Tegnap és tegnapelőtt Hollandiában vendégeskedett a szerb kormány európai uniós Integrációs és Külügyi Bizottságának delegációja. Annak ellenére, hogy a tárgyalás nyilvánvalóan újabb lépést jelent európai integrációs utunkon, és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter nyíltan Szerbia mellett lobbizott, Hollandia nem változtat az álláspontján. Számukra az a legfontosabb, hogy minél előbb Hágában tudhassák Ratko Mladić volt tábornokot.
A két napos látogatás a holland parlament meghívására történt. Célja kettős volt: egyrészt a kapcsolatépítés, másrészt pedig a Szerbiáról fennálló negatív kép javításának kísérlete, számolt be lapunknak Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöke. Az imázsépítés nem szépítgetésekről szólt, hanem a valós problémák megvitatásáról – mondta.
– Természetesen nem várhattuk ettől a találkozótól, de még ez elkövetkező néhánytól sem, hogy a holland parlament megváltoztatja álláspontját, amely úgy szól, hogy: amíg Ratko Mladić tábornok nem lesz Hágában, addig gyakorlatilag Szerbia integrációs útja formális értelemben nem mozdul előre, mert Hollandia nem járul hozzá – véleményezte a látogatást Varga László.
Mint megjegyezte, a holland álláspont oka abban keresendő, hogy ottani békefenntartók voltak jelen a srebrenicai mészárlás során, aminek ismert következményei miatt megbukott az akkori holland kormány. Ugyanakkor nem számít jó hírnek, hogy Hollandiában bővítésellenes hangulat van. Ebből következően az újonnan csatlakozó államoknak nyilvánvalóan sokkal szigorúbb feltételeket kell majd teljesíteniük, mint annak idején Romániának és Bulgáriának – vélte az Integrációs Bizottság elnöke.
– A csatlakozás folyamata sokáig fog tartani, azonban a vajdasági magyaroknak jó hír lehet az, hogy a feltételek között van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása is – mondta Varga.
A holland álláspont megváltozására akkor lenne esély, ha a szerbiai bűnüldöző szervek megtalálnák a keresett háborús bűnösöket, és az olyan nagy befolyással rendelkező államok, mint Németország, Anglia, vagy az Egyesült Államok valamiféle nyomást gyakorolnának Hollandiára – mondta Varga László.
– Ebből a szempontból nagyon nagy hátralépést jelentett az orosz köztársasági elnök szerbiai látogatása – vélekedett az Európai Integrációs Bizottság elnöke.
A tárgyalás során szóba került a NATO csatlakozás kérdése is – igaz, nem uniós csatlakozási feltételként, hanem egy olyan lehetőségként, amely felgyorsíthatná a csatlakozás folyamatát, számolt be lapunknak a képviselő.
Ugyanakkor a szerb küldöttség meghívta a holland parlamenti bizottságot Belgrádba, hogy győződjenek meg róla, hogy Szerbia mindent megtesz a háborús bűnökkel gyanúsítottak kézre kerítéséért. A holland fél válaszában kiemelte: elhiszik, hogy Szerbia mindent megtesz, azonban nem látnak biztosítékot arra, hogy valóban el is fogják Mladićot, ugyanis 2004-ben, amikor le lehetett volna tartóztatni a még szabadlábon lévő körözötteket, gyakorlatilag a mostani politikai vezetők nagy része ugyanúgy hatalmon volt, mint most.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy Serge Brammertz hágai főügyész novemberi jelentése befolyásolhatja-e Hollandia álláspontját, az Európai Integrációs Bizottság elnöke azt válaszolta, hogy valószínűleg nem, ugyanis a holland külügyminiszter a napokban azt nyilatkozta: szuverén módon fogják értékelni, hogy teljes az együttműködés avagy sem. Így hagytak egy kiskaput, hogy megtarthassák álláspontjukat.
– A jelek szerint Hollandia nem készül megváltoztatni az álláspontját – véli a szerb parlament Integrációs Bizottságának elnöke.
Mindezek ellenére Varga László fontosnak tartja, hogy tárgyaltak, ugyanis az ilyen apró lépések jelentősen befolyásolhatják a holland álláspontot. Mint megjegyezte, a következő lépés várhatóan az lesz, hogy a holland képviselők, az év végéig pedig a holland külügyminiszter is ellátogat Belgrádba.
