2024. július 17., szerda

Belgrád igazságot követel

A szerb hatóságok eljárást kezdeményeznek a hágai Nemzetközi Törvényszéknél a koszovói szervkereskedelem ügyében
A miniszterelnöki fotelból bíróság elé kerülhet – Hashim Thaçi (Fotó: Beta/AP)

Alighogy véget értek a választások Koszovóban és Hashim Thaçi kormányfő kihirdette győzelmét, súlyos vádakkal kellett szembenéznie a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egykori vezetőjének. Választási ellenfelei azon nyomban csalással vádolták, csütörtökön pedig az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága Párizsban egyhangúlag elfogadta Dick Martynak, a bizottság jelentéstevőjének a jelentéstervezetét a koszovói illegális szervkereskedelemről. Szerbia igazságot követel.

A koszovói botrányt csak fokozta, hogy az illegális szervkereskedelemre vonatkozó kétéves kutatás eredményeként összeállt jelentéstervezet kiszivárgott, és kedden a brit The Guardian napilap fő hírként jelentette meg, hogy a koszovói kormányfő az UÇK vezetőjeként a kilencvenes években egy maffiaszerű, szervezett bűnözéssel foglalkozó hálózatot vezetett. A koszovói kormány még aznap hazugságnak nevezte a jelentés állításait, amelyek célja az ország vezetőinek lejáratása. Prishtina bejelentette: beperlik Martyt. Ettől függetlenül az ET jogi és emberi jogi bizottsága csütörtökön elfogadta a jelentést, amelyről az ET parlamenti közgyűlése várhatóan január 25-ei strasbourgi ülésén fog szavazni.

Dick Marty azután kezdett vizsgálódni, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi főügyésze, Carla Del Ponte 2008-ban azt állította: nem engedték, hogy az UÇK vezetői után vizsgálódjon. Del Ponte ekkor jelentette meg botrányos könyvét A vadászat – Én és a háborús bűnösök címmel, amelyben hangot adott gyanújának, miszerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai az 1998–99-es koszovói háború idején háromszáz szerbet hurcoltak Albániába, ahol szerveiket kioperáltatták és külföldön eladták. A hágai vizsgálóbírók szerint erre utaló vérnyomokat és anyagokat is találtak, a vádemeléshez azonban nem volt elegendő bizonyítékuk. Marty szerint Thaçi egyik embere szervezte az üzletet.

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet már felszólította az Európai Uniót, hogy azonnal kezdjen vizsgálatot Thaçi ügyében.

– A háború idején eltűnt szerbek, romák, albánok családjai régóta várnak az igazságtételre. Megérdemlik, hogy megtudják, mi lett a hozzátartozóikkal – közölte Nicolas Beger, az Amnesty International munkatársa.

A közlemény szerint nem lehet az igazságszolgáltatást feláldozni a politikai stabilitás érdekében.

Rasim Ljajić, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést irányító szerb nemzeti tanács elnöke hétfőn Brüsszelbe utazik, hogy utánajárjon, mi lesz az ET következő lépése a szervkereskedelem ügyében. Ugyanakkor Szerbia eljárást kezdeményez a hágai Nemzetközi Törvényszéknél mindazok ellen, akik akadályozták a szervkereskedelem ügyében folytatott nyomozást.

– Elképzelhető, hogy Thaçi a bíróság előtt fog felelni tetteiért, ha elegendő bizonyíték gyűlik össze. Ehhez komoly nyomozás szükséges – vélekedett pénteken Bruno Vekarić, a Háborús Bűnökkel Foglalkozó Ügyészség ügyészhelyettese.

Szavai szerint Szerbia a 2007-es egyezmény alapelvét követve – mely szerint az ilyen bűntényeket és azok gyanúját feltétlenül ki kell vizsgálni – már régebben eredményre jutott egy nagy volumenű nyomozás során. Ekkor az ügyészek és Amerika – tette hozzá Vekarić – kijelentették, hogy befejezték a nyomozást, de a gyanú alaptalannak bizonyult. Dick Marty jelentése viszont az ellenkezőjét állítja, és Thaçit teszi felelőssé a bűntényekért.

– Az ET jogi és emberi jogi bizottsága elfogadta a jelentést, és ha az ET parlamenti közgyűlése is elfogadja, akkor olyan lavinát indítanak el, amely mindent felfedhet. Senki sem fordíthatja el az ilyen bűntények során a fejét, álljon bármilyen politikai gépezet mögötte – összegezte az ügyészhelyettes.

Mint megjegyezte, a jelentés időzítése jelentősen jobb helyzetbe hozza Szerbiát a közelgő szerbiai–koszovói párbeszéd során.

Slobodan Homen igazságügyi minisztériumi államtitkár szerint a nemzetközi közösség támogatása nélkül lehetetlen lesz felelősségre vonni Hashim Thaçi koszovói kormányfőt.

– Politikai viszonyokról beszélünk. Most ki fog derülni, vajon a nemzetközi jog mindenkire érvényes-e – vetette fel Homen.

Slaviša Orlović, a politikai tudományok docense szerint a jelentés nyilvánosságra hozatalakor vigyáztak arra, hogy ne befolyásolják vele a koszovói választásokat.

– A nyugati sajtóban Szerbia mindig gonoszként volt feltüntetve. Ez most megváltozik, hiszen kiderült, hogy az albánok is véghez vittek bűncselekményeket. Ha az ET parlamenti közgyűlése is elfogadja a jelentést, akkor ez lesz az első dokumentum, amely az UÇK-t terrorista szervezetként tünteti fel – szögezte le Orlović.

Nyugati visszhang

Dick Marty jelentése egész más megvilágításba helyezi a tíz évvel ezelőtt történteket és arra figyelmeztet, hogy nagyon veszélyes bármely oldalra állni egy konfliktus esetén, különösen ha a szemben álló felekről szinte semmit sem tudunk – írja Geoffrey Wheatcroft a Financial Timesban. A The Times viszont élesebben fogalmaz: „Koszovóban a hatalmat a jelek szerint banditák kaparintották meg maguknak. Ha a Marty-féle jelentésnek nem járnak a végére, Koszovó csak egy lesz a sikertelen államok között.” Neil Clark, a The Guardian kommentátora szerint Szerbia bombázása ugyanúgy nem volt morális tett, mint Irak megtámadása. Szavai szerint a liberális politikusok számára az a fontos, hogy a koszovói történetet sikerként mutassák be, mielőtt az iraki háborút lejáratnák.