Korhecz Tamás szkeptikus a tanács pozitív hatásait illetően (Fotó: Molnár Edvárd)
Pénteken megalakult a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács. A tanács elnöke Mirko Cvetković kormányfő, míg tagjai a nemzeti kisebbségek tanácsainak elnökei, valamint Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, Milan Marković önkormányzati és közigazgatási miniszter, Ivica Dačić belügyminiszter, Nebojša Bradić művelődési miniszter, Žarko Obradović oktatásügyi miniszter, Snežana Samardžić Marković sport- és ifjúságügyi miniszter, Bogoljub Šijaković vallásügyi miniszter és Snežana Malović igazságügyi miniszter.
Az alakuló ülésen elfogadták a tanács munkarendjét, megválasztották Ana Tomanova-Makanova tartományi tájékoztatási titkárt, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét a testület titkárává, valamint meghatároztak több nemzeti kisebbségi jelképet. Az ülésen egyedül a Bolgár Nemzeti Tanács elnöke nem vett részt, ismeretlen okokból.
– A bővített napirenden döntést hoztunk arról, hogy a testület felhívással fordul az ország nemzeti kisebbségi közösségeihez, hogy a november derekán kezdődő négy hónapos időszakban használják ki a lehetőséget és iratkozzanak fel a kisebbségi közösségek külön választási névjegyzékébe – nyilatkozta lapunknak Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki személyesen vett részt az alakuló ülésen.
Ezen túlmenően a testület támogatásáról biztosította a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői által megfogalmazott és a parlamenti kisebbségi frakció által benyújtott törvénymódosítási indítványt, amely letisztázná, hogy milyen módon kerülne a nemzeti hovatartozásról való kinyilatkozás a 2011-es népszámlálás kérdőíveire.
A szerb kormány a nyár folyamán hozta meg a rendeletét a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács meghozataláról. Hasonló testület már az első Koštunica-kormány alatt is létezett, azonban az elnök sokáig nem hívta össze atanácsot, az új rendelet pedig felváltotta a régi rendeletet. A nemzeti tanácsokról szóló törvény elkészítésekor felvetődött, hogy bekerül a szövegbe a kisebbségügyi tanács intézménye, azonban a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és több civil szervezet tiltakozott ellene.
Így az a fejezet, amely szabályozta volna a nemzeti tanácsok részvételét a Köztársasági Kisebbségügyi Tanácsban, végül kimaradt a nemzeti tanácsokról szóló törvényből, nem lett leszabályozva, magyarázta lapunknak dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár. Azonban ez nem akadályozta meg a szerb kormányt, hogy a régi szövetségi kisebbségügyi törvény alapján – amely ma is hatályos törvény Szerbiában – saját rendeletével létrehozza a kisebbségügyi tanács intézményét.
– Nem történt semmi rendkívüli, csak a kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy ilyen intézményt. A Köztársasági Kisebbségügyi tanácsnak nincs semmiféle hatálya a nemzeti tanácsok fölött – mondta Korhecz.
Annak idején az volt a kifogás a kisebbségügyi tanács ellen, hogy egyfajta piramis csúcsaként a kormány rajta keresztül ellenőrizte volna a tanácsok munkáját. Mint Korhecz megjegyzi, ilyen szerepe a tanácsnak nincs, ugyanis az új kormányrendelet szerint a tanács egy egyeztető fórum, amely olyan aktuális kérdéseket próbál megvitatni, megtárgyalni, amelyek a kisebbségi jogok érvényesítését érintik.
A tanáccsal kapcsolatban a jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár kissé szkeptikus a kisebbségügyi tanács pozitív hatásait illetőleg, ugyanis mint megjegyzi, mivel 15 nemzeti kisebbség van Szerbiában, amelyeknek más-más a problémái, elvárásai és szükségletei vannak, alkalmatlannak tűnik egy ilyen testület arra, hogy egy-egy kisebbséget különösen érintő kérdéssel foglalkozzon.
Donátori konferencia a nemzeti tanácsok megválasztásáért A szerb kormány és a kisebbségügyi minisztérium pénteken donátori konferenciát szervezett az Elnöki Palotában, a Belgrádban székelő nemzetközi szervezetek számára, hogy a költségvetési kötelességén túl kiegészítő eszközöket gyűjtsön a nemzeti tanácsok megválasztására és annak előkészítésére. |
