A Szerbiai Képviselőház tegnap elfogadta a jövedelmi adó módosításáról szóló módosítási javaslatot, amely szerint csökkenni fog a szerzői tiszteletdíj után fizetendő adó, valamint engedélyezte a Szerbiai Katonaság és a Védelmi Minisztérium professzionális szanitéctagjainak a részvételét az ENSZ csádi és közép-afrikai köztársasági békemissziójában. A misszió egy éven át fog tartani, az állami költségvetés fogja állni és a Szerbiai Katonaság tagjai a norvég kontingenshez fognak tartozni. Ezt követően a képviselők különféle kérdésekkel fordultak a kormányhoz, majd megkezdték a regionális fejlesztésről szóló törvénytervezet vitáját. A parlamenti ellenzék szerint a törvény elfogadásával nem történik meg Szerbia decentralizációja és a tervezet visszavonását követelték. A törvény megalkotója Mlađan Dinkić gazdasági és regionális fejlesztési miniszter ugyanakkor az ellenkezőjét állította és a decentralizáció egyik fontos lépéseként minősítette a napirenden lévő jogszabályt, míg Pásztor Bálint szerint még első lépésként sem lehet értelmezni azt.
– Semmilyen újdonságot nem hoz a törvény a regionalizáció tekintetében, ugyanis a szóban forgó 7 régió csak statisztikai régió lesz, vagyis nem lesz hatásköre, terve, vagyona és bevételi forrása sem – fejtette ki véleményét lapunknak a VMSZ parlamenti képviselője.
Pásztor Bálint, a Szerbiai Képviselőház kisebbségi frakciójának vezetője szerint a regionális fejlesztésről szóló törvénytervezet nem tekinthető a decentralizáció és a regionalizáció első lépéseként sem, mivel az előirányzott régióknak semmilyen hatásköre nem lesz. Véleménye szerint ahelyett, hogy a gazdasági miniszter egy teljesen technikai jelentőségű törvényjavaslatot terjesztett be a parlament elé, inkább Vajdaság statútumával és a tartomány hatásköreivel kellett volna foglalkoznia, valamint a kormánynak el kellett volna fogadnia azt a törvénytervezetet, amely alapján az önkormányzatok visszakapnák vagyonukat.
– Szerbiai az egyetlen ország Európában, amelyben az önkormányzatoknak és az autonóm tartománynak nincsen saját vagyona – nyilatkozta lapunknak Pásztor Bálint.
A parlamenti képviselő szerint ez tarthatatlan állapot és nem lehet gazdasági regionalizációról beszélni, ha az önkormányzatok még csak saját vagyonnal sem rendelkeznek. Vajdaság tekintetében így semmilyen újdonságot sem hoz a beterjesztett jogszabály, még a határokon átívelő regionális együttműködés tekintetében sem, ugyanis a tartomány 10 éve tagja a Duna–Tisza–Kőrös–Maros Eurorégiónak is.
– Az új jogszabálynak csupán annyi a jelentősége, hogy a szóban forgó hét régió könnyebben fog pályázni az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiban – véleményezte a törvénytervezetet a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője.
Arra a kérdésre, hogy Vajdaság statútuma és a tartomány hatásköreiről szóló törvénytervezet mikor kerülhet parlamenti eljárásba, Pásztor Bálint lapunknak kifejtette, hogy elfogadása csupán politikai akarat kérdése. Mint megjegyezte, Mlađan Dinkić gazdasági miniszter szerint a kormány technikailag befejezte a szóban forgó jogszabályokat és már a következő ülésszakon elfogadásra is kerülhetnek. Hogy a következő ülésszak vajon az őszi ülésszakot jelenti-e, a parlamenti képviselő lapunknak elmondta, hogy elméletben sor kerülhetne rá a nyári rendkívüli ülésszak keretében is, de ez egyenlő lenne a politikai csodával. Mindemellett a VMSZ képviselői nem értenek egyet Boris Tadić államfő vasárnapi kijelentésével sem, miszerint Szerbia regionalizációja két lépésben történne meg, az első 2013-ban, a második pedig 2020-ban, a törvénytervezet pedig azért jó, mert lehetővé teszi, hogy a gazdagoktól elvéve a szegényebb régiók fejlődjenek.
– Nem értjük, hogy miért kell ennyit várni, valamint azt sem, hogy mi fog történni 2020-ban. A Robin Hood-i eszme helyett pedig a kormánynak inkább arról kellene gondolkodnia, miképpen tudja befektetésbaráttá tenni az országot – mondta a képviselő.
FONTOS LÉPÉS
A regionális fejlesztésről szóló törvény elfogadása a második fontos lépése Szerbia regionalizációjának és decentralizációjának, nyilatkozta tegnap Mlađan Dinkić gazdasági miniszter.
– Az első lépés az önkormányzatok pénzeléséről szóló törvény meghozatala volt, a harmadik pedig az önkormányzatok vagyonának visszaszármaztatásáról szóló törvény lesz – mondta a gazdasági miniszter.
A törvénytervezet szerint Szerbiát hét statisztikai régióra osztanák: Vajdaságra, Belgrádra, Közép-, Kelet-, Nyugat- és Dél-Szerbiára, valamint Koszovóra. A gazdasági miniszter szerint a fejletlen régiók megsegítésének érdekében nagy szükség van törvény meghozatalára, mivel nagy különbségek vannak a fejlett és a fejletlen községek között. A törvénytervezet szerint a régiókat, valamint az önkormányzatokat fejlettségük alapján fogják osztályozni és így határozzák meg, kinek milyen mértékű segítségre van szüksége. A régiókat 2 csoportja osztják, arra, amelynek az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem köztársasági átlaga 75 százalék felett, illetve alatt van. Az önkormányzatokat fejlettségük szerint 4 csoportra osztják, amelyek közül az utolsó hármat fogja támogatni a kormány.
– A szerbiai önkormányzatok 40 százaléka a negyedik csoportba tartozik – fejtette ki Dinkić.
ELLENZÉKI NEM
A Liberális Demokrata Párt és a népnemzeti koalíció kijelentette tegnap, hogy nem támogatja a törvénytervezetet, ugyanis nem fog megvalósulni általa a tényleges decentralizáció, valamint a törvénytervezettel csak ámítják a polgárokat. Čedomir Jovanović, az LDP elnöke szerint vissza kell vonni a tervezetet, és az állam hatékonyságát nem lehet csupán statisztikai regionalizációval növelni. Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke ugyanakkor egyetértett Jovanović azon kijelentésével, hogy a bemutatott törvénytervezettel a kormány csupán menekülni próbál Vajdaság statútumának kérdése elől.
