A nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint választási listákat csak nemzeti kisebbségi érdekeltségű szervezetek, pártok állíthatnak. Azonban nemzeti kisebbségi képviselők jelen vannak más pártokban is, többek között például a Demokrata Pártban, a G17 Pluszban, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligában és a Liberális Demokrata Pártban, amelyek vélhetően érdekeltek lennének a választásokban. Cikkünkben annak igyekeztünk utánajárni, hogy az említett pártok miként viszonyulnak a választói névjegyzék összeállításához és a választásokhoz.
A VMSZ aktivistái már harmadik hete dolgoznak a névjegyzék összeállításán, és igyekeznek rábírni a polgárokat a feliratkozásra. A magyar választói névjegyzéken a www.nevjegyzek.org weboldal adatai szerint a tegnapi nappal bezárólag 75 221 személy neve szerepel. Emellett különböző rendezvényeken és a médián keresztül is ösztönzik a polgárokat a feliratkozásra.
A választási listát a meghatározott nemzeti kisebbség választói külön névjegyzékébe felvett szavazópolgárok legalább 1 százalékának, de minimum 50 főnek saját aláírásával támogatnia kell. Nemzeti kisebbségi csoportosulásnak, egyesületnek vagy politikai szervezetnek a polgárok olyan csoportja vagy pártja tekintendő, amely elnevezésében tartalmazza a kisebbségi megjelölést, illetve alapszabálya értelmében nemzeti kisebbséghez tartozókat tömörít, vagy érdekükben cselekszik – áll a törvényben. Azonban magyar nemzetiségű képviselők más szerbiai pártokban is jelen vannak, és ők egyaránt fontosnak tartják a névjegyzékre való feliratkozást és érdekeltek lennének a választások során is. Hogy mi a véleményük a kisebbségi névjegyzékről, illetve pártjuk valamiképp részt vesz-e annak összeállításában és ezt követően a tavasszal esedékes választásokon, arról dr. Lódi Gábor, a DP, Sándor József, a G17 Plusz, Vass Tibor, a VSZL és Popović Judit, az LDP képviselője nyilatkozott a Magyar Szónak.
Elsőként a Demokrata Párt képviselőjét, dr. Lódi Gábort kerestük fel kérdéseinkkel, aki válaszában kiemelte, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala hatalmas előrelépés és a nemzeti kisebbségek egyik kulcstörvényeként lehet kezelni, a nyelvhasználatra, az oktatásra, a kultúrára és a tájékoztatásra vonatkozóan. Szavai szerint a DP kötelességének tartja, hogy a külön választói névjegyzéket „fenntartsa”, és minden olyan szerbiai polgár, aki úgy érzi, hogy tagja valamelyik nemzeti kisebbségi közösségnek – Szerbiában megközelítőleg 870 ezer nemzeti kisebbségi polgár él, amelyből csak Vajdaságban 530 ezer – feliratkozzon a neki megfelelő külön névjegyzékbe.
– A Demokrata Párt is részese azoknak a folyamatoknak, a kampánynak és a napi teendőknek, amelyeket a Vajdasági Magyar Szövetség elindított, de nem fogunk házról-házra járni, mert minden embernek tudatában kell lennie azzal, hogy ez a törvény mennyire fontos közössége számára. Az, hogy a Demokrata Párt házalva kampányoljon és így különböző adatokat szedjen össze, amely természetesen törvényes, nem fog megtörténni, hanem az elkövetkező hónapokban aktivistáinkkal és más civil szervezetekkel karöltve kiállunk a nyilvánosság elé, akár tereken vagy más helyszíneken is, és megkérjük azokat a valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozó embereket, akik nem iratkoztak fel a külön választói névjegyzékre, hogy tegyék meg azt – nyilatkozta lapunknak dr. Lódi Gábor.
Annak ellenére, hogy pártjuk nevében nem szerepel a „magyar” jelző és az nem számít magyar pártnak sem, civil szervezeteken keresztül össze fognak állítani egy listát, amelyen olyan vajdasági magyar személyek fognak szerepelni, akik azt megérdemlik, és képviselni tudják a törvény által lehetővé tett jogokat. Mint megjegyezte, a hatalmi koalíció pártjainak képviselőivel beszélgetve már szóba került az is, hogy közösen állítanának fel egy „nyerő csapatot” a külön választási listákra. Szavai szerint alakulófélben van egy civil szervezet Vajdasági Magyar Intellektuális és Vállalkozók Társasága név alatt, amely pártatlanul tömörítene össze vajdasági magyar polgárokat és alakítana választási listát.
