Európában Szerbia az egyetlen ország, ahol még nem származtatták vissza az állami földeket jogos tulajdonosaiknak, hanem még mindig bérbe adják . A bérbeadást az állam jogszabályban szabályozza, azonban ezt a törvényt a kormány az idén módosította. 2009-től ezeket a földterületeket előre meghatározott program szerint lehet használni, erről az önkormányzat által kinevezett bizottság dönt. Az állami földek bérbeadásáról szóló törvény lényegesebb módosításait Grgur Stipić , az állami földek bérbeadásával foglalkozó szabadkai bizottság elnöke mutatta be röviden lapunknak.
– Az állami földek bérbeadásáról szóló törvény legfőbb módosítása talán a kétkörös rendszer bevezetése. A földek bérbeadásának árverése tehát két körből fog állni, az első körben azoknak a bejegyzett mezőgazdászoknak van joguk licitálni, akik ugyanabban a kataszteri községben gazdálkodnak, mint ahol az árverésre kerülő parcella helyezkedik el. Azok a jogi személyek is jogosultak az árverésre, akik az adott önkormányzat területén vannak bejegyezve. A második körben pedig bárki, bárhonnan licitálhat – magyarázta Grgur Stipić. – Újdonságnak számít még a bérösszeg is. A licitáció első körében a kikiáltási ár az adott földterület piaci értékének 100 százaléka, a második körben pedig a földterület piaci értékének 70 százaléka. Tehát az árendába kerülő föld kezdőárát az előző évi licitációk átlagából számítják ki. Ez az idén 14 ezer dinárt jelent a harmadosztályú, és 17 ezer dinárt az első osztályú föld esetén. Fontos megemlíteni, hogy a bérleti díjat előre be kell fizetni, vagyis még a szerződés megkötése előtt át kell utalni azt. Az állattenyésztők számára könnyítésnek számít a bérbevétel elsődleges joga, amellyel előnyt szerezhetnek a földművesekkel szemben. Ezt a jogot bárki megkaphatja, akinek állatállománya van, függetlenül attól, hogy regisztrált állattenyésztő-e vagy sem. Természetesen a bejegyzett állattenyésztők különböző kedvezményeket fognak kapni. Fontos, hogy a jövő évben minél több tenyésztő bejegyeztesse állományát. Meg kell még jegyeznem, hogy a bérbevétel elsőbbségi jogát előre határozzák meg, amely szerint vélhetően október 15-ig be kell majd adni minden szükséges dokumentációt a 2010-es programhoz.
A módosított törvény maradéktalanul kielégíti a fellépő igényeket?
– Az állattenyésztők elsőbbségi jogánál a Mezőgazdasági Minisztérium véleményem szerint nem határozta meg megfelelően, hogy a tenyésztőknek milyen dokumentációt kell átadniuk joguk érvényesítése érdekében. Ugyanakkor azt se határozták meg kristálytisztán, hogy mekkora földterületeket kaphatnak majd. Várhatóan a Minisztérium a közeljövőben konzultálni fog az érintettekkel és meghatározzák, hogy mekkora lehet az a parcella, amely kielégíti az egyes állattenyésztők igényeit. A második probléma a kikiáltási ár, ugyanis az az első körben a földterület piaci értékének 100 százaléka, míg a második körben – amikor már bármely szerb állampolgár bérbe veheti – annak csupán 70 százaléka. Ez igazságtalan. De megváltoztathatatlan, hiszen érvényes rendeletekről van szó. Nagy gondot jelent mindezek mellett az állami földek bérbeadásánál azoknak a parcelláknak az ügye, amelyek a licitáció megtörténtekor még bérben voltak. Azóta ezek a szerződések lejártak, és peren kívüli eljárásokkal kellett volna szabályozni bérbevételi jogukat. Ezek az eljárások még nem fejeződtek be, így komoly összegektől maradnak el a községek, az önkormányzatok, hiszen ezeknek a földeknek a haszonbérei nem voltak befizetve.
A törvény módosítás értelmében az állami tulajdonban lévő földeket legfeljebb csak 3 évre lehet bérbe adni. Miért?
– Az állami földeket mindössze három évre lehet bérbe adni a vagyon-visszaszármaztatási törvény miatt. Az egyházak és a vallási közösségek vagyonának visszaszármaztatásáról szóló törvény világosan kimondja, hogy azt az állami földterületet nem szabad bérbe adni, amelyik már be van jelentve a Szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Igazgatóságban. Ezért a Mezőgazdasági Minisztérium úgy döntött, hogy nem engedélyezi az állami földek bérbeadását hosszabb időre, ugyanis ha véletlenül a közeljövőben meghoznak egy új restitúciós törvényt és visszaszármaztatnak egyes földterületeket, az jelentősen bonyolítaná a szerződések rendezését.
