A négypárti egyeztetés alkalmával a pártok abban egyeztek meg, hogy az államnak kellene megoldani a külön választói névjegyzék összeállítását (Molnár Edvárd felvétele)
A múlt héten a Szerbiai Képviselőház elfogadta a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely többek között szabályozza a nemzeti tanácsok megválasztását, illetve a választói névjegyzék összeállítását. Ennek ellenére a jogszabály nem részletezi, hogy a választói névjegyzéket személyesen kell felvenni és átadni, vagy aktivisták, civil szervezetek, vagy politikai pártok is megtehetik ezt. Többek között a felvetődött kérdésről beszélgettünk a Magyar Nemzeti Tanács elnökével és a vajdasági magyar politikai pártok vezetőivel.
A kisebbségi választói névjegyzéket az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium fogja vezetni. A külön választói névjegyzék kiírásának időpontját a minisztérium fogja kiírni és a későbbiekben fogja meghozni azokat a miniszteri rendeleteket, amelyek a névjegyzék pontos, hiteles vezetését részletezik. Azonban nem a minisztérium dolga lesz az, hogy a külön nemzeti kisebbséghez tartozó személyeket felkeresse és motiválja abban az irányban, hogy iratkozzon fel a külön választói névjegyzékre, jegyezte meg lapunknak Józsa László, az MNT elnöke.
– Ezt a feladatot a törvény a kisebbségi közösségekre rója rá és nem a szerb államhatalmi szervek valamelyikére. Azon politikai erők, civil szervezetek, amelyek fontosnak tartják, hogy legyen magyar választói névjegyzék, azoknak kell magukra vállalni azt a feladatot, miszerint ajtóról-ajtóra menve megkeresnek minden vajdasági magyart és felhívják a figyelmüket a külön választói névjegyzékre való feliratkozás lehetőségére – mondta az MNT elnöke.
Ugyanakkor a törvény 52. szakaszának 3. bekezdése szerint az a polgár, aki fel szeretne iratkozni a választói névjegyzékre, az önkormányzatnak, mint megbízott hivatalnak adja át az írásos kérelmet, vagyis a minisztérium által rendszeresített űrlapot, amely eljuttatja azt a kisebbségügyi minisztériumnak. Viszont a törvény nem rendelkezik arról, hogy ezt a feliratkozni kívánó polgárnak személyesen kell megtennie, vagy megtehetik ezt helyette aktivisták is.
Józsa László megerősítette lapunknak, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényben valóban nincs szabályozva, miként lehet összegyűjteni a külön választói névjegyzékre feliratkozók adatait. Ugyanakkor a kisebbségügyi minisztériumnak a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül öt rendeletet kell elkészítenie, amelyek közül az egyik a választói névjegyzék felállítására vonatkozó részletes szabályozás, tette hozzá az MNT elnöke. Hogy biztosan válaszolni lehessen, miszerint az aktivisták, a civil szervezetek és a politikai pártok házhoz vihetik-e az űrlapokat és azt továbbíthatják-e az önkormányzatnak, meg kell várni az ezt szabályozó miniszteri rendeletet, vélekedett az MNT elnöke.
– Elképzelhető, hogy nem fogja előírni, de lehet hogy tiltani sem fogja – tette hozzá Józsa László.
Miután a miniszteri rendelet meghozása megtörténik, a polgároknak 4 hónap áll rendelkezésükre, hogy feliratkozzanak a külön választói névjegyzékre. A négy hónapos határidő elteltével a minisztérium megvizsgálja, hogy az egyes nemzeti kisebbségek névjegyzékére hányan iratkoztak fel, megállapítja azt, hogy teljesült-e az a kritérium, miszerint a felnőttkori kisebbségi populáció több mint 50 százaléka feliratkozott-e a névjegyzékre. Ezt következően írja ki a minisztérium a választásokat és rendeli el az egyes közösségeknél, hogy közvetlen, vagy közvetett, úgynevezett elektori választások lesznek, magyarázta Józsa László. A választások ugyanakkor mindegyik kisebbségi nemzeti közösség esetében ugyanazon a napon lesznek megtartva.
Amennyiben nem gyűlne össze a szükséges aláírás a választói névjegyzéken, az elektori választásra kerül sor. Az ekképp megválasztott nemzeti tanács mandátuma leteltével a minisztérium újra vizsgálat tárgyává fogja tenni, hogy megvalósulhatnak-e a közvetlen választási lehetőségek követelményei, tette hozzá az MNT elnöke.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a magyar választópolgárokat felkereső, ösztökélő és aláírásokat összegyűjtő lehetséges együttműködés gondolatára kifejtette, hogy vannak ez irányú elképzelései, amelyeket a kedd esti elnökségi ülésen megvitatnak és a mai napon, mint döntésről tájékoztatják a közvéleményt.
