A gazdaság európai útja

Technológiai innovációval az európai úton címmel üzletember-találkozót tartottak Szabadkán, azzal a céllal, hogy bepillantást nyújtsanak a klaszterek világába, információt adjanak a nemrég kiírt magyar–szerb IPA pályázati lehetőségekről, valamint kapcsolatot teremtsenek a magyarországi és a vajdasági vállalkozók között.

A több mint harminc szakember részvételével megtartott konferenciát Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy egy ilyen fontosságú témára vonatkozóan került sor tanácskozásra. Rövid beszédében kiemelte a fejlesztések, az innováció fontosságát, és elmondta, hogy Magyarországban jelenleg a GDP 1 százalékát fordítják erre a célra, de 2012-re ezt az összeget már a GDP 1,4 százalékára akarják emelni. Szavai szerint rendkívül fontos, hogy a közszféra ráérzett a kutatás, az innováció és a fejlesztés ösztönzésének szükségességére.

– A kutatás és a fejlesztés mindig mostohagyereke volt a költségvetésnek – jegyezte meg a főkonzul.

Ritz András, a szabadkai Pro Regio Kft. igazgatója megnyitó előadásában kihangsúlyozta, az innováció, a fejlesztés azért fontos, mert az Európai Unióban megfelelő minőség és kapacitás szükséges. A csatlakozás pedig napról napra közelebb van hozzánk.

Kudlik Erika, Szabadka város gazdaságfejlesztési irodájának koordinátora ismertette a jelenlévőknek a város befektetési lehetőségeit, őt követően pedig Kollár Ferenc, a szegedi Innovum Kft. ügyvezetője többek között bemutatta a klaszterek előnyeit, mint amilyenek például az együttműködés, az összetartás és a nemzetközi kooperáció lehetősége, de ide sorolható a továbbképzés, az ügyvezetés, a jogi képviselet, a logisztikai, illetve a hálózati kommunikáció és még sok minden más.

– A régió gazdasági átalakulása nem volt zökkenőmentes a klasztereket tekintetbe véve, ezt a helyzetet tovább nehezítette a gazdasági világválság. A pesszimista elemzők szerint a gazdasági válság miatt összeomlások várhatóak Kelet-Európában, de meggyőződésem, hogy a recesszió további két évig fog csak tartani. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatos előnyöket, mint az előcsatlakozási alapokat ki lehet és ki kell használni, de ami igazán számít, az a kétkezi munka – mondta a szakember.

Illyés Szabolcs, a Klaszter.com hírügynökség munkatársa kiemelte, fontos tudatni az emberekkel, miről szól és mik az előnyei a klasztereknek. Egy nemrégiben elvégzett és még feldolgozás alatt lévő felmérés szerint az egyetemi hallgatók nagy része nem ismeri a klaszter fogalmát. Ezért alapították meg a hírügynökséget, hogy hétköznapi emberek számára is „emészthetővé”, feldolgozhatóvá tegyék a klaszterekkel kapcsolatos információkat.

– A globalizáció és a fokozódó versenyhelyzet növekvő követelményeiből adódó kihívásokra a legeredményesebben a hálózatban való gondolkodással válaszolhatunk – vélte a hírügynökség munkatársa.

Szecsei Mihály közgazdász a szerbiai lehetőségeket mutatta be, majd megjegyezte, hogy a szerb kormány kevés pénzeszközzel támogatja a klasztereket, hiszen kevés klaszter létezik Szerbiában. Ugyanakkor problémát jelent az is, hogy a klasztereket nem lehet bejegyeztetni klaszterként, hanem csak alapként. Szavai szerint ezt a problémát minél előbb meg kellene oldani.

– A vajdasági kormány jobban támogatja a klasztereket, hiszen rájöttek, hogy az EU-hoz való alkalmazkodás egyik legjobb eszköze a klaszterekben rejlik. A klaszterek viszont nem növelik meg a profitot, hanem biztosítják a feltételeket a profitemeléshez – vélte a közgazdász.

A tanácskozás során Pitó Enikő, az ITD Hungary Dél-alföldi régió vezetője bemutatta az idei szerb–magyar IPA programot, amelyen összesen 16 millió euró lesz szétosztva. Szavai szerint nagyon fontos, hogy a programok közösek legyenek, és látszódjon, hogy a felek nem csak a lehívható pénz miatt pályáztak, hanem régebb óta dolgoznak együtt. A pályázatok beadásának határideje december harmincadika, azonban ha valaki személyesen, vagy gyorspostán szeretné leadni, akkor december 18-áig kell azt megtennie az ITD budapesti irodájában.