoslatért fordulni?
– Az első megkereséskor semmiféle dokumentáció sem szükséges. Miután ez megtörtént, a titkárságunk felveszi a kapcsolatot a felperessel, és mindet aprólékosan elmagyaráz. Ahogy észrevettem, kitűnő a kommunikáció a felperesek és a strasbourgi bíróság között.
Hogyan folyik az eljárás az emberi jogi bíróságon, és mennyi időt vesz igénybe?
– A szabályok szerint írott formában történik. Nyilvános tárgyalásra ritkán kerül sor. Szerbiai keresetek esetében erre még nem volt példa. Sajnos el kell ismernem, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kifejezetten lassú – nem csak a szerbiai perek esetében –, hiszen rengeteg keresettel foglalkozik. A bíróság pillanatnyilag 140 ezer üggyel foglalkozik és annak érdekében, hogy érdemi ítélet születhessen, el kell telnie akár néhány évnek is.
