Természetes, hogy segítünk a bajban – mondja Jenei István és Sándor Imre (Fotó: Miskolci Magdolna)
Amikor nemrégiben példás összefogásról tájékoztatták a széles közvéleményt egy magyarkanizsai tűzeset kapcsán a médiumok, akkor a nagy nyilvánosság előtt ugyan nem hangzott el, de olyan hír kelt szárnyra, hogy a károsult családfő munkatársai tetemes anyagi segítséggel siettek a bajbajutottakhoz, az általuk önsegélyezési alapnak nevezett szolidaritási pénzalap jóvoltából.
Úgy hírlett, hogy egymillió dinárt folyósítottak a szerencsétlenül járt családnak, azon az összegen fölül, amit maga a vállalat nyújtott.
– Természetes dolog, hogy segítünk a bajba jutott embernek, főként, ha a mi dolgozónk. A szolidaritási alap a vállalati szakszervezet hatásköre, és hogy ez miként szerveződik, azon múlik, milyen bizalmat élvez. Márpedig ha az emberek beleegyeznek abba, hogy a megszabott szakszervezeti tagsági díj mellett a fizetésüknek még egy részéről lemondjanak, akkor valószínűleg megvan a bizalom. Nagyon szép példája az összefogásnak, hogy a dolgozóink létrehozták ezt az alapot. Az említett tűzeset 22-én virradóra történt, délelőtt már ott voltak a szakszervezeti vezetők a segítséggel – közölte Jenei István, a magyarkanizsai Potisje-Tondach tetőfedőgyár vezérigazgatója.
– Megnyugtattuk az embert, hogy itt vagyunk mögöttük, nem hagyjuk őket magukra a bajban. Van nekünk egy kollektív szerződésünk is, abban szintén elő van irányozva a támogatás természeti csapás esetére – tette hozzá Sándor Imre szakszervezeti elnök.
Mint kiderült, ez a kollektív szerződés nem új keletű. Akkor írták alá, mielőtt magánosították volna a gyárat, és a törvényes előírásokhoz igazító kisebb módosításokkal ma is érvényben van.
– Valóban aláírtunk egy olyan kollektív szerződést, ami szavatolta a dolgozók jogait is, többek között egy kitétele szabályozza, milyen támogatást kaphat a vállalattól elemi csapás esetén a károsult. Akkor három évre írtuk alá a szerződést, és az új tulajdonos is elfogadta. Ez a kollektív szerződés tartalmazza a gyorssegélyre való jogot, de a szerződésen, a papíron túl ott van emberség is, természetes hát, hogy most, a tűzesetet követően az igazgatói bizottság olyan határozatot hozott, hogy a szükséges cserépmennyiséget ugyancsak mi adjuk – magyarázta Jenei István.
Az emberség abban is megnyilvánult, hogy a bánya munkaegységben dolgozó családfő kollégáinak mondani sem kellett, mentek segíteni maguktól, és vihettek, használhattak minden szükséges munkagépet.
– Mi úgyis csak részben tudtunk segíteni, csak az anyagi gondokon enyhíthetünk, a lelki megrázkódtatáson nem. Mély nyomokat tud hagyni egy ilyen tragédia, az biztos, hiszen a tűzben minden tönkrement. Ilyen esetben legalább anyagilag a dolgozónk mellé kell állni – jelentette ki a szakszervezeti elnök. – Éppen ezért van a mi szolidaritási alapunk szabályzatában egy olyan szakasz, amely kimondja, hogy különleges esetekben a szakszervezeti bizottság hoz határozatot a segélyezés mértékéről. Mint jelen esetben is történt.
Nem titok: valóban egymillió dinárt szavazott meg a bizottság. Más különleges esetekben is egyedi döntéseket hoz, mint például annak a dolgozónak az esetében, akinek a családjában idén három temetés volt.
– Egy gyári átlagfizetés járna, ha kisebb baj történik, de nagyobb kár esetén a szakszervezeti bizottság dönt. Ő alapította a pénzalapot, ő is kezeli. A dolgozóinknak 98 százaléka szakszervezeti tag, és mindössze 20-25 dolgozónk nem tagja az önsegélyezési alapnak. Ezt két külön szerződéssel szabályozzuk, két nyilatkozatot kell aláírni, ha a szakszervezethez és az alaphoz is csatlakozni akar valaki. A pénzalapból támogatunk kórházi kezelést, műtétet; például három csípőprotézis-beültetést is finanszíroztunk. Valószínűleg lehetne még nyitni az ollón, és a meghatározottak mellett további kisebb anyagi támogatásokat is nyújtani, de egyelőre úgy határoztuk meg a mértéket, hogy nem térítjük meg a költséget, ha az nem haladja meg a gyár előző havi átlagbérének a tizedét. Családtagnak számít viszont a házastárs és gyermekek mellett a szülő, sőt, az anyós és após is – magyarázta Sándor Imre.
Szerinte hatalmas csapás egyetlen temetés is a családban, lelki és anyagi szempontból egyaránt. Nemhogy három! Ilyenkor előre folyósítják a pénzt, és csak utólag kell számlákkal igazolni, mire költötte a támogatást a segélyezett.
– Mi megbízunk egymásban – jegyezte meg a szakszervezeti elnök.
Elmondta, hogy most éppen egy beteg fiatalember gyógykezelését, utaztatását, gyógyszerezését támogatják, valamint egy dolgozójuk szívműtéten átesett kislányának segítenek.
– Természetes, hogy anyagilag támogattuk az utaztatást, az anyuka ott-tartózkodását, a drága gyógyszerek beszerzését. Amikor a kislány jobban lett, akkor bejött hozzánk az egész család. Nagyon aranyos volt, nagyon megható – mosolyodott el Sándor Imre.
Jenei István többször is kiemelte, a vállalat vezetőségének semmiféle beleszólása nincs abba, hogy a dolgozók hogyan gazdálkodnak az önsegélyezési pénzalapjukkal – de láthatóan büszke arra, hogy ilyen példaértékű az összefogás a gyáron belül. Ez a támogatás, ez a biztonság pedig mindenki mögött ott áll, aki csatlakozott az alaphoz – tette hozzá a szakszervezet elnöke.
