A belgrádi különleges bíróság elkobozta a zimonyi klán két volt vezérének telkét a zimonyi Schiller utcában. Ez volt az első olyan bírósági ítélet Szerbiában, amellyel a bíróság véglegesen elveszi a bűncselekményből származó vagyont. A bűncselekményből származó vagyon elkobzásáról szóló törvény alapján az ügyészség megközelítőleg négyszáz személy ellen indított eljárást. A tegnapi nap viszont nem csak a precedens értékű ítélet megszületése miatt kiemelkedő, ugyanis kilenc évvel ezelőtt ezen a napon vette kezdetét a miloševići rezsim bukása.
A különleges bíróság elkobozta Tatjana Spasojević és Maja Luković Dušan Spasojević-Šiptar és Mile Luković-Kum özvegyeinek telkét, tudósított a Beta hírügynökség tegnap. Az elkobzást a tavaly októberben elfogadott és az idén márciusban hatályba lépett bűncselekményből származó vagyon elkobzásáról szóló törvény értelmében törvény tette lehetővé. A törvény hatályba lépése után Slobodan Radovanović köztársasági ügyész azonnal meg is jegyezte, hogy a zimonyi klán vagyonát fogják elsőként felszámolni. Az érintetteknek nyolc napon belül fellebbezhetnek a döntés ellen, viszont a kérelem ellenére mindenképpen végrehajtják az ítéletet. A Beta információi szerint az elkobzásra kerülő földterület összesen 21 ár és 29 négyzetméteres, amelynek közel egymillió eurós értéke van.
Slobodan Milivijević, a családokat képviselői ügyvéd szerint azért kobozták el a telket, hogy lehetetlenné tegyék az özvegyek által kezdeményezett eljárást, amelyben a belgrádi Községi Bíróságon kártérítési címén beperelték az államot. A klán vezetői 2003. március 27-én, a Szablya elnevezésű rendőrakció során lelték halálukat. A rendőrség jelentése szerint fegyveres ellenállást tanúsítottak.
A két özvegy 2004-ben perelte be a Szerb Köztársaságot, Belgrád várost, a zimonyi községet és a szerbiai Belügyminisztériumot a Schiller utcai ház és bevásárlóközpont lerombolása miatt. Tanja Spasojević és Maja Luković 8,5 millió euró kártérítést követeltek, állításuk szerint a Schiller utcai létesítményeket 2003. március 23-án jogtalanul rombolták le.
Az építőipari munkások a csendőrség segítségével 9 nappal korábban, március 14-én kezdték meg a létesítmény lerombolását. A belgrádi városi képviselő-testület akkor közölte, hogy a több mint 2000 négyzetméternyi hasznos felületű Schiller utcai létesítményt, amelynek keretében egy bevásárlóközpont is volt, engedély nélkül építették.
A Beta szerintJovan Prijić, a különleges ügyész helyettese azzal indokolta meg az özvegyek ellen indított eljárást, hogy az ügyészség tudomása szerint Tanja Spasojevićnek és Maja Lukovićnak sohasem volt törvényes jövedelme. Az ügyész állítása szerint Spasojević és Luković kizárólag szervezett bűnözés útján pénzelték magukat és szereztek óriási vagyont.
A védelem szerint Spasojević és Luković a telekért összesen 123 ezer márkát és 120 ezer dinárt fizetett két részletben, 1997-ben és 1998-ban. Állításuk szerint a pénzt Zlatko Jurak, Tanja Spasojević apja adta. Rövidesen ezután olimpiai méretű medencét, 2000 négyzetméteres, négyemeletes üzletközpontot és három villát építettek. Az épületkomplexumot Zoran Đinđić meggyilkolása után rombolta le a belgrádi rendőrség, olvasható a Beta hírügynökség jelentésében.
A bűncselekményből származó vagyon elkobzásáról szóló törvény szerint attól a gyanúsítottól kobozható el a vagyon, akinek a törvényes jövedelem nem arányos a vagyonával, vagyis nem tudja bebizonyítani, hogy a birtokát törvényes jövedelmekből vásárolta. A törvény szerint a vagyont véglegesen el lehet kobozni attól, akit jogerősen bűnösnek ítélnek szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, illetve más bűncselekmény vádjában.
Az ügyészség összesen 384 személy ellen indított vagyonelkobzási eljárást, a különleges bíróság 124 személy ügyével foglalkozik, míg 260 személy ellen a rendes bíróságokon folyik az eljárás.
Miljko Radisavljević különleges ügyész korábbi bejelentése szerint többek között kivizsgálják Stanko Subotić Canet, Sreten Jocić, másnéven Joca Amsterdam, Sreten Karić, a Mobtel volt vezérigazgatójának, Milovan Bojić volt egészségügyi miniszter, Slaviša Purić, az Intereksport vezérigazgatójának, valamint Branislav Uskoković, a Belgrádi Áramszolgáltató volt vezérigazgatójának vagyoni helyzetét.
Elnökségem alatt semmilyen zimonyi klán sem létezett – Slobodan Milošević, 2003. augusztus 17., Hága
Kilenc év múlt el Slobodan Milošević bukása óta, amikor is Szerbia polgárai az ellenzéki Vojislav Koštunicára voksoltak a 2000. szeptember 24-én megrendezett szövetségi elnökválasztásokon. Koštunica már az első fordulóban megszerezte a szavazatok több mint felét, de Milošević nem ismerte el vereségét. A következő hetekben Belgrádban tüntetések sorozata kezdődött, végül 2000. október 5-én kétszázezer tüntető megdöntötte a kormány hatalmát, és ezt követően hivatalosan is elismerték Koštunica győzelmét. Ezzel a nappal ért véget az a több éves miloševići rezsim, amelyet háborúk, szegénység, valamit az emberi jogok megsértése fémjeleztek.
Teofil Pančić, a Vreme hetilap politikai kommentártora szerint még a lemondott Büszkeség napi felvonulás árnyékából tekintve is kimondható, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása ma jobb, mint kilenc évvel ezelőtt. Véleménye szerint a szerbiai demokrácia sokat fejlődött, annak ellenére is, hogy a politikai elit sokszor tévelyeg. A B92-nek adott interjújában kiemeli, hogy Európa mindenképp meg fogja büntetni Szerbiát, mert fejet hajtott az erőszakos szélsőséges csoportok akarata előtt. Szavai szerint a szerb kormány büntető hadjárata a szélsőséges csoportok ellen semmi más, mint az elkövetett hiba kompenzációja.
