Pénteken tartja alakuló ülését a Szerb Köztársaság Kisebbségügyi Tanácsa. A tanács elnöke Mirko Cvetković kormányfő, míg tagjai a nemzeti kisebbségek tanácsainak elnökei, valamint Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, Milan Marković önkormányzati és közigazgatási miniszter, Ivica Dačić belügyminiszter, Nebojša Bradić művelődési miniszter, Žarko Obradović oktatásügyi miniszter, Snežana Samardžić Marković sport- és ifjúságügyi miniszter, Bogoljub Šijaković vallásügyi miniszter és Snežana Malović igazságügyi miniszter lesznek. Az alakuló testülettel kapcsolatban Józsa László val, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével beszélgettünk.
– A szóban forgó testület korábban is létezett egy kormányrendelet alapján, még az első Koštunica-kormány idejében. Tagjai voltak a kormányfő, a kisebbségi ügyekkel bármilyen vonatkozásban lévő miniszterek és az összes létező nemzeti tanács elnöke, valamint a Szerbiai és Montenegrói Zsidó Hitközségek Szövetségeinek elnöke is. Ez tulajdonképpen egy olyan magas szintű fórum, ahol elsősorban a kisebbségvédelem, az állam kisebbségpolitikájának elvi szintű kérdései kerülnek napirendre, követi, miképp érvényesülnek a nemzeti kisebbségek törvény által biztosított jogai, és megvitatja a szerb kormány számára a nemzeti kisebbségeket érintő törvényeket. Mindezen túlmenően vannak olyan kérdések is, ahol kifejezetten döntéshozatali jogosítványa van ennek a testületnek, mint például a nemzeti szimbólumok és ünnepek meghatározása. Amikor a Magyar Nemzeti Tanács annak idején elsőként meghatározta a vajdasági magyarság nemzeti szimbólumait, akkor ezeket a szimbólumokat az akkori ugyan ilyen nevű testület fogadta el. Hasonlóképpen a pénteki ülésen az érdemi napirendi pontok között, az azóta meghatározott, de még jóvá nem hagyott kisebbségi szimbólumok jóváhagyása is megtalálható.
Milyen kérdések találhatóak a napirendi pontok között?
– Alakuló ülésről lévén szó, megválasztjuk a Szerb Köztársaság Kisebbségügyi Tanács titkárát, meghatározzuk a tanács működési szabályzatát és több nemzeti kisebbség szimbólumait, valamint ünnepeit. Ugyanakkor érlelődnek a napirendi bővítési pontok javaslatai, ugyanis szerdán lesz a nemzeti tanácsok elnökeinek koordinációs ülése Újvidéken. Itt szót ejtünk többek között a népszámlálás előkészítésében mutatkozó lényegesnek tűnő problémákról. Tudniillik a nemzetiségi hovatartozás kinyilvánításának tervezett rendszerével bajok vannak. Erről ma fogunk tárgyalni és javasolni fogjuk pénteken a napirendi pontok bővítését. Mindezek mellett személyesen javaslatot fogok tenni azzal kapcsolatban, hogy a testület foglaljon állást a külön kisebbségi választói névjegyzékbe történő állampolgári feliratkozás ösztönzésének kormányzati feladatairól. Ugyanis véleményem szerint ebben a kampányban a kormányzatnak is részt kell vennie. Ez természetesen nem teszi feleslegessé azt, hogy mi magunk, szervezeteinken keresztül az elkövetkezendő négy hónapos időszakaszban saját hatásköreinken belül ne tegyük meg ugyanezt.
Véleménye szerint miért fontos, hogy megalakul ez a testület?
– A testület megalakulása azért fontos, mert közvetlen kommunikációt biztosít a nemzeti tanácsok és a kormány legfelelősebb tagjai között. Nincsenek túlzott elvárásaink, hiszen ez a testület nem alkalmas arra, hogy mindent egymaga oldjon meg. A kisebbségvédelem terén továbbra is állandó, soha nem csillapodó erőfeszítéseket kell tenni a képviselőinknek, a kormányzati tisztségviselőinknek, a cselekvőképes helyzetben lévő pártjainknak és magának a nemzeti tanácsnak. Az eszközrendszerünk a testület megalakulásával egy elemmel bővül és így mindenképpen növekednek az érdekérvényesítési esélyeink, de a siker továbbra is a közösség képviselői által kifejtett tevékenységtől függ.
