A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-t – rövidebb nevén az ITD Hungary – 1993-ban alapította meg a magyar kormány, hogy a vállalaton keresztül serkentsék a magyarországi tőkebehozatalt. Miután Magyarországon 2000-ben befejeződött a privatizáció, az akkori vezetőség azt gondolta, hogy az országnak van már akkora kockázati tőkéje, amelyet ki lehet vinni külföldre, ecsetelte Csáki Mihály , az ITD Hungary újvidéki irodájának vezetője. Ma az ITD Hungary a korábbi évek során kiépült, államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolataival, a megszerzett gazdasági és piaci ismereteivel egyedülálló szolgáltatást nyújt elsősorban kis- és középvállalkozások és befektetők számára.
– Stratégiát változtattak és irodahálózatokat nyitottak a környező országokban is – mondta az irodavezető.
A magyar kormány befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynöksége ma már 56 irodából álló irodacsoport és szinte a világ minden országában megtalálható, Szerbiában az ITD Hungary 2000 októberétől van jelen, tette hozzá Csáki Mihály. Feladatuk, hogy magyar tőkét hozzanak Szerbiába. Ezt eddig úgy oldották meg, hogy a magyar kormány az ITD szerbiai munkatársain keresztül támogatta a szerbiai vásárokon résztvevő vállalatokat. Több esetben akár a vásáron való részvétel 80 százalékát is a magyar állam állta. Támogatott vásár volt például az újvidéki Mezőgazdasági Vásár, a belgrádi Technika és a szabadkai vásár is. Emellett még tőkekihelyezési konferenciákat szerveztek és a mindennapi kapcsolatokat ápolták – például összegyűjtötték a privatizációs projekteket és továbbították azokat a magyarországi vállalatoknak.
– Következő lépésként úgynevezett magyar információs pontot nyitunk Újvidéken. Ilyen iroda nyílt már Podgoricán, Szófiában és Bukarestben is – tette hozzá Csáki Mihály.
A magyar kormány a magyar információs ponton, az eddigiektől eltérően, már nemcsak a vásárokon való részvételt támogatja, hanem 10 magyarországi vállalatnak két éven keresztül gyakorlatilag bérmentve, teljesen felszerelt irodát biztosít, hogy letelepedjenek Újvidéken és ott kezdjenek el dolgozni. Az irodát kedden nyitják meg dr. Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár részvételével, miután Belgrádban befejeződött a Szerb–magyar Gazdasági Vegyes Bizottság soros ülése.
Az irodavezető szavai szerint a magyarországi vállalatoknak pályázatot kell beadniuk, és már most a megnyitás előtt nagy az érdeklődés. Az ágazatok közül Újvidéken képviseltetné magát többek között egy környezetvédelemmel foglalkozó vállalat, egy mezőgazdasági termékeket forgalmazó cég, valamint a jelentkezők között található tanácsadó vállalat és egy műanyag tartályokat készítő vállalat is.
– Most, hogy Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke és mindent meg fog tenni, hogy Szerbia is csatlakozhasson, a magyar gazdaság is megmozdult. Az információs pont megnyílásával a magyar gazdaság azt üzeni, hogy komolyan gondolja a magyar cégek és a tőke megjelenését a szerbiai piacon – vélekedett az irodavezető.
Mint megjegyezte, a magyar vállalatok eddig is jelen voltak Vajdaságban és részt vettek a privatizációban is, de korántsem olyan eredménnyel, mint azt el lehetett volna várni tőlük. Attól függetlenül, hogy a magyar és a szerb politikum is egyre többször ki meri mondani, hogy a vajdasági magyarság tulajdonképpen összekötő kapocs az EU-val, a magyar gazdaság mindinkább Románia felé fordult.
– Feltehetőleg a vállalatok úgy vélték, hogy nincs meg a kellő politikai stabilitás Szerbiában. Ugyanakkor néhány vállalatot kudarcélmény ért, amelyet pedig a sajtó túlfűtötten adott elő a közvéleménynek. Ez is elriaszthatta a magyar befektetőket Vajdaságból – fejtette ki Csáki Mihály.
Az irodavezető végezetül megjegyezte, mindez csupán ugródeszka Vajdaságnak, de ha a tíz vállalatból legalább ötnek sikerélménye lesz, és Magyarországon erről számol be, akkor a projekt a második harmadik körben már biztos sikernek fog számítani.
