Szenzációs felfedezésről számolt be a londoni Times csütörtöki számában, amelyet az amerikai űrhivatal, a NASA is megerősített. Eszerint a Chandrayaan-1 indiai űrszonda, amelyik egy NASA-műszert vitt magával, vizet talált a Holdon. Az adatok szerint az eddig száraz, kietlen felszínűnek gondolt, hideg Holdon három űrszonda mérései szerint is van víz. Ez a három űreszköz: az amerikai Deep Impact és Cassini, illetve az indiai Chandrayaan-1. Hiába akarta a Science hetilap csütörtök estig eltitkolni a Holddal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket, a világ különböző pontjain megjelent beszámolók miatt már egy nappal korábban nyilvános lett a hír. Az indiai szonda berendezése az M3 (Moon Mineralogy Mapper), a Hold felszínéről visszavert fény színképének elemzésével derítette ki, hogy víz található ott. A Deep Impact a sarkok környékén szintén érzékelte a vízre, illetve annak alkotóelemeire utaló jeleket, míg a Cassini űrszonda 1999-ben repült el a Hold mellett. Az évtizedes mérések most nyilvánosságra hozott következtetése az, hogy víz van a Holdon. Hogy miként lehetséges ez, azt Csengeri Tímea csillagász magyarázta el lapunknak. A vajdasági származású fiatal (25 éves) kutató az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen végezte el a csillagász szakot, pillanatnyilag Párizsban tartózkodik doktori képzésen. Szakterülete a csillagkeletkezés, azon belül pedig a nagy tömegű csillagok keletkezése.
– A felfedezésnek azért van ekkora jelentősége, mert a most megjelent három különböző tudományos publikáció, három teljesen különböző forrásból, különböző műszerből, valamint eltérő időből jutott ugyanarra a következtetésre, hogy a Holdon víz található. Eddig kísérőbolygónkról az emberek olyan képet alkottak magunkban, hogy száraz égitest – egyébként az is –, valamint, hogy víz nem található rajta. Egyrészt ez abból következik, hogy a holdnak nincs saját légköre, tehát a könnyebb anyagok elillannak. Másrészt az Apolló űrprogram keretében rengeteg kőzetet hoztak le a Hold felszínéről és ezekből is arra következtettek, hogy egy teljesen száraz égitestről van szó. Ez a három különböző tudományos publikáció, ami most megjelent, azonban nem mond teljesen ellent ezzel, ugyanis a holdfelszínen nincsenek, tengerek, folyók, ugyanis folyékony halmazállapotú víz nem létezhet a Holdon. Viszont kimutatták, hogy a vízmolekulák a kőzetekhez kötődnek, vagyis olyan ásványok vannak a holdfelszínen, amelyek hidratált formában vannak jelen. Tehát arról van szó, hogy a vízmolekulák az ásványokhoz vannak kötve. Csak most jutottunk el odáig, hogy érzékeny, erre a célra elkészített műszerekkel ki tudtuk mutatni, hogy a holdfelszín legfelsőbb rétegében vízmolekulák találhatók. Viszont az eredmények csak erre a legfelsőbb felszíni törmeléktakaróra, a porózus rigolit rétegre vonatkoznak.
A Holdon található víz honnan ered?
– Nem követhető pontosan, hogy honnan ered a víz. A holdon található vízmolekulákkal kapcsolatban a kutatók napi változásokat figyeltek meg. Ez azt jelenti, hogy a vízmolekulák egy aktív körforgásnak a részesei. Ezekből az eredményekből nem követhető a pontos eredete. Mivel a molekulák egy körforgás részesei, gyakorlatilag folyamatosan képződhetnek vízmolekulák a Hold felszíni rétegeiben. Víz keletkezhet a Napból érkező sugárzás, napszél hatására is, ugyanis protonokat, hidrogénatomokat tartalmaz, amelyek reakcióba lépve a holdfelszín anyagával, oxigént kiszakítva onnan, létrehozhatnak hidroxid gyököt, illetve vízmolekulát is. A másik lehetséges forrás pedig az, hogy a naprendszerünkbe bejutó üstökösök vizet, és illóanyagokat is tartalmazhatnak, amelyek forrásként szolgálhatnak a Holdon található vízkörforgás számára.
Miért számít jelentős felfedezésnek, hogy víz található a Holdon?
– Azért lett nagyon felkapott a kísérőbolygónkon található vízről szóló hír, mert az embert mindig is érdekelte, hogy feljusson a Holdra és holdbázisokat létesítsen. A szakemberek úgy képzelték, hogy a közeljövőben ez meg is fog valósulni. Egyértelmű, hogy nagyon fontos forrás, ha a holdfelszín különböző rétegeiből víz nyerhető ki, hiszen az űrhajósok fel tudnák használni ivóvíznek, valamint – a vizet oxigénre és hidrogénre bontva – légzésre és energiaforrásként üzemanyag-szükséglet biztosítására is szolgálhat. Ez a felfedezés olyan szempontból jelentős, mert a megfigyelésekből kiderült: az aktív körforgás abból is áll, hogy a víz a pólusok felé vándorol. Ebből az következik, hogy a nagyobb kráterek belsejében nagyobb felszín alatti vízrétegek halmozódhatnak fel. Ha ezt ki lehetne használni holdbázis építésekor, mindenképpen fontos lenne. Az más kérdés, hogy egy ilyen program jelentős anyagi terhekkel bír és a jelen pillanatban nem valószínű, hogy a közeljövőben ez reális program lesz.
Ez a felfedezés mennyire fogja befolyásolni az emberek gondolkodását?
– Az a legnagyobb baj, hogy egy átlagember, ha vízről beszélünk, rögtön a folyékony vízre tengerekre, ivóvízre gondol. Na most a Holdon hidratált, ásványokba zárt, ásványokhoz kötött vízről van szó. Tehát először azokat a félreértéseket kell elkerülni, tisztázni, hogy ebben az esetben nem olyan folyékony halmazállapotú vízről van szó, mint ami itt, a Földön az életet jelenti. Mindenképpen egy olyan felfedezés történt, amely jelentősen megváltoztathatja a Holdról alkotott képünket, hiszen elősegítheti, hogy holdbázisokat lehessen létesíteni, ahol hosszabb ideig tartózkodhatnak az űrhajósok, és további kutatásokat végezhetnek.
