Az elmúlt két évtized történései, az anyagiak hiánya, most pedig a gazdasági válság sokszor jó fedezéket nyújt azoknak, akik magyarázatot keresnek kilátástalan helyzetünkre. Az érvelés megalapozott, de szerencsére az ilyen állapotok közepette is akadnak olyan közösségek, amelyek ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Az egyik ilyen a nagykikindai községhez tartozó szórványtelepülés: Kisorosz.
Az itt élőknek a fele egykor magyar volt, a mostani 3500 lakosból pedig 1100-an vallják magukat magyarnak. Nem könnyű a bánáti szórvány bármelyik részén levő faluban, különösen pedig egy nagyobb település árnyékában élni, mert az elcsalogatja a fiatalokat.
A kisoroszi magyarok azonban a siránkozás helyett a közösségépítést választották, és 2004-ben megalapították a Torontál Magyar Oktatási Művelődési és Ifjúsági Központot. Egy évvel később már sikerült megvásárolniuk a falu egyik régi, jellegzetes házát, amelyben hamarosan berendezték a Tájházat. Az értékes régi bútorokat és háztartási felszerelést a falu magyarsága adta össze. A tágas udvarral rendelkező udvarban néhány év alatt kialakult az itteni magyarság központja.
– Itt működik az eMagyar pont, a Magyar Fejlesztési Háló, vannak kézműves műhelyek (jelenleg a fazekas- és a szövőműhely működik). Az utóbbi években itt tartunk minden nagyobb rendezvényt: kezdve a népművészeti táboroktól és a gulyásfőző fesztiváltól, a Szent István-napi rendezvényekig és az Adventi gyertyagyújtásig. Oktatótermünk, amelyben különféle képzéseket, könyvbemutatókat tartunk, ötven férőhelyes. Nemrég sikerült megvásárolnunk a szomszédos házat is, így jelenleg két házunk van, és kéthektárnyi földterülettel rendelkezünk – mondja Talpai Sándor, a Torontál elnöke.
Milyen eszközökből sikerült mindezt elérni?
– Talán mondanom sem kell, hogy állandó támogatónk nincs. Mindezt pályázati forrásokból sikerült elnyernünk. Évente ötven tartományi, köztársasági és EU-s pályázatot megírunk és eddig átlagban ezeknek a fele nyert.
Hogyha ez így halad a jövőben, akkor az itteni magyarság központja tovább bővül majd?
– Természetesen. Elképzeléseink megvalósítása korántsem fejeződött be. Szeretnénk nyári táborokat szervezni és a kézművességnek egy nagyobb termet biztosítani. A nagyobb rendezvények megtartására pedig háromszáz férőhelyes nagytermet akarunk építeni. A legnagyobb tervünk pedig a falusi turizmus életre keltése a falunkban. Mert van látnivaló mifelénk is. Ehhez szeretnénk hatvan személy számára szálláshelyet és nyári éttermet építeni. A környezet kellemesebb külleméhez hozzájárul a nyári színpad és dísztó is, amelyek már részben elkészültek.
Végezetül had mondjuk el, hogy a kisorosziak mindezt türelemmel, csöndben, nagy felhajtás nélkül érték el. Ezért biztosra vehető, hogy egy következő látogatásunk alkalmával is lesz majd mit meglátnunk ebben a bánáti faluban.