– A VMSZ nagyon komoly szerepet szeretne felvállalni ebben a folyamatban, hiszen soha nem látott alkalom, hogy a közösség tagjait mozgósítsuk és megteremtsük a feltételeit annak, hogy élni tudjunk a törvény adta jogainkkal. Megteszek mindent annak érdekében, hogy ebben a feladatban minél többen dolgozzunk, például az egyházak, a civil szervezetek és politikai pártok – mondta a VMSZ elnöke.
Mint megjegyezte, a kisebbségi minisztérium hamarosan meghozza azokat a végrehajtói rendeleteket, amelyek a választói névjegyzék összeszedésének folyamatát rendezik, de véleménye szerint ennek a feladatnak a teljesítését nem mástól kell elvárni, hanem a közösségnek kell mozgósítania magát.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megrökönyödve figyeli a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalát követő igencsak ellentmondásos történéseket. Mint Ágoston András, a VMDP elnöke lapunknak írásban lejegyezte, a magyar választói névjegyzékre és a feliratkozásra vonatkozó törvényi rendelkezés diszkriminatív, s nincs összhangban a szerb alkotmánnyal. Ilyen módon nem lehet kiemelni a magyar választókat a szerbiai választók közül.
– Politikailag elfogadhatatlannak tartom, hogy Józsa László a régen lejárt mandátumú MNT képviseletében a vajdasági magyar pártokat arra ösztökéli, hogy végezzék el a szerb kisebbségi minisztérium, illetve a kormány és a parlament dolgát. És ha egyik párt sem vállalja a magyarok beterelését a községi székhelyekre, hogy nyilatkozzanak magyarságukról? Hallatlan! – olvasható a VMDP elnökének szerkesztőségünkbe elküldött levelében.
– A Magyar Koalíciónak mielőbb be kell adni a törvénymódosítási javaslatokat. Legyen itt is olyan magyar választói névjegyzék, mint Horvátországban! – zárja sorait Ágoston András.
Dr. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke is osztja Ágoston András véleményét, hogy a külön választói névjegyzéket az államnak kellet volna összeállítania. Az általános névjegyzékből kellet volna összeállítani a külön névjegyzéket és nyilvánosságra hozni azt.
– A mostani törvény sok visszaélésre adhat okot, elképzelhető, hogy mindenki bele fog segíteni, de valaki, akinek ez nincs érdekében, egyszerűen nem adja le a névjegyzéket. Azonban, ha a VMSZ-en kívül más politikai pártok és civil szervezetek is részt vesznek ebben, akkor a VMDK ezt nem fogja bojkottálni. A játékszabályokat, viszont nyilvánosan, megállapodás keretében kell megbeszélni – mondta lapunknak dr. Páll Sándor.
A legnagyobb gond viszont az ellenőrzés kérdése, véli a VMDK elnöke.
A Magyar Polgári Szövetség az elektori választást egyáltalán nem támogatja, antidemokratikusnak tartja, egyedül a választói névjegyzék szerinti szavazás az elképzelhető. Mint azt Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke megjegyezte, a nemzeti tanácsokról szóló törvényt élesen kritizálják, ugyanis rengeteg dolgot nem szabályoz – például mitől magyar a magyar – és nem ad önállóságot a nemzeti tanácsnak.
– A négypárti egyeztetés szerint, amelyet minden párt elfogadott, úgy gondoljuk, az államnak kellene megoldani a külön választói névjegyzék összeállítását a népszámlálási adatok szerint, akárcsak a nagykorúvá vált magyarok feliratkozási lehetőségét is a névjegyzékre. Abban az esetben, ha sor kerül egy ilyen együttműködésre, akkor várhatóan mi is részt veszünk benne, de ez ebben a pillanatban csak a személyes véleményem, és nem a párt véleménye – vetette fel Rácz Szabó László.
A Magyar Remény Mozgalom szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény nem megfelelő, ugyanis nem teljesíti a Magyar Koalíció választási programjában megfogalmazottakat, vagyis a kulturális és perszonális autonómiát. László Gyula, az MRM tartományi képviselője szerint pont azok a hatáskörök maradtak ki a jogszabályból, amelyek biztosították volna azt. Ugyanakkor véleménye szerint is az államnak kellene összeállítani a külön választói névjegyzéket.
– A Magyar Remény Mozgalom részt fog venni egy ilyen esetleges névjegyzék összeállításban, függetlenül attól, hogy milyen a törvény, meg kell mozgatni a magyar közösséget. Remélem, hogy a többi párt is részt fog venni rajta, ugyanis a vajdasági magyar politikai elit kudarca lesz, ha nem sikerül összeszedni a szükséges 120 ezer embert. Nem engedhetjük meg, hogy elektori választások legyenek – vélekedett László Gyula, a MRM tartományi képviselője.
