Nem hívhatják majd magukat fővárosinak az újvidékiek? (Ótos András felvétele)
A hatalmi koalíció megállapodott Vajdaság statútumát tekintve, és így a tartomány többek között főváros, illetve törvényhozás nélkül marad, állítja biztos belső kormányforrásokra hivatkozva az egyik belgrádi napilap. A szenzáció-gyanús írásra azonnal reagált a hazai politikum és újból központba került a hatásköri törvény és a tartományi alapokmány kérdése. Az ellenzék szerint alkotmányellenes, az államfő nincs meggyőződve arról, hogy Vajdaság el akarna szakadni, a tartományi pártok viszont nem szavaznának meg egy esetleges változtatást.
A Blic napilap keddi számában egy biztos belső kormányforrásra hivatkozva, azt állította, hogy a hatalmi koalíción belül megállapodtak Vajdaság statútumával kapcsolatban. Az írásban megszólaltatták Snežana Malović igazságügyi minisztert is, aki felfedte, hogy a hatásköri törvénytervezet kidolgozása a végső szakaszába érkezett és már csak egyeztetni kell Vajdaság képviselőivel a dokumentum végső szövegéről. A miniszter megjegyzi, a törvénytervezet az alkotmánnyal összhangban van és következetesen a decentralizációt viszi végbe, valamint széles autonómiát biztosít, államiságra utaló részek nélkül, ugyanis az elért megbeszélések szerint nem mehettek a 2002-es omnibusz törvényben megfogalmazottak alá. A hatásköri törvénytervezet munkatervére és belső forrásokra hivatkozva a belgrádi napilap szerint így nyilvánvalóvá vált, hogy a statútum egyes részeit ki kell törölni.
A sajtóhírrel kapcsolatban Dragoslav Petrović, a Tartományi Képviselőház az Európai Vajdaságért frakciójának és Pásztor Bálint, a Szerbiai Képviselőház kisebbségi frakciójának vezetője egyaránt egyetértett: mindez csak sajtótalálgatás.
– A kormánykoalíción belül semmilyen egyeztetés nem történt az elmúlt időszakban a statútum javaslatával és a hatásköri törvénytervezetével kapcsolatban. Azok a hírek, amelyek az egyes belgrádi médiumokban megjelentek, nem felelnek meg a valóságnak – véleményezte a sajtóhírt lapunknak Pásztor Bálint.
A Blic napilap forrása szerint Vajdaság nem lehet európai régió, viszont képviseleteket nyithat az európai régiókban; nem köthet nemzetközi szerződéseket, csak regionálisakat; a tartománynak nem lehet kormánya; nem hozhat törvényeket, csak a határozatokat, Újvidéket nem nevezhetik fővárosnak; valamint nem határozhatja meg a hivatalos nyelvet sem. Amit viszont megtarthatunk a lap szerint, az a Vajdaság területéről szóló népszavazás kiírása; a bíróságok megalapításának lehetősége; a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia; valamint a Vajdasági Fejlesztési Bank létrehozása.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője lapunknak elmondta, elképzelhető, hogy a napokban Boris Tadić államfő és Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke beszélgettek a kérdésekről, azonban a megbeszélések nem tekinthetők a hatalmi koalíción belüli egyeztetésnek, csak a Demokrata Párton belüli tárgyalás lehet, amennyiben a beszélgetés megtörténtek.
– A VMSZ-szel nem történtek egyeztetések az elmúlt napokban. Az álláspontunk nem változott a múlt év szeptemberétől, amikor kimondtuk, hogy Vajdaság statútumának összhangban kell lennie az alkotmánnyal. Így például nem szerepel benne a tartományi rendőrség sem, amely egyébként sok európai régió sajátossága, viszont az alkotmány szerint Szerbiában ez köztársasági jog – mondta a parlamenti képviselő.
A dokumentum megírásánál ugyanis az volt a cél, hogy az alkotmány keretén belül a legszélesebb hatásköri jogokat biztosítsák Vajdaság számára, nem pedig az, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítse azt, magyarázta lapunknak Pásztor Bálint. Mint megjegyezte, azt szerették volna, hogy a tartományt megillető hatáskörök még szélesebbek legyenek, de a hatályos alkotmány nem engedi meg azt.
– Biztos, hogy nem fogunk részt venni olyan eljárásban, sem tartományi, sem köztársasági szinten, amely a Tartományi Képviselőház által elfogadott javaslat megcsonkítását eredményezhetné – szögezte le Pásztor Bálint.
Az elmúlt időszakban megjelent statútummal kapcsolatos kifogásokkal kapcsolatban a parlamenti képviselő elmondta, hogy sem jogilag, sem politikailag nem állják meg a helyüket, nagy részük ugyanis csak megfogalmazás kérdése. Mint lapunknak elmagyarázta, a szerb alkotmány lehetővé teszi, hogy Vajdaságnak kormánya legyen, ugyanis kimondja: Vajdaság Autonóm Tartomány határozza meg milyen szervei vannak és azok a szervek milyen hatáskörökkel rendelkeznek.