Sándor József, mint a G17 Plusz tartományi pártbizottságának alelnöke és Zenta város tartományi képviselője nyilatkozott lapunknak. Mint megjegyezte, arra kérnek minden magyar és nem magyar nemzeti kisebbséghez tartozó polgárt, hogy a választói névjegyzékekre való felkerülésükkel, aláírásukkal támogassák a külön választói névjegyzék megalakítását, így segítve Szerbiát demokratizációs folyamatában. Már folytak megbeszélések, tárgyalások azon más nem magyar pártokban politizáló politikusok között, akik meglévő pártjaikban nem tudnak választói listára kerülni, mondta Sándor József. Tárgyaltak már a DP-vel és a ligával, és ezt a választó névjegyzék összeállítása után folytatják. Arról azonban még nem döntöttek, hogy hogyan fognak részt venni a választásokon.
– Ezeknek az egyeztetéseknek az a célja, hogy azokat a polgárokat, akik valamilyen oknál fogva nem magyar pártban szeretnék magukat képviseltetni, valamilyen civil szervezeten keresztül indítani tudjuk a Magyar Nemzeti Tanácsba való beválasztásba – mondta a G17 Plusz tartományi képviselője.
Mint megjegyezte, aláírásgyűjtést pártjuk nem tudott elindítani, de ebben a pillanatban ezt a lehetőséget kizárta a VMSZ, azonban ezt a kezdeményezést nem kritizálják, ugyanis az tudvalévő, hogy 120-130 ezer embert nem lehet különböző helyi irodák bürokratái elé „berángatni”, tehát semmi kivetnivalójuk sincs a házalással kapcsolatban.
– Arra kérjük az embereket, hogy fogadják ezeket az aktivistákat és adják aláírásukat a kérelemhez. Biztos vagyok abban, hogy sikerül összeszedni a szükséges számú aláírásokat és az újonnan megválasztott tanács fel tudja venni a lendületet, demokratikusabb munkát felvázolva maga elé – emelte ki Sándor József.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga állásfoglalása szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvényre szükség van, támogatják a hozzá fűződő folyamatokat és részt vesznek benne, vázolta fel röviden lapunknak Vass Tibor, a párt képviselője. A bejegyzési folyamatot nem tartja a legszerencsésebbnek, azonban pillanatnyilag nincs jobb megoldás.
– Nem tartom jónak azt sem, hogy egy párt ragadja magához az aláírásgyűjtést, ellenőrizze azt, és névsorokat állítson fel. A bejegyzési folyamatot támogatom, de nem úgy, hogy házról házra járjak és azt félremagyarázzam. Ugyanakkor feliratkozni az állami szerveknél, önkormányzatokban is van lehetőség. Arra ösztönzök mindenkit, hogy iratkozzon fel a névjegyzékre – vélekedett Vass Tibor.
Mint megjegyezte, pártjuk is kampányolni fog a névjegyzékre való feliratkozás mellett, azonban erre csak újév után fog sor kerülni, ugyanis március 9-e a határidő a feliratkozáshoz. A választásokon a VSZL is valamilyen formában részt fog venni, annak ellenére, hogy a törvényhozók kizárták pártjukat a listára való felkerülés lehetőségéről, de hogy hogyan, arról a párt főbizottsága fog a jövőben dönteni.
– Megint felosztottak minket, magyar meg szerb pártra, ami nem nekem sértő, hanem azoknak, akik olyan magyar emberre szavaztak, aki más polgári párt tagja. Ennek ellenére részt fogunk venni a választásokon, mert van mondanivalónk – mondta a liga képviselője.
A Liberális Demokrata Párt is támogatja a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, és a közeljövőben igyekezni fognak aláírásokat gyűjteni, nyilatkozta lapunknak Popović Judit, az LDP képviselője. Mint megjegyezte, aktivistáik a VMSZ-hez hasonlóan házalva fogják gyűjteni az aláírásokat, azonban nem csak a magyar közösség, hanem minden itt élő kisebbség esetében. Szavai szerint kevés annak az esélye, hogy minden nemzeti kisebbség esetében közvetlen választásokra kerüljön sor.
– Az állampolgárokat arra kell biztatni, hogy igenis iratkozzanak fel a névjegyzékre, hiszen joguk van hozzá és nincs okuk félni a feliratkozással kapcsolatban. Ez szükséges és hasznos. Aktívan fogunk részt venni a választói névjegyzékhez vonatkozó folyamatokban és a választásokban is, azonban nem készítettük még el az erre vonatkozó stratégiát. Erre várhatóan február környékén fog sor kerülni – zárta szavát az LDP képviselője.
