Kelta sírhalmot találtak a Délkelet nevet viselő új nagybecskereki ipari övezet talajmunkálatai folyamán. A Műemlékvédő Intézet munkatársai megállapították, hogy jelentős régészeti lelőhelyről van szó, a munkálatokat az Alpina cég ideiglenesen leállította, a Városi Tanács pedig 500 ezer dinárt hagyott jóvá a régészeti kutatás megkezdésére.
A munkálatok elején, a helyszínen járt szakemberek nem is sejtették, hogy a területen archeológiai anyag van. De a munkások csakhamar átvágtak egy sírhalmot, amelyben nagyobb számú csontváz mellett kerámiadarabokat és két lábkötőt találtak, amelyek alapján a Vajdasági Múzeum és Régészeti Intézet szakemberei megállapították, hogy kelta sírhalmot találtak. Nada Benjocki régész-műemlékvédő szerint Vajdaság egyik legértékesebb lelőhelyéről van szó, mert először találtak Közép-Bánát területén kelta sírhalmokat. Lehet, hogy majd a régészeti anyagból választ kapunk arra a kérdésre, hogy a kelták mikor érkeztek erre a vidékre: hogy ez-e az a periódus, amikor a Nagy Sándorral való tárgyalásra érkeztek (i. e. 335) vagy a vereség után, délebbi területről, visszavonuló keltákról van-e szó, akik megalapították Singidunumot (Belgrád) és letelepedtek ezen a vidéken. Jelentősebb kelta lelőhelyeket Szerémség területén tártak fel, míg Bánátban eddig csak kisebb kelta archeológiai anyag került elő a Batka és az Elemér lelőhelyeken. De sírhelyeket eddig ezen a vidéken még nem találtak.
– Az átvágott sírhalomban 18 sírhelyet vettünk számba. A sírhalom azonban az idők folyamán valamint a mostani munkálatok következtében részben megsemmisült és kérdés, hogy majd hány teljes sírhelyet találunk, amelyeket régészetileg feldolgozhatunk. Annyit sikerült megállapítani, hogy egyes koponyamaradványok homlokzatát zöld színű patina borítja, ami arra utal, hogy fémből készült tárgyakkal lettek eltemetve. De a biztosabb következtetéseket csak azután lehet majd levonni, hogyha szakemberek kimennek a terepre és elkezdődik a régészeti ásatás – nyilatkozta a régész-műemlékvédő.
Az eddig begyűjtött anyagból kitűnt, hogy ebben a sírhalomban különböző korosztályú személyeket temettek el, gyerekektől a felnőttekig. Vannak olyanok, akiket megöltek, mások természetes halállal távoztak az élők sorából. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy egy családi sírboltról van szó.
A kelták civilizációja az i. e. 5. század végén jelent meg a Kárpát-medencében. Tovább építették a korábbi népek nagy földvárait, úthálózattal biztosították a kereskedelem és a katonaság mozgását. A több nemzedékes család egy nagy kunyhóban élt együtt, amely kőből, sövényfonadékból és vályogból készült. Az ennivalót agyagedényekben tárolták és tálalták. A keltáknak köszönhetjük az őrlés tudományát: két, tengellyel rögzített malomkő közt lisztté őrölték a pörkölt gabonamagvakat. A Kárpát-medence területén az első pénzeket a kelták verték, ezüstből. A vidék feletti hatalmukat a rómaiak szüntették meg.