– Lehet azt mondani, hogy Újvidék nem főváros, hanem székváros, de min változtat ez? Ugyanabban a szakaszban, amelyben Vajdaság mint európai régióként szerepel, az is meg van fogalmazva, hogy Vajdaság Szerbia elidegeníthetetlen része! Amennyiben pedig elfogadták, hogy Újvidéken kerüljön megrendezésre a közép-európai régiók csúcstalálkozója, miért kérdőjelezik meg, hogy Vajdaság európai régió lenne? Mindezek szimbolikus dolgok, olyan mintha a kákán is csomót keresnének. Vuk Jeremić hétfőn azt mondta, nem lát semmi rosszat abban, hogyha Vajdaságnak képviselete nyílna Brüsszelben több száz európai régióhoz hasonlóan, holott ő nem arról híres, hogy a tartomány mellett állna. A dokumentumok elfogadása kizárólag politikai akarat kérdése, amelynek a Demokrata Párton belül kell megszületne – zárta szavát a parlamenti képviselő.
MALOVIĆ: JOGI-TECHNIKAI VÁLTOZÁSOK
Snežana Malović igazságügyi miniszter tegnap megerősítette, hogy a Vajdaság hatásköreiről szóló törvénytervezet a befejező fázisába ért, és miután a közeljövőben egyeztetik végső elképzeléseiket a tartományi képviselőkkel, a szerb kormány elfogadja a tervezetet, majd parlamenti eljárásba helyezi azt. A Blic napilapban megjelent írással kapcsolatban, miszerint sor kerülhet-e a vajdasági statútum megváltoztatására, a miniszter elmondta, amennyiben egyeztetni kell az alkotmánnyal, csak jogi-technikai átszerkesztésre lehet szükség. Az egyéni észrevételekkel és megoldásokkal kapcsolatban nem kívánt spekulációba bocsátkozni, ugyanis mint megjegyezte: „Az elképzeléseket még egyeztetni kell”.
TADIĆ: VAJDASÁG NEM SZAKAD EL
Vajdaság statútumának politikai vitája ellentétes hatásokat váltott ki, de a dokumentumot mindenképpen összhangba kell hozni az alkotmánnyal, nyilatkozta tegnap Boris Tadić államfő. Mint megjegyezte, az elmúlt időszak vitáit megfigyelve arra a következtetésre jutott, hogy sokan attól félnek, hogy a tartomány el akar szakadni Szerbiától.
– A legmélyebb meggyőződésem szerint Vajdaság nem akar elszakadni az országtól. Viszont azok, akik azt gondolják, hogy Vajdaság az 1974-es jogokat kapja meg, tévednek, hiszen az akkori alkotmány veszélybe sodorta Szerbia integritását – vélte tegnap Tadić.
Mindemellett a vitával „elködösítették” Szerbia decentralizációjának kérdését is, ugyanis egyesek szeparatizmus szándékát látják benne, pedig nélküle nem lehet fejlődésről beszélni, jegyezte meg az államfő. Mint újságírónak elmondta, Újvidéknek nem kell vajdasági Belgráddá válnia, ugyanis Vajdaság decentralizálása, valamint a saját fejlődésükért felelős régiók létrehozása, az ország decentralizálódásának és a hatáskörök önkormányzatokra való átruházásának a részét képezik.
A PARLAMENTBEN
Tegnap Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke is szólt arról, hogy a statútum javaslata és a tartomány hatásköreiről szóló törvénytervezet hamarosan a parlamentbe kerül. Mint megjegyezte, biztos forrásai vannak, hogy a hatásköri törvénytervezet elkészítése a végső fázisban van.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői a sajtóban megjelent írásra reagálva kifejtették, nem fogják támogatni a statútumot, ha azon bármiféle lényegi változtatást eszközölnek. Aleksandra Jerkov, a VSZL képviselője kifejtette, csak olyan változásokat hajlandóak elfogadni, amelyek az alkotmánnyal összhangban vannak, valamint amelyekről nyilvános vita fog folyni.
– Mindennek értelmében elfogadhatatlan a tartomány hatásköreinek megcsonkítása – figyelmeztetett Jerkov.
Vlajko Senić, a G17 Plusz képviselője szerint tagadhatatlan, hogy a statútum körül nincs egyértelmű egyetértés, és ezért szeptemberig nem fog a parlamentbe kerülni. A Szerbiai Szocialista Párt képviselői kiemelték, fontos, hogy a statútum összhangban legyen az alkotmánnyal, de hogy mikor fog az a parlamentbe kerülni, csak a kormánytól függ. Dragan Todorović, a Szerb Radikális Párt alelnöke szerint a legfontosabb, hogy az összes parlamenti párt egyetértsen a javaslattal, míg a Szerbiai Demokrata Párt képviselői továbbra is a statútum alkotmányellenességét bizonygatták.
