A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást, amely szerint akár 3 hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmező. Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni, magyarázta pénteken dr. Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusa által megszervezett fórumon. A miniszteri biztost gyakorlati kérdésekkel faggattuk.
Milyen jogokat kapnak a külhoni magyarok az egyszerűsített honosítással megkapott állampolgársággal?
– Elsősorban az útlevélhez való jogot és a Magyarországon való tartózkodáshoz való jogot, vagyis ahogyan az alkotmány mondja, a hazatéréshez való jogot. Felmerült a konzuli védelemhez való jog is, de egész sor jog van, ami az állampolgársággal jár. Valójában a Magyarországhoz való kapcsolódás, vagyis kapcsolattartás kötelékében a legfontosabb az állampolgárság. Nagyon sok jog esetében, az egészségügytől az oktatásig terjedően van ennek fontossága. Ezeket részletesen az ágazati jogszabályok tartalmazzák, amelyeket a honlapunkon, a www.allampolgarsag.gov.hu oldalon olvashatnak el az érdeklődők. Itt nemcsak a jogokról, hanem a kötelezettségekről is tájékozódhatnak az olvasók.
Amennyiben valaki megszerzi a magyar állampolgárságot és Magyarországon kíván letelepedni, milyen további ügyintézésre számíthat?
– Ha valaki megszerezte az állampolgárságot és, tegyük fel, Szegeden szeretne lakni, akkor gyakorlatilag azt kell igazolnia, hogy a lakóhelyéhez van valamilyen joga. Például, ha lakást bérel, akkor egy lakásbérleti szerződés és egy tulajdonjogi lap szükséges. Más okiratot nem kell csatolni, vagyis ebben az esetben már nincs szó egy újabb letelepedésről.
Hol lehet igényelni a magyar állampolgárságot?
– Az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal minden megyeszékhelyen lévő igazgatóságánál, ottani ügyfélszolgálati irodában, illetve az összes külképviseleten. Az eljárás díjtalan.
Milyen dokumentumokat kell összegyűjteni az állampolgársági kérelemhez?
– Az országgyűlés megpróbálta leegyszerűsíteni ezt a kérdést, hogy a lehető legkevesebb dokumentumot kelljen csatolni a kérelemhez. Szükség van a kérelmezők anyakönyvi kivonatára, ha házasságban élnek, akkor nyilvánvalóan szükséges a házassági állapotukat igazoló okirat is, ki kell tölteni egy kérelmet, amelyhez csatolni kell egy darab arcfényképet és egy kézzel írt önéletrajzot. Végül pedig csatolandó dokumentumként a magyar felmenők igazolása merül fel. Ha szülő, nagyszülő, dédszülő egykor magyar állampolgár volt, akkor mindenféle okiratot elfogadunk, legyen az születési anyakönyvi kivonat, valamilyen lelkipásztori, plébánosi igazolás, vagy valamilyen régről, a magyar hatóságok által kiállított okirat.
Milyen önéletrajzot kell benyújtani, és kiknek?
– A kézzel írt önéletrajzokat a kérelemmel együtt kell benyújtani, amelyben gyakorlatilag meg kell írni, hogy mi történt a kérelmezővel a születése óta. Ez egyrészt megkönnyíti az ellenőrzéseket, másrészt igazolja, hogy a kérelmező magyarul beszél és ír, vagyis ismeri a magyar nyelvet. Egyedül a kiskorúaknak nem kell önéletrajzot írniuk.
Milyen fordításokat fogadnak el?
– Minden fordítást elfogadunk, ami az adott országban hitelesnek tekinthető. Romániában például a közjegyzői fordítást, Szerbiában pedig a bírósági tolmács fordítását is elfogadjuk. Ezek jóval olcsóbb fordítások, mint a magyarországi hiteles fordítások. Ezzel is egyszerűbbé igyekszünk tenni az eljárás menetét.
A nemzeti vízummal rendelkezőknek újból össze kell szedniük az okiratokat, mint például a felmenők igazolását?
– Amennyiben a vízumkérelemkor igazolták már, hogy magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkeznek, akkor nem lesz rá újból szükség, viszont az állampolgársági kérelem benyújtásakor nyilván tájékoztatni kell az illetékeseket, fel kell jegyezni, hogy ezt már ők benyújtották.
A névmódosítási kérelem mit takar?
– A honosítási eljárással mindenki visszakaphatja azt a magyar nevet, vagy a felmenőinek azt a magyar nevét, amelyet eltorzítottak. Ez igaz úgy a családi névre, mint a keresztnévre is. Erről a kérelemről a honosítási eljárással együtt történik a döntés.
Mi az eljárás a vegyes házasságok esetében, amikor az egyik házastárs nem rendelkezik magyar felmenőkkel, viszont magyarnak vallja magát és a házastársával együtt ő is igényelné a magyar állampolgárságot?
– Mindenképpen igazolni kell a magyar felmenőket, ez törvényi kötelezettség. Emellett tudnia kell magyarul. Nem sok ez a kötelezettség, viszont ezt be kell tartani. Amennyiben viszont a házastársa megkapja az állampolgárságot, az állampolgársági törvény eddigi szakaszai alapján, a családegyesítés jogán ő is kedvezményesen, három év alatt juthat hozzá az állampolgársághoz.
A titkosított örökbefogadások esetén mit tehetnek?
– Ha titkosított örökbefogadásról van szó, akkor is igazolni kell a felmenők magyar állampolgárságát.
Mi történik azokkal, akiknek pillanatnyilag elbírálás alatt áll az állampolgársági kérvényük?
– Akiknek a régi szabályok szerint kellene elbírálni a kérelmeiket, azoknak a kérvényeit is a legméltányosabban, az új törvény szellemében bíráljuk el. Május 26-a óta nagyon sokan kaptak már állampolgárságot. A még hátralévő, magyar nemzetiségűek által benyújtott kérelmek száma nem éri el a háromszázat, ezek többsége az év végéig elbírálás kerül.
