Az állam csak idén több mint 20 ingatlannal gazdagodott, ugyanis abban az esetben, ha egy személy halála után nincsenek jogos örökösök, a hagyaték a kincstárra száll. Ezek az ingatlanok főként falusi házak. Idén 20, tavaly pedig 30 ilyen ingatlan gazdagította az állami tulajdont. Az ingatlanok értékéről azonban nem vezetnek nyilvántartást, illetve arról sem, hogy hány örökös nélküli vagyon várja, hogy lezárják az örökösödési eljárást. Az évekig elhúzódó eljárás ideje alatt az elhagyatott ingatlanok értéke jelentős mértékben csökken.
– Az állam csak akkor örökölhet, ha nincs törvényes örökös, amit a törvény négy örökösödési rendbe sorol. Az elsőbe tartoznak az örökhagyó leszármazottai és a házastársa. Amennyiben nincsenek leszármazottak, akkor a törvény második örökösödési rendjét veszik figyelembe, mégpedig ilyenkor a házastárs, illetve az örökhagyó szülei és azok leszármazottai, vagyis a testvérek örökölhetnek. A házastárs ebben az esetben a vagyon felét örökli, a másik felét pedig a szülők, illetve azok leszármazottai. Ha az örökhagyó szülei nem élnek, illetve azoknak nincsenek leszármazottai, akkor a házastárs kap mindent. A harmadik örökösödési rendbe az örökhagyó nagyszülei és azok leszármazottai tartoznak, míg a negyedikbe a dédszülők. Vagyis a dédszülőkkel lezárul az örökösök köre. Ez is egyébként csak egy elméleti lehetőség, nagyon ritkán kerül rá sor, hiszen ritkán fordul elő, hogy élnek a dédszülők. Volt olyan esetem, hogy a dédszülői ágon a leszármazottak érdeklődtek, de ők már nem örökölhetnek – mondta Buckó György szabadkai ügyvéd.
– Nem a törvénnyel van a baj, hanem annak alkalmazásával, ugyanis amennyiben a hagyatéknak nincs örököse, akkor az állami tulajdon lesz. Ez rendjén is lenne, ha törődne vele az állam. A gyakorlatban nem látok semmilyen állami rendszert, ami követné ezeket a folyamatokat. Nagyon gyakran a társtulajdonosok, illetve más jogi érdekeltséggel bíró személyek kezdeményezik ezeket az eljárásokat, ami nagyon hosszadalmas. Ezekbe az eljárásokba ugyanis bekapcsolódik a köztársasági vagyonjogi ügyész és a bírósági hirdetőtáblára kifüggesztik az ügyet, hogy egyéves időintervallumon belül jelentkezhessenek az örökösök. Ez egy eljárásjogi határidő. A bírósági hirdetőtáblát nagyon kevesen olvassák, főleg nem a távoli örökösök. Ez idő alatt az érdekelt fél sem tud semmit intézni. Ha egy év után sem jelentkeznek örökösök, nagy nehezen megszületik a bírósági döntés, és a hagyaték az állam tulajdonába kerül – magyarázta az ügyvéd. Kifejtette, az ügy bonyolultabb, ha nincs hozzátartozó, ugyanis ebben az esetben sokszor a vagyonbejelentés sem történik meg. Mivel a bíróság nem visel gondot arról, hogy kinek milyen tulajdona van, az örökösödési eljárás lefolytatása érdekében a vagyont be kell jegyeztetni, illetve az örökösök nevét is feltüntetni.
– Ha nincs örökös, és nem jelent be a bíróságra senki semmit, akkor az az ügy lebeg a légüres térben. Egy idő után általában a társtulajdonosok fordulnak a bírósághoz, ugyanis amíg az örökösödési tárgyalás le nem zárul, addig a másik fél sem tud semmit kezdeni a tulajdonrésszel. Ez a folyamat akár évekig is eltarthat, főleg akkor, ha senki nem indítványozza a hagyaték rendezését, hiszen a Csáky szalmája senkié, vagyis senki nem törődik vele. Nincs egy komoly erre szakosodott intézmény, és nem is hiszem, hogy ezekről az esetekről bárki nyilvántartást vezetne, ellenkező esetben kiderülne, hogy nem is olyan kevés ezeknek az ügyeknek a száma, és nem húzódnának el ilyen sokáig. Főként azoknak tart sokáig, akik érdekeltek és nem haladnak semerre – mutatott rá Buckó György, majd hozzáfűzte: – Én is görgetek egy ilyen ügyet, ahol a társtulajdonos azért érdekelt, mert az ingatlan napról napra egyre rosszabb állapotban van, az összeomlás veszélye fenyegeti. És a társtulajdonos a saját ingatlanrészét nem tudja felújítani, mert építési engedélyt sem kaphat – mondta. Megtudtuk, ez az ügy annyiban is bonyolódik, hogy a társtulajdonos még az elhunyt életében elindította a vagyonközösség megszüntetési eljárását. Ez az eljárás még mindig tart, illetve szünetel, mert az illető időközben elhunyt, vagyis először a tulajdonviszonyokat kell rendezni, hogy az első nem peres eljárást lefolytathassák és végül megtörténhessen a végrehajtási folyamat, amikor árveréssel eladják az ingatlant. Becslése szerint évek szükségesek ahhoz, hogy befejeződjön az említett három eljárás.
Az állam azonban nemcsak az ingatlanokat, házakat, lakásokat, földterületeket örökölhet, hanem értékpapírokat, pénzt és már értéktárgyat is.
Srboljub Panić, a köztársasági vagyonkezelő igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, hogy az idén megörökölt 23 ingatlan közül csak egy lakás volt, a többi falusi gazdaság, vagyis főként elhagyatott régi falusi házak és a hozzá tartozó földterület. Szavai szerint az állam nem tudja ezeket az ingatlanokat még 10 évig eladni, ugyanis még ebben az időszakban is várják az örökösök jelentkezését.
Danijela Grilihes-Jakšić, a köztársasági vagyonjogi ügyész munkatársa elmondta, hogy a vagyon mellett az állam a tartozásokat is megörökli. Ebben az esetben a tartozást csak abban a magasságban tudja törleszteni, amekkora értéket képvisel az örökölt vagyon.
Marija Ušumović Davčik, a szabadkai városi közigazgatás vezetője elmondta, hogy Szabadkán nem vezetnek számot arról, hogy mit örökölt az állam, ugyanis nincs is betekintésük ezekbe a folyamatokba. Ők az állam tulajdonában levő ingatlanokra használati felhatalmazást kapnak.
