A közelmúltban Belgrádban járt Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége többek között ahhoz a feltételhez kötötte a pénzügyi szervezet által Szerbiának folyósítandó hitelt, hogy a szerb kormány reformot vezet be a közszféra területén és ekképp csökkenti az államkassza kiadásait. Belgrád azonnal belekezdett a reform kidolgozásába és bejelentette, mintegy 14 ezer fős munkaerő-feleslege van pillanatnyilag a szerb közigazgatásnak. A hír hallatán a Közigazgatásban és a Társadalmi Szervezetekben Dolgozók Szakszervezete elégedetlenségét fejezte ki és tüntetéseket helyezett kilátásba. Arról, hogy pillanatnyilag hányadán áll a kormány és a szakszervezet, Njego š Potežic á t, a közigazgatásban dolgozók szakszervezetének elnökét kérdeztük.
– Az elkövetkező napokban már sokkal tisztábban fogjuk látni, mi a helyzet, ugyanis felkértem Mirko Cvetković kormányfőt és az illetékes minisztereket is, hogy foglaljanak állást és pontosítsák, hogy milyen programot ajánlanak a Nemzetközi Valutaalapnak. Ugyanakkor választ várok azokra a kérdésekre is, hogy melyik munkásokra fog vonatkozni a racionalizáció, mely szervezetek fogják elszenvedni a létszámleépítéseket és milyen kritériumok alapján történnek majd az elbocsátások, valamint biztosítják-e a végkielégítések legnagyobb részét. Amennyiben ezekre a kérdésekére pozitív választ kapunk és meg tudunk velük kapcsolatban egyezni, akkor biztos, hogy közelebb fogunk jutni egy minőségesebb, jobb megoldáshoz. De pillanatnyilag minden bizonytalan, és a jelek szerint a szerb kormánynak sincs még világos elképzelése, miként kellene véghezvinnie mindezt, ugyanis, ahogyan azt a sajtóból láthatjuk, minden miniszternek más az elképzelése a dologról. Véleményem szerint, amit a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SSSS) legfelsőbb szerve el is fogadott, hogy valamiféleképp a kormányfő és a miniszterek kötelessége, hogy bemutassák nekünk elképzelésüket a közszféra reformjáról, s ily módon minket is bevonjanak annak elkészítésébe.
Volt-e valamiféle kísérlet a szerb kormány részéről, hogy felkeresse önöket?
– Csütörtökön nyilvános meghívást küldtünk Mirko Cvetković kormányfőnek, hogy keressen fel minket az adott kérdéssel illetőleg. Ez a levél az SSSS honlapján is elolvasható. Arra számítunk, hogy maholnap már fel fognak minket keresni, ugyanis eddig igen jó kapcsolatban voltunk a kormánnyal, és égető ügyről van szó, amelyet nem szabadna sokáig halogatni. Ugyanakkor hétfőn lesz megtartva szakszervezeti ágazatunk köztársasági szintű ülése, ahol már sokkal tisztább, egyértelműbb elképzeléseket fogunk megfogalmazni a közigazgatás ésszerűsítését illetőleg. A kormányban pillanatnyilag Mlađan Dinkić gazdasági miniszter a közigazgatási reform fő szószólója.Az elképzelésével kapcsolatban számos megjegyzésünk van, hiszen nem dönthet egyes minket is érintő ügyekben, reformokban egyedül, minket megkerülve. Amennyiben figyelmen kívül hagynak minket, óriási lesz az elégedetlenség és biztos vagyok benne, hogy a hivatalokban meg fog állni a munka és helyette sztrájkolni, illetve tüntetni fognak a közigazgatásban dolgozók.
Mit gondol, valóban szükség van a közigazgatási reformra?
– Ez nem vitatható kérdés, a kérdés már hosszú ideje fennáll. Személy szerint mindig is kész voltam támogatni a közigazgatás megreformálását. Ha belegondolunk, akkor ez a reform a szerb kormány számára egy hosszú távú terv kellene, hogy legyen. Ugyanakkor ezt a reformot nem vihetik végbe az összes érintett, illetve a szociális partnerek kihagyásával. Egy korszerű államgépezetet kell létrehoznunk, amely az ország minden polgára számára minőséges szolgáltatást tud majd nyújtani. Ennek ellenére annak vagyunk tanúi, hogy minden egyes hatalmi változást követően, a köztársasági, illetve önkormányzati szinten is nagymértékben megnőtt, megváltozott a közigazgatásban dolgozók száma. Különböző pártok sok esetben olyan személyeket helyeztek el ebben a szférában, akiknek semmiféle szakképzettsége nem volt, vagy nem a kérdéses munkakörrel kapcsolatban szereztek szakképzést, vagy legalábbis nem volt megfelelő minősítésük az elvégzendő feladatkörhöz. Ezek az emberek nem tudják teljesíteni a szakmában megkövetelt mennyiséget és minőséget sem. Azonban ha a reform, úgy fog megtörténni, hogy ezek az emberek mégis ebben a munkakörben maradnak, akkor biztosan szembesülnünk kell majd az elégedetlen polgárokkal is, akiknek joguk van a minőséges szolgáltatásokhoz. Azon kell elgondolkodni, hogy vajon olyan államra van szükségünk, ahol az egyes dokumentumok kiváltására órákat, vagy napokat kell sorban állni, vagy inkább egy sokkal hatékonyabb, minőségesebb, szakképzettebb és gyorsabb közigazgatási rendszerre.
Feltétlenül szükség van az elbocsátásokra?
– Sohasem állítottuk, hogy a közigazgatásban ne lenne munkaerő-felesleg. Mindegyik ágazatában számolnunk kell vele. A szakszervezetünk álláspontja szerint az elbocsátások esetén nagyon fontos meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek alapján történnek majd az elbocsátások. Nem engedhetjük azt, hogy a több évtizedes munkatapasztalattal bíró, vagy fiatal, szakképzett és rátermettségüket bizonyított munkásoknak mondjanak fel. De megoldás lehetett volna, ha életbe lép az a szociális program, amelyet a közigazgatási minisztérium javasolt – kidolgozásában mi is részt vettünk –, amely szerint a nyugdíj előtt álló hivatalnokok nyugdíjazhatták volna magukat. Ezzel a programmal akár 10–20 százalékos létszámleépítést is elérhettünk volna, és talán nem került volna sor az IMF ez irányú követelésére. Most viszont nem tudjuk, hogy a kormány hogyan szeretné végrehajtani mindezt.
