A Szerbiai Képviselőház alkotmányos bizottsága tegnap elfogadta Vajdaság statútumjavaslatát, illetve a tartomány hatásköreiről szóló törvényjavaslatot. Mint azt Pásztor Bálint kisebbségi frakcióvezetőtől megtudtuk, a dokumentumokról november 24-én, kedden kezdi meg a vitát a parlament. A majd kétórás bizottsági ülés után Slavica Đukić-Dejanović képviselőházi elnök az újságíróknak megerősítette: a javasolt szövegek kimondják, hogy Vajdaságnak joga van az elérhető maximális autonómiára, ugyanakkor az államiságra nem. A dokumentumokat a hatalmi koalíció és a Liberális Demokrata Párt bizottsági tagjai szavazták meg.
A szerb kormány ugyanakkor elfogadta a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői által beadott módosítási indítványokat a 2011-es népszámlálásról szóló, valamint az önkormányzati alkalmazottak számának meghatározásáról szóló törvényjavaslatra. Pásztor Bálint lapunknak elmondta, a soron következő, 2011-es népszámlálással kapcsolatban idén áprilisban történt egy próbanépszámlálás, amelyen az eddigi több évtizedes gyakorlattól eltérően a nemzeti hovatartozás és az anyanyelv rovat kérdésénél egy úgynevezett félig zárt rendszer alapján történt a válaszadás.
– A kérdőíven két választási lehetőséget láthattunk: szerb és egyéb. Azt javasoltuk, hogy a több évtizedes bevált gyakorlat szerint továbbra is csak egy kitöltendő vonal legyen, és mindenki azt diktálja be a kérdezőbiztosnak, amilyen nemzetiségűnek és anyanyelvűnek érzi magát – emelte ki Pásztor Bálint.
Szavai szerint a próbanépszámlálás során alkalmazott módszer diszkriminatív, ugyanis a szerb hovatartozást és az anyanyelvet részesíti előnyben, a nemzeti kisebbséghez való tartozással szemben. A közalkalmazottak maximális számát meghatározó törvényjavaslattal kapcsolatban a parlamenti képviselő megjegyezte, hogy a VMSZ nem ellenzője a közigazgatás racionalizációjának, amely kimondja, hogy ezer lakosra négy hivatalnok juthat minden településen az önkormányzati közigazgatásokban.
– Ezt mindenképpen le kell bonyolítani. Azonban Szerbiában több tíz olyan önkormányzat létezik, ahol a szerben kívül más nyelv is hivatalos használatban van. Ezt a törvényjavaslatban nem vették figyelembe – mondta Pásztor.
A VMSZ képviselői azt javasolták, hogy ezekben az önkormányzatokban a kisebbségi hivatali nyelvek után plusz 0,1 százalékkal emeljék meg a hivatalnokok számát. Így Szabadkán – mivel a horvát és a magyar nyelv is hivatalos használatban van – ezer lakosra 4,2 hivatalnok jutna, vagyis 100 ezer lakos után plusz 20 hivatalnok dolgozhatna, javítva a kisebbségek anyanyelvéhez való alkotmányos jogát.
– Minkét módosítási indítványt aláírták a bosnyák és az albán frakciótársaink is – zárta szavát a kisebbségi frakcióvezető.
