2024. július 17., szerda

Árvízveszély Nyugat-Szerbiában

Rendkívüli állapotot hirdettek ki a Drina folyó mentén – Vajdaságot nem fenyegeti árvízveszély
A Drina torkolatánál eddig több mint 140 személyt evakuáltak, a legveszélyeztetettebb községek: Ljubovija, Loznica és Prijepolje (Fotó: Tanjug)

Az elmúlt napokban Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Közép-Szerbiában kiadós csapadék jellemezte a hidrológiai újév első hónapját. Az elmúlt napok tartós esőzései miatt a hegyvidékekben és a patakokban felgyülemlett víz hirtelen áradást okozott a Drinán és a Száván.

A hidrológiai viszonyok alakulásához igazodóan a közép-európai és a környező országok többségében november 1-jét tekintik az éves hidrológiai ciklus kezdőnapjának. A hidrológiai év a természetes vízkészlet felhalmozódási időszakát jelentő téli félévből (november 1-jétől április 30-áig) és a vízkészletek fokozatos csökkenésének időszakát magában foglaló nyári félévből (május 1-jétől október 31-éig) áll.

A hirtelen áradás nemcsak a Drina folyó melletti, hanem a Lim és a Száva közelében lévő településeket is veszélyezteti. Tegnap rendkívüli állapotot hirdettek ki a Lim folyó közeli Prijepolje településnél (50 házat elárasztott a víz, az iskolák és óvodák nem működtek, a közlekedés megszakadt, nincs áram, a víz nem iható, ezért az illetékesek tartálykocsikat küldtek a városba), Vogan, Kasice és Stara Ljubovija településen is, ahol kikapcsolták az áramot, s emiatt veszélybe került közel 300 háztartás, vagyis mintegy 1400 lakos. A veszélyeztetett környéken a belgrádi árvízvédelmi csoport végzi az elhárító munkálatokat, a rendkívüli helyzetekkel megbízott törzskarok állandóan üléseznek, a szakemberek figyelik a folyókat.

A Drina–Száva-torkolatnál 9 ezer hektár termőföld került víz alá és Bogatić község rendkívüli helyzetekkel foglalkozó törzskara előkészíttette a veszélyeztetett falvak kitelepítésének tervét. Ljubovija és Bajina Bašta közötti az út járhatatlan, a Zvornik vízerőműben tegnap délelőtt rekordmennyiségű, másodpercenkénti 3200 köbméternyi vízhozamot mértek, a Bajina Bašta vízerőműben pedig 3800 köbméter volt a vízhozam másodpercenként, amely többszöröse a megszokottnak. Mali Zvornikban is nagy a vízhozam, amely Loznicát fenyegeti árvízzel, míg a szakemberek szerint a Száva nem fog kiönteni, de ettől függetlenül készültségbe helyezték az árvízvédelmi csapatokat.

Mirko Galonja, a Vajdaság Vizei Közvállalat árvízvédelmi osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy rendkívüli árvízvédelmi intézkedéseket várnak a Száván Šabac környékén, valamint a folyó vízszintje Mitrovica környékén is megközelíti a rendkívüli árvízvédelem elrendelésének határát. A szakember szavai szerint Vajdaságot nem fenyegeti árvízveszély.

– A Duna vízhozamán nem érezhető a késő őszi nagy csapadékmennyiség, Komárom és Baja között apad, míg Baja és Mohács között még gyenge áradás figyelhető meg, de az előrejelzések szerint hamarosan ott is apadni fog, tehát stagnál a folyó – magyarázta a szakember.

Szavai szerint a Tisza a Dunához hasonlóan a felső vízszakaszokon apad, a kiskörei tározónál árad, Szegednél pedig mérsékelt áradás figyelhető meg. A heti előrejelzések szerint a Tisza Szegednél 450 centiméternél fog tetőzni, amely pontosan 200 centiméterrel alacsonyabb, mint a rendes árvízvédelmi készültség határértéke. Mint megjegyezte: a bánáti folyók szintén stagnálnak.

A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint tegnap a Duna Bezdánnál 230 centiméteren tetőzött és az előrejelzések szerinti apadás következtében ma 215 centiméteres vízállás várható.