Kiss Róbert
Három évvel ezelőtt jött létre, két évvel ezelőtt pedig hivatalosan is bejegyezték a szenttamási Emberi Jogi Központot, amely az utóbbi időben rendszeresen hallatta szavát az etnikai alapon történő incidensek esetében, sőt több esetben a sértettek jogi képviseletét is elvállalta.
Az utóbbi időben azonban gyakran akad anyagi gondja a szervezetnek, a működtetésre sem igen kapnak támogatást.
– Azzal a céllal alakultunk meg három évvel ezelőtt, hogy segítsük azokat, akik etnikai alapon történő bántalmazás áldozatai, s lényegesnek tartjuk számukra a jogi képviselet biztosítását, mert legtöbbjük ezt nem teheti meg, másrészt a bántalmazók akár büntetlenül is megúsznák az ügyet. Sajnos éppen e kérdésben támadtak igen komoly gondjaink, hisz két éve már nem kapunk semmilyen támogatást a működésre. A megalakuláskor a Szülőföld Alap segített abban, hogy megteremtsük a feltételeket az iroda működésére, de ettől sokkal fontosabb lenne az, ha pénzelni tudnánk a jogi képviseletet. Jelenleg két ügyvéd segíti a munkánkat: a temerini Csévári Róbert és az újvidéki Bozóki Antal. Ez utóbbi ügyvédnek külön köszönjük, hogy ingyenesen képviselt bennünket abban az ügyben, amelyet első fokon megnyertünk, s amelynek költségei akár a százezer dinárt is elérhették volna. A rendőrség perelt bennünket, mert megjelentettünk róluk egy bíráló közleményt éppen azzal kapcsolatban, hogy kettős mércéket alkalmaznak az etnikai incidensek esetében. Biztos vagyok benne, hogy lényegesen többen fordulnának hozzánk, ha el tudnánk vállalni jogi képviseletüket. Így is sokan felkerestek bennünket, jóval többen, mint amennyi ügyet fel tudunk vállalni. Most legfeljebb 2–3 esetet tudunk elvállalni. Szerény megítélésünk szerint körülbelül tízezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy elvállaljuk a legkirívóbb esetek jogi képviseletét – mondja Kiss Rudolf, a központ vezetője.
A szervezetet egyébként Kiss Róbert, Andróczky Csaba, Nádi Karolina és Süge Zsolt hozták létre, de vannak aktivistáik Temerinben, Szabadkán és Törökkanizsán is.
– A munkánk elismeréseként könyvelem el azt, hogy mind többen keresnek fel bennünket, de el kell azt is mondani, hogy nem egy esetben mi magunk keressük fel a sértettet, mert igen gyakran tanácstalanok, és legszívesebben elfelejtenék az egészet. Tavaly tizenöten kértek tőlünk segítséget, más nemzetiségűek is, nem csak magyarok, de sajnos többségüket anyagiak híján el kellett utasítanunk. Pillanatnyilag arra összpontosítunk, hogy a két legújabb: egy szabadkai és egy zombori magyarellenes atrocitás áldozatainak segítsünk. Ennek érdekében felhívással fordultunk a magyar pártokhoz, s egy levélben is vázoltuk a helyzetet a pártelnököknek, akik megígérték, hogy napokon belül tájékoztatnak bennünket. Remélem, sikerül valamilyen megoldást találni, mert mi saját költségünkön működtetjük a szervezetet – mondja Kiss Rudolf.
A központ legközelebbi megmozdulásairól Andróczky Csaba vezetőségi tag beszél.
– Május folyamán egy kampányt szervezünk a középiskolákban Közös jövőnk az egyesült Európa címmel. A Nemzeti Civil Alapprogramnál nyertünk pénzt erre az akcióra közösen a Kárpát-medence Magyarságáért Szervezettel és az ürményházi Ifjúsági Klubbal. Nyolc településen: Szabadkán, Újvidéken, Topolyán, Zomborban, Szenttamáson, Muzslyán, Zichyfalván (Plandište) és Temerinben tartunk interaktív előadásokat a középiskolásoknak az EU alapelveiről, az emberi és kisebbségi jogok történetéről, a Vajdaságról, mint multikulturális régióról. E témák kapcsán tudunk beszélni a kisebbségi jogokról is, és a toleranciáról is. Készítünk óriásplakátokat, és az előadásokon könyvjelzőket is osztogatunk majd. Az előadásokat Süge Zsolt, Bozóki Antal és Pósa Krisztián tartják. Talán nem mellékes megjegyezni, hogy Zomborban abba az iskolába látogatunk el, ahová az egyik legutóbbi sértett és a támadók is járnak – mondja Andróczky Csaba.
A központ tagjai továbbra is nagy figyelmet szentelnek a „temerini fiúk esetének”, akik, mint ismeretes, egy szerb nemzetiségű férfit bántalmaztak, és a többi hasonló esethez mérten a jogászok szerint is nagy büntetést kaptak.
– Esetükben minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettünk, ezért most kegyelmi kérvénnyel fordultunk a köztársasági elnökhöz, részesítse őket közkegyelemben. Megítélésünk szerint, és sok jogász megítélése szerint is bőven leülték már azt, amit reálisan kapniuk kellett volna. Eddig ugyanis öt évet ültek a mitrovicai börtönben. Ha összehasonlítjuk ezt az esetet a zentaival, amelyben a szenvedő alany magyar volt, az elkövető – bár életveszélyes sérüléseket okozott – egy év tíz hónapot kapott, akkor nyilvánvaló, kettős a mérce – mondja Kiss Rudolf.
Mint megtudtuk, a napokban éppen ez ügyben saját kérésükre fogadta őket Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is.
Beszélgetésünk végén, egyébként földműveléssel foglalkozó két fiatal elmondta, hogy a központ munkatársai saját költségükön hamarosan megjelentetnek egy kiadványt Magyarország történetéről az általános iskolások számára. A tervek szerint a képekkel, kifestőkkel teli kiadvány kétezer példányban jelenik majd meg, és elsősorban a szórványban, valamint a vegyes etnikumú településeken szeretnék szétosztani a gyerekek között, mert e téren igen hiányos a tudásuk.
Andróczky Csaba