Se halastó, se legelő Két éve rozsdásodnak a munkagépek
Várjuk a befektetőket, s ha egyik-másik megjelenik, akkor előzékenyebbek vagyunk velük, mint egyébként. Szinte mindenki állása bizonytalan, s ha valaki felkínál tíz új munkahelyet egy hatszáz lakosú falucskában, azt már megváltóként tisztelik. Nyilván ezért is türelmesek a lukácsfalviak az újvidéki Eco Helix Kft.-vel szemben, amely 2,5 évvel ezelőtt azzal az ígérettel vette bérbe a falu legelőjét, hogy majd a helyén halastavakat létesít, munkahelyhez juttat tíz helybélit, a helyi közösségnek pedig majd jól jön a bérleti díj.
Az ígéretekből eddig semmi sem valósult meg: nincs halastó, így munkahelyek sem nyílhattak, de még a bérleti díjat sem fizetik. Az egyetlen változás az, hogy feltúrták a falu legelőjét, pontosabban egy részéről leszedték a termőtalajt. A lukácsfalviak magyarázatot várnak a beruházótól, közben türelmük egyre fogy.
A Nagybecskerek melletti Lukácsfalvát kertészeiről és a halastavakról ismerik. De egykor híressége volt a településnek az is, hogy a falu alatt legeltették a birodalom kiváló ménesét. A mai napig is Csikósnak hívják ezt a határrészt. De napjainkban már lassan legelő nélkül marad a falu, amelyben negyven család él állattartásból. Naponta150 tehenet hajtanak ki a falu melletti legelőre. Most körbefogták őket a halastavak. Emiatt elsősorban az állattartók gondterheltek, de a kertészek öröme sem felhőtlen. Sokan nem értik, hogy miért éppen itt, ezen a vizekkel övezett szűk földsávon kell (újabb) tavakat létesíteni, hiszen a vízszint (nem szándékos) emelése beláthatatlan következményekkel jár. A Fehér-tó az elmúlt egy évszázad alatt már több mint száz hektárnyi legelőt nyelt el (csak az elmúlt másfél évtized alatt egy hektárnyi legelőt mosott el a víz).Ráadásul négy évvel ezelőtt, árvízveszély idején, gáttal övezték a falut, amivel megint megnyirbálták a legelőt. Még kártérítést sem kaptak emiatt. Mint hallottuk, az egykor szemet gyönyörködtető Csikós gyepét is feltúrták.
Az újvidéki Eco Helix Kft.2007 májusa óta bérli a Lukácsfalva melletti 53 hektárnyi legelőt, a szerződés szerint 20 évre, ennek fejében pedig évente 161 ezer dinárt kötelesek fizetni a helyi közösségnek. A beruházó két halastavat szándékozott (szándékozik) létesíteni a bérelt területen, a szerződés egyik tétele pedig az, hogy a beruházó kötelezettséget vállalt arra, legkésőbb 2008. szeptember elsejéig legalább tíz helybélinek munkát biztosít, persze ha a faluban van számukra megfelelő káder. A beruházó a falu szélén megvett egy házat, amely a leendő halastóra néz, és nyilván ez a leendő ügyviteli épületük. Az épületet felújították, az udvarban viszont rozsdásodnak a munkagépek. A 260 ezer eurós beruházáson már látszódnak a pusztulás jelei. Nem hivatalosan annyit tudtunk meg, hogy a beruházó beszerzett minden szükséges engedélyt, kifizetett minden köztársasági, tartományi és községi illetéket. A probléma állítólag abban rejlik, hogy a beruházó nem tud megegyezni a közeli csatorna vizének igénybe vételéről az Écska Halgazdasággal, amely annak tulajdonosának mondja magát. Talán félnek a konkurenciáról, vagy valami más áll a dolog mögött, ezt egyelőre nem sikerült megtudnunk. Felhívtuk Aleksandar Devićet, az Eco Helix Kft.Igazgató Bizottságának elnökét, aki azt ígérte, hogy a jövő héten ellátogat Lukácsfalvára, és nyilatkozik a dolog hátteréről.
Paligrósz István, a VMSZ helyi szervezetének elnöke szerint a falunak jól jön minden dinár, hiszen Nagybecskerek városától egyre kevesebb pénzt kapnak. A közösségi életre szinte semmi sem jut. Nem is beszélve arról, hogy a vízzel övezett településnek sem vízvezetéke, sem szennyvízelvezető-hálózata sincs. A leendő tavakból szivárgó víz pedig komoly környezetvédelmi kockázattal járhat.
A gulyás most a falutól távolabbi legelőkre tereli a teheneket, bár sokan nemigen látják értelmét az ilyen legeltetésnek, hogy az állatoknak mindennap nyolc kilométert kell legyalogolniuk. A helyi közösség ráadásul évi 70 ezer dinárért kibérelte a Suvajkának nevezett határrész legelőjét, de a nagy távolság miatt a gulya még egyszer sem legelt rajta.
A helyi közösség tanácsa nem tudja, mitévő legyen. Mint Balanyi Sándor tanácstag, a helybeli Fehér-tó Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület elnöke mondja, a beruházó szándékának a komolyságát támasztja alá a tény, hogy vett a faluban két házat és több hektárnyi földet is. Betartotta az ígéretét, és felújította a Szifon-csatornán átívelő hidacskát is. Másrészt egyelőre hiába várják a kft. képviselőjét, hogy elmondja a falubelieknek, miért késnek a munkálatok, és hogy mik a hosszú távú terveik. Ezért még egy kis türelmi időt hagytak a beruházónak. Ha pedig az újabb tárgyalás is sikertelen lesz, akkor következhet a szerződésbontás és a kártérítési igény benyújtása. Hogyha ebből sem lesz semmi, akkor ki kell majd várni 4-5 évet, hogy újra visszafoglalja magának a természet azt, amit elvettek tőle.
