Az elmúlt időszak tejválsága miatt valóságos tejháború bontakozott ki már a szerb kormányban is, hiszen Belgrádban tejhiánnyal küszködnek, a gazdasági miniszter és a kereskedelmi miniszter pedig egymásra mutogat, amikor arra kerül szó, hogy ki a hibás a válság miatt. Abban sem értenek egyet, hogy tejbehozatallal kellene-e orvosolni a problémát, vagy a tejártérítményt kellene emelni. Eközben egyes tejtermelők látszólag fellélegezhetnek, mert az Imlek drágábban veszi át a tejet, a vásárlók pedig újból mélyebben nyúlhatnak bele a zsebükbe.
A lassan leépülő hazai szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés annak köszönhetően került újra az érdeklődés középpontjába, hogy a Köztársasági Ügyészség nemrég bűnügyi eljárást indított a Danube Foods Group vállalat tulajdonosa ellen, monopolhelyzettel való visszaélés gyanúja miatt, valamint a fővárosban tejhiány lépett fel. Ugyanakkor látszólagos javulásnak lehetünk tanúi, hiszen a Tejtermelők Szerbiai Egyesülete a minap közölte, hogy megegyezést kötött az Imlek vállalattal az első osztályú tej felvásárlási árának növelésére, miszerint az eddigi 26, illetve 28 dináros literenkénti ár helyett novemberben és decemberben 32 dinárra emelnék meg a tej árát. A tej kiskereskedelmi ára azonban növekszik, így az Imlek bejelentése szerint a Kravica tej literjéért november 20-ától 1,8 dinárral, más tejtermékekért pedig 3 dinárral többet kell majd kiadnunk az élelmiszerüzletekben.
A tejválság nem új keletű jelenség, tavaly például a Vajdasági Tejtermelők Központi Egyesületének tagjai 46 liter tejet küldtek ajándékba Slobodan Milosavljević kereskedelmi miniszternek a szerbiai tejtermelés elfogadhatatlan helyzete miatt, de lehetne sorolni évekre visszamenőleg a tejtermelők kilátástalan helyzetéről és a vészesen csökkenő szarvasmarha-állományról szóló cikkeket.
KÉSŐN JÖTT A SEGÍTSÉG
Domonkos Gábor tejtermelő, a Csantavéri Termelők Klubjának elnöke szerint a tejhiányt többek között azt okozta, hogy visszamenőleg 4-5 éve nem változott a nyers tej felvásárlási ára. Miután az extra minőségű tej literjének árát 32 dinárról 23-ra csökkentették, a harmadosztályút pedig mindössze 19 dinárért vették át a tejgyárak, sokan felhagytak a tejtermeléssel.
– Hiába kiabáltunk, senki sem hallotta meg a hangunkat. Mivel a nyers tej nem volt megfizetve, sokan el is adták a szarvasmarha-állományukat – magyarázta a termelők klubjának elnöke lapunknak.
A leépülés hosszú folyamat volt és a kistermelőket sújtotta a leginkább, vetette fel a csantavéri tejtermelő. Szavai szerint mindezért azokat lehet okolni, akik az árakat megszabták.
– A tejgyárak a kiskannásoktól nem akarták átvenni a tejet, csupán azoktól a termelőktől, akik 8–10 liternél többet tudtak átadni. Ugyanakkor a mezőgazdasági minisztérium megszabta, hogy tejártérítményt (prémiumot) csupán az kaphat, aki negyedévente négyezer liter tejet átad. Ettől a kis összegtől is sokan elestek – tette hozzá Domonkos Gábor.
Szerinte mindenképpen jó, hogy a tejgyárak megemelték a nyers tej felvásárlási árát, de ez az intézkedés a vásárlókon fog visszaütni, hiszen ezt az összeget bele is számolták már a kiskereskedelmi árakba. A tej reálértéke szintén csökkent. Amíg három évvel ezelőtt két liter tejen egy liter üzemanyagot letehet vásárolni, ma már 4,5 liter tejet kell ugyanannyiért odaadni. A tej pedig energiába is kerül.
– Hiába adnak nekünk ma öt dinárral többet, amikor ez kevés ahhoz, hogy utolérjük magunkat. Későn jött a segítség – vetette fel a tejtermelő.
EGYMÁSRAMUTOGATÁS
A szerb kormány hiába bizonyosodott meg arról, hogy a hazai tejpiacon valóban monopolhelyzet van, és ezért alacsony a nyers tej felvásárlási ára, nem tett semmit a válság megoldása érdekében. Nem történt tejbehozatal, sőt az ártérítményt sem emelték meg. Slobodan Milosavljevićkereskedelmi miniszter a tejbehozatal mellett foglalt állást, de mivel Mlađan Dinkić gazdasági miniszter nem engedte, hogy feloldják a rá vonatkozó vámokat (a külkereskedelem a gazdasági minisztérium alá tartozik), nem történt behozatal. A kereskedelmi miniszter szerint a tejhiány miatt az egész állam a felelős, hiszen rossz a rendszer.
– A bel- és külkereskedelmet egységesíteni kellene, hogy mindenki el tudja végezni a saját munkáját – vélekedett Milosavljević.
UgyanakkorMlađan Dinkić szerint a tejbehozatal helyett meg kellene emelni a tej literéért járó térítményt 5 dinárral. Véleménye szerint a kereskedelmi miniszter a felelős a tejhiány miatt.
– Ahelyett, hogy megoldaná a problémát, másokra hárítja a felelősséget, miközben a tejhiány a rossz agrárpolitika következménye is – közölte.
Dinkić leszögezte, hogy a gazdasági minisztérium nem fogja engedélyezni, hogy a külföldi termelők gazdagodjanak meg, miközben a szerbiai termelők is el tudnák látni a hazai piacot.
