A Szerbia Képviselőház kedden befejezte a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezetre beérkezett 173 módosítási javaslat részletes vitáját. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetég parlamenti képviselője szerint annak ellenére, hogy az ellenzék elutasítóan viselkedik a beterjesztet törvénytervezettel kapcsolatban, Szerbiának lesz nemzeti tanácsokról szóló törvénye. Összesen 15 módosítási javaslatot fogadott el a kormány, melyek közül kettőt a VMSZ adott be.
Várhatóan péntek estétől Szerbiának lesz nemzeti tanácsokról szóló törvénye, annak ellenére, hogy a tegnapi vita nem hozott újdonságot, vélekedett Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője. Mint megjegyezte: sokan kritizálták a beterjesztett törvényjavaslatot, a teljes ellenzék fenntartásokat fogalmazott meg, de nem hozott meglepetéseket a vita, ugyanis az évek óta hajtogatott véleményüknek adtak hangot.
– Az ellenzék szerint megengedhetetlenül sok hatáskörrel fognak rendelkezni a nemzeti tanácsok és ezzel kapcsolatban nyújtották be a legtöbb módosítási javaslatot. Ki kell emelnem, hogy Svetozar Čiplićemberi jogi és kisebbségügyi miniszter becsületesen védi a törvénytervezetet és így egyetlenegy olyan módosítási javaslat sem került elfogadásra a vita során, amely csorbítaná a nemzeti tanácsok hatásköreit – számolt be lapunknak a VMSZ parlamenti képviselője.
Pásztor szerint a Liberális Demokrata Párt tegnap bebizonyította, hogy nem értik miről van szó, ugyanis kijelentették: megengedhetetlen, hogy csak a kisebbségi pártok állíthatnak jelölteket a nemzeti tanácsok megválasztásának folyamatába.
– Nem értik, hogy a belgrádi székhelyű pártok miért nem állíthatnak jelölteket, hiszen az ő soraikban is vannak kisebbségiek, és ők is ugyanúgy küzdenek a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért. Ez volt az a kérdés, amely kiváltotta tegnap a legnagyobb vitát – tárta fel a képviselő.
Az ellenzéki képviselők szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet elfogadásával gettósodhatnak a nemzeti kisebbségek tagjai. Szerintük teljesen felesleges a törvény, ugyanis a nemzeti kisebbségek tagjai a legmagasabb szinten élvezhetik a jogaikat, de szóvá tették azt is, hogy a törvényjavaslat nem hoz megoldást a nehéz gazdasági helyzetre.
A törvénytervezet ugyanakkor elfogadhatatlan a Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint is, mint azt hétfői közleményükben többek között kifejtik: „A javaslat az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és az egyenjogú nyelvhasználat tekintetében csak többszörösen ellenőrzött véleményezési jogot ad, s ezért a leendő nemzeti tanács alkalmatlanná válik a magyar autonómia politikai funkcióinak érvényesítésére.”
– Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a hárompárti autonómiakoncepció által meghatározott hatáskörök 90 százaléka a törvényben marad. Ha nem így lenne, nem támogatnánk a törvényjavaslatot. Úgy tűnik, mintha nem ugyanarról a törvényről beszélne a VMDP, mint mi. Nem igaz, hogy a magyarverésekkel kapcsolatban nem tud majd állást foglalni a nemzeti tanács, ugyanis a törvény kilencedik szakasza világosan kimondja: a nemzeti tanács olyan kérdéssel foglalkozhat, amely az adott nemzeti közösség számára nagy jelentőséggel bír. Azt meg, hogy mit takar majd, az adott nemzeti tanács dönti el, de még rengeteg olyan hatáskört lehetne felsorolni az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás területén, ahol döntéshozatali joga van a nemzeti tanácsnak – zárta szavát Pásztor Bálint.
Ugyanakkor Slavica Đukić-Dejanović képviselőházi elnök tegnap bejelentette, hogy a mai nap befejezik a megmaradt törvényjavaslatok vitáját, valamint a frakcióvezetőkkel egyeztetni fognak, mikor kerüljön sor a szavazásra. Ezután a képviselők már csak augusztusban folytatják munkájukat.
Mint megjegyezte, a Szerbiai Képviselőház a vajdasági statútum miatt egész nyáron hajlandó lett volna dolgozni, viszont Mirko Cvetković kormányfő kabinetjéből még nem érkeztek meg a tartomány hatásköreiről szóló kísérőtörvények.
